Tanácsok közlönye, 1982 (31. évfolyam, 1-41. szám)

1982 / 24. szám

24. szám TANÁCSOK KÖZLÖNYE 791 hulladékok és másodlagos nyersanyagok hasznosítása programjának a kiadására. E programok megvalósításában gazdaságunk már számottevő eredményeket ért el. A termelési tényezők körében különösen nagy fontossága van az anyagokkal (alapanyagokkal, fél termékekkel, alkatrészekkel) való ésszerű gazdálkodásnak. A népgazdaság anyagfelhasználása jelenleg meghaladja az évi 1000 milliárd forintot. A termelés értékében az anyaghányad 1980-ra — 1970-hez képest — az iparban' 59 százalékról 67 százalékra, a mezőgazdaságban 53 százalékról í?8 százalékra növekedett a természeti erőforrások drágulása miatt. Ugyanakkor a legutóbbi évtizedben nehezültek a népgazdaság anyagellátásának s a nyers- és alapanyagok behozatalának a feltételei. A gazdasági elemzések alapján megállapítható, hogy a nemzetközi normákhoz és gazdaságunk általános fejlettségi színvonalához képest a hazai anyagfelhasználás aránytalanul nagy; a néhány területen észlelhető kedvező irányzatok ellenére többségében nem kellően takarékos, helyenként pazarló. Ezért a VI. ötéves népgazdasági terv is hangsúlyozta, hogy* az anyag- és energiafelhasználást ésszerűsíteni kell, %és célul tűzte ki átfogó intézkedések kidolgozását. E program fő feladata, hogy olyan gazdasági feltételeket és eszközöket hozzunk létre, amelyek révén a gazdaságosabb anyagfelhasználás, a fajlagos anyagmegtakarítást eredményező termékszerkezet-korszerűsítés, a gyártmányok és a technológiák korszerűsítése a gazdasági munka középpontiába kerül. . A program csakis a gazdálkodó szervezetek és az irányító szervek együttes munkájával hajtható végre. De a program végrehajtásához széles körű társadalmi aktivitásra is szükség van: gondoskodni kell arról, hogy az állampolgárok szemléletében is uralkodóvá váljon az anyagokkal való takarékos gazdálkodás követelménye. A Minisztertanács a gazdaságos anyagfelhasználásra és a technológiák korszerűsítésére a következő programot hagyja jóvá: 1. A program célja annak megalapozása, hogy a gazdasági növekedést — az előző * évekhez képest — mérséklődő fajlagos anyagfelhasználással valósítsuk meg. Ezt kell elérni az alapanyagok minőségi jellemzőinek és egyúttal a feldolgozás technológiájának, valamint a termékek korszerűsítésének tudatos összehangolásával. A program céljait a gyártmányok minőségének a piac értékítéletének és a gazdaságosságnak a messzemenő figyelembevételévé] kell végrehajtani. 2. A gazdaságosabb anyagfelhasználáshoz egyaránt szükség van megfelelő gazdaságszervező tevékenységre és ösztönző közgazdasági környezetre. Ennek keretében megkülönböztetett figyelmet kell fordítani a termelési és értékesítési .szerkezet fejlesztésére a gyártmány- és gyártástechnológia korszerűsítésére, a kutatás és a műszaki fejlesztés eredményeinek gyors bevezetésére és elterjesztésére, a műszaki kultúra növelésére, az .oktatás ezzel összehangolt továbbfejlesztésére, valamennyi szervezet és az egész közvélemény szemléletének formálásira. 3. A program céljainak megvalósítása folyamatos feladat ezért eredményei csak több szakaszban érhetők el. Az élső szakaszban (1985-ig) — mivel beruházásokra csak korlátozott lehetőségeink vannak — a fő figyelmet a gazdaságszervező tevékenységre, a gyorsan megvalósítható műszaki tervezési, konstruktőri és technológiafejlesztési tevékenységre, továbbá a viszonylag kisebb beruházási ráfordításokat igénylő és a megtakarított anyagból gyorsan megtérülő gyártmány- és gyártáskorszerűsítési akciókra kell fordítani. * A program megvalósításának második szakaszában (1985 után) a viszonylag hosszabb idő alatt megvalósítható, nagyobb befektetéseket igénylő technológiakorszerűsítési akciókat kell kidolgozni. Ezekre már a megvalósítás első szakaszában célszerű felkészülni. 4. A Minisztertanács tudomásul veszi, hogy a program előkészítése keretében a gazdaságos anyagfelhasználásra és a technológiák korszerűsítésére — az irányító szervek és a gazdálkodó szervezetek szamára — akcióprogramot dolgoztak ki. Megállapítja, hogy ez az akcióprogram a jelenlegi formájában tartalmilag nyitott és a gyakorlati tapasztalatok alapján folyamatosan bővítendő. Az akcióprogram jelenleg szükségszerűen nem terjedhet ki a -népgazdaságban használatos összes anyagra. Ezért tovább kell keresni a megtakarítás lehetőségeit, elsősorban az akcióprogramban nem szereplő és nagy mennyiségben használt anyagok körében. Emellett mérlegelni kell azokat a végrehajtható intézkedéseket is, amelyek az akcióprogramban szereplő anyagok körében további megtakarításokat eredményeznének. 5. Az akcióprogramban rögzített feladatoknak megfelelően a gazdaságosabb anyagfelhasználást és a technológiák korszerűsítését a következő főbb irányokban kell folytatni, s ebben az alábbi főbb szempontokat kell figyelembe venni: — az alapanyagok és féltermékek körét és választékát bővíteni kell a gazdaságos hazai előállítás, valamint a KGST-országokkal való termékcsere útján, elsősorban a rúd- és idomacélok, az acéllemezek, az alumínium és réz félgyártmányok, a cementgyártás és bizonyos műanyagipari termékek körében; — az anyagtakarékosságot azzal is elő kell segíteni, hogy tovább javítjuk az alapanyagok fizikai és kémiai tulajdonságait és folyamatosan bővítjük a növelt szilárdságú' ötvözött alumíniumok és acélféleségek felhasználásának arányát; — a. közbülső minőségi ellenőrzést fokozatosan elterjesztve az anyagminősítő és anyagvizsgálati