Tanácsok közlönye, 1982 (31. évfolyam, 1-41. szám)

1982 / 24. szám

24. szám/ TANÁCSOK KÖZLÖNYE 803 (3) El kell tiltani a zeneiskola látogatásától a tanulót, ha ő vagy a * vele együtt lakó család­tagja fertőző betegségben szenved, illetőleg olyan kórokozót hordoz, amely miatt — az egészség­ügyi jogszabályok szerint — az iskolát nem láto­gathatja. Az eltiltott tanuló csak a kezelőorvos igazolása alapján látogathatja ismét a zeneisko­lát Továbbtanulás 12. § (1) A zeneiskola alsófokú osztályait sikeresen befejező tanuló zenei tanulmányait továbbképző osztályban vagy zeneművészeti szakközépisko­lában folytathatja. (2) Zeneművészeti szakközépiskolába tavább­tanulásra jelentkező tanulóról a szakmai véle­ményt a zeneiskola igazgatója foglalja össze. Fegyelmi és kártérítési felelősség 13. § A zeneiskolai rendszabályokat súlyosan meg­sértő tanuló ellen az igazgató fegyelmi eljárást indít. A fegyelmi eljárás megindításáról a ta­nulót — kiskorú tanuló esetében a szülőt — írásban tájékoztatni, a hozott határozatot pedig kézbesíteni kell. A fegyelmi határozat ellen a kézbesítéstől számított 15 napon belül felleb­bezni lehet a zeneiskola szakmai irányító szer­véhez. 14. § Ha a tanuló a zeneiskolának kárt okoz, a kár megtérítésének a polgári jog szabályai szerint van helye. Tandíj s 15. § A zeneiskolában fizetendő tandíj összegét és a befizetés módját külön jogszabály állapítja meg.* s f • Hatálybalépés 16. § Ez a rendelet a kihirdetése napján lép ha­tályba; egyidejűleg az állami zeneiskolákról szóló 7/1930. (VI. 4.) KM számú rendelet a ha­tályát veszti. Köpeczi Béla s. k., művelődési miniszter • 175/1968. (M. K. 17.} MM számú utasítás az állami feneiskólák tanulóinak tandíjáról. A pénzügyminiszter 35/1982. (VIII. 1.) PM—ÁH számú rendelete a belföldi beruházási célú fővállalkozás ár- és pénzügyi feltételeiről A gazdálkodó szervezetek szállítási és vállalko­zási szerződéseiről szóló 7/1978. (II. 1.) MT számú rendelet 44. §-ának (4) bekezdése alapján — az Országos Anyag- és Árhivatal elnökével, az ipari miniszterrel, az építésügyi és városfejlesztési mi­niszterrel és a Magyar Nemzeti Bank elnökével egyetértésben — a következőket rendelem: Az ellenszolgáltatás meghatározása 1. § (1) A fővállalkozási szerződésben az ellenszolgál­tatást általányáron vagy tételes elszámolás köte­lezettségével lehet megállapítani. (2) Az ellenszolgáltatás fedezetet nyújt a fővál­lalkozó tevékenységének a valószínűsíthető kocká­zatot is figyelembe vevő költségeire és hasznára. (3) Az ellenszolgáltatás nem lehet ellentétes a tisztességtelen haszon megállapításának irányelvei­ről szóló jogszabályban foglaltakkal. Átalányáras szerződés 2. § (1) Átalányárbán való vállalás esetén az ellen­szolgáltatás szabad árformába tartozik. Az ajánlat részletezettségében, annak műszaki tartalmában a felek állapodnak meg. (2) Az átalányárat a) a felek által közösen feltételezett árváltozást is tartalmazó végleges áron, vagy b) a szerződéskötéskor érvényes áron, az árvál­tozás feltételeinek (csúszó ár alkalmazására vonat­kozó záradék) kikötésével • lehet megállapítani (3) A csúszó ár alkalmazására vonatkozó zára­dékban a szerződő feleknek meg kell állapítani a) azokat a termékeket és szolgáltatásokat, ame­lyek árának, illetve azokat a bérkategóriákat, ame­lyek mértékének módosulását az érvényesíthető ár megállapítására szolgáló index számításánál fi­gyelembe kell venni; b) ezen termékek, szolgáltatások és bérkategó­riák súlyát az árindex mutatójában; c) azt a feleken kívülálló adatforrást (adatforrá­sokat), amelyből megállapítható a megjelölt ter­mékek és szolgáltatások árának, illetve a bérek mértékének változása a szerződéskötés és a szer­ződés szerinti teljesítés időpontja között; d) az árindex érvényesítésének időtartamát, idő­pontjait a fizetési feltételekkel összhangban.

Next

/
Oldalképek
Tartalom