Tanácsok közlönye, 1982 (31. évfolyam, 1-41. szám)

1982 / 26. szám

844 TANÁCSOK KÖZLÖNYE 26. szám kivéve, ha a külföldi házasuló az igazságügy mi­niszter felmentését megszerezte. (3) Ha a külföldi házasuló házasságkötési szán­dékát írásban jelenti be [At. 15. § (2) bekezdés], a harmincnapos várakozási határidőt az anya­könyvvezető valamennyi irat beérkezésétől szá­mítja. (4) Az anyakönyvvezető a harmincnapos vára­kozási határidő számításánál figyelembe veszi az Igazságügyi Minisztérium igazolását arról, hogy a tanúsítvány bemutatása alóli felmentési kére­lem elbírálás alatt áll. (5) Az anyakönyvvezető a házasságkötést meg­előző eljárás jegyzőkönyvét elkészíti, és a tanú­sítvány bemutatása álóli felmentés iránti kérel­met — ha a kérelmet nála terjesztik elő — a jegyzőkönyvben feltünteti (At. 20. §). A jegyző­könyvet, az iratokat, továbbá az előírt, két pél­dányban kiállított „Jegyzék a felmentési kérelem elbírálásához" nyomtatványt közvetlenül az Igaz­ságügyi Minisztériumhoz terjeszti fel. A tolmács közreműködése Ar. 43. § (1) A tolmács, illetőleg az idegen nyelvet értő és beszélő anyakönyvvezető az elő­ször magyar nyelven feltett kérdéseket a háza­suló nyelvén közli, szükség esetén megmagya­rázza, majd a házasuló nyelvén adott választ ma­gyarul megismétli. (2) Az anyakönyvvezető a tolmács közreműkö­dését — akkor is, ha beszéli a házasuló nyelvét s maga járt el tolmácsként — a házassági anya­könyv „Megjegyzések" rovatába bejegyzi, és a házasságkötést megelőző eljárásról készült jegy­zőkönyvben feltünteti. (3) A némák és sülcetnémák házasságkötésekor a magyarul nem tudók házasságkötésére vonat­kozó szabályokat kell alkalmazni; tolmácsként jelbeszédben jártas személy működik közre. Az írni-olvasni tudó süketnémához az anyakönyvve­zető a kérdést írásban teszi fel, aki nyilatkozatát írásba foglalja. Az írásban feltett kérdést és a vá­laszt az anyakönyvvezető felolvassa, és a házas­ságkötést megelőző eljárás jegyzőkönyvéhez csa­tolja. Tanúsítvány külföldön történő házasságkötéshez At. 23. § (1) Az a magyar állampolgár vagy Magyarországon lakó hontalan személy, aki kül­földön kíván házasságot kötni, az ehhez szükséges tanúsítvány kiadását a lakóhelye szerint illeté­kes anyakönywezetőnél kérheti. (2) A kérelemhez csatolni kell a külföldön lakó és tartózkodó házasulónak az illetékes külföldi hatóság (közjegyző, anyakönyvvezető) előtt tett és hitelesített nyilatkozatát, amelyben kijelenti, hogy tervezett házasságának legjobb tudomása szerint nincs törvényes akadálya. A nyilatkozat csak akkor fogadható el, ha tartalmazza a családi és utónevet, a születés helyét és idejét, a családi állapotot, a szülők családi és utónevét, továbbá a nyilatkozó lakóhelye és állampolgársága is meg­állapítható belőle. Nmjt. 38. § (3) Ha a magyar állampolgár vagy Magyarországon lakó hontalan külföldön kíván házasságot kötni, a fővárosi, megyei, megyei vá­rosi tanács végrehajtó bizottságának igazgatási feladatokat ellátó szakigazgatási szerve tanúsítja, hogy a házasságkötésnek a magyar jog szerint nincs akadálya. (4) Ha magyar állampolgár lakóhelye külföldön van, a tanúsítványt a magyar külképviseleti ha­tóság állítja ki. A házasságkötés időpontja At. 24. § (1) Az anyakönyvvezető a házasságkö­tés időpontját a házasulok kívánságának figye­lembevételével tűzi ki. (2) Ha a házasságkötést megelőző eljárásról ké­szített jegyzőkönyv felvétele óta hat hónap el­telt, az eljárást meg kell ismételni. A házasságkötés At. 25. § (1) A házasságkötés nyilvános és ün­nepélyes. (2) Az (1) bekezdésben foglalt rendelkezéstől csak akkor lehet eltérni, ha a házasulok ezt ké­rik, vagy ha a házasuló állapota közeli halállal fenyeget. At. 26. § Házassági tanú lehet minden nagyko­rú és cselekvőképes személy. A házassági tanúk­ról a házasulok gondoskodnak. Csjt. 2. § (1) Házasság akkor jön létre', ha az együttesen jelenlevő házasulok az anyakönyvve­zető vagy a tanács végrehajtó bizottságának hi­vatalosan eljáró más kiküldöttje előtt személye­sen kijelentik, hogy egymással házasságot* kötnek. (2) Az anyakönyvvezető a kijelentés megtör­ténte után a házasságkötést a házassági anya­könyvbe bejegyzi. (3) A házasságkötés nyilvánosan, két tanú je­lenlétében, az erre rendelt hivatalos helyiségben történik. (4) Rendkívüli körülmény esetében a házassáq az anyakönyvvezető hivatalos helyiségén kívül is megköthető.

Next

/
Oldalképek
Tartalom