Tanácsok közlönye, 1982 (31. évfolyam, 1-41. szám)

1982 / 23. szám

23. szám TANÁCSOK KÖZLÖNYE 767 „(1) Az elméleti és a gyakorlati oktatási napokon — ideértve a 40. § (3) bekezdés b)—e) pontjában felsorolt oktatási szünnapokat és az utolsó éves tanulót megillető felkészülési időt is — az egyszeri kedvezményes étkeztetésről (a továbbiakban: ebéd) a gyakorlati oktatást biztosító vállalat, illetőleg iskolai tanműhelyben oktatott tanulók esetében az iskola köteles gondoskodni." 7. § Az Sztvhr. 75. §-a helyébe a következő rendelkezés lép: „75. § (1) A tanulók napi gyakorlati oktatási ideje — a (2) bekezdésben foglalt kivétellel — 7, de legfeljebb 8 (60 perces) óra. Az egyes szakmákban és osztályokban a gyakorlati oktatás napi, illetőleg heti óraszámát az óraterv határozza meg. (2) A szakmunkás-bérben foglalkoztatott tanulók gyakorlati oktatási idejét — ideértve a munkaközi szünet (ebédidő) kiadását — a dolgozókra előírt napi munkarend szerint is meg lehet állapítani. Az elméleti és a gyakorlati oktatás együttes óraszáma azonban ilyen esetben sem haladhatja meg a heti 42 órát." 8. § Az Sztvhr. 76. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(3) A tanulók gyakorlati oktatása reggel 6 óra előtt nem kezdődhet, és délutáni oktatás esetén 21 óránál — a szakmunkásbérben foglalkoztatottaké és a középiskolát végzetteké 22 óránál — tovább nem tarthat. Délelőtti-délutáni gyakorlati oktatás esetén, ha a napi foglalkozási idő a 7 órát meghaladja, az igazgató a délutáni gyakorlati oktatás befejezésének legfeljebb 1 órával való meghosszabbítását egyéb esetekben is engedélyezheti.^ 9. § Áz Sztvhr. ötödik része a következő 95/A. §-sal egészül ki: ;ÍÁ Szt. 29. §-ához) Mentesség a szakmunkásvizsga letétele alól 957A. § Nem kell szakmunkásvizsgát tennie annak, aki a Szakma Kiváló Tanulója Országos Versenyen I—VI. helyezést ért el.^ 10. § (1) Áz Sztvhr. 99. §-a (1) bekezdésének c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: „cj az iskola igazgatójának megbízottja Oskolai vizsgabizottsági tag);" (2) Az Sztvhr. 99. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki: „(5) Az igazgató saját iskolájában a vizsgabizottságnak — a (3) bekezdésben foglalt kivétellel — nem lehet tagja. Az igazgatóhelyettest és a gyakorlati oktatásvezetőt saját iskolájában az elnöki, illetve az elnökhelyettesi feladatok ellátásával nem lehet megbízni." 11. § Az Sztvhr. 100. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(2) A vizsgabizottság munkáját — a kötelező vizsgatárgyak számától függően — legfeljebb 6 kérdező tanár, illetőleg szakoktató (a továbbiakban: kérdező tanár) segíti, akiket az igazgató bíz meg a jelölteket oktató pedagógusok, illetőleg szakemberek közül." 12. § Az Sztvhr. a következő 101/A. §-sal egészül ki: „101/A. § (1) A gyakorlati vizsgát csak ott lehet megszervezni, ahol a kitűzött vizsgamunka (vizsgafeladat) végrehajtásához szükséges minden feltétel megvan. (2) A vizsgafeltételek (anyag és szerszám, műszaki dokumentáció, mérőeszközök, műszerek stb.) biztosításáról — ha a gyakorlati vizsga megszervezése vállalatnál történik — a vállalat, ha pedig a gyakorlati vizsga megszervezése iskolánál történik, akkor az iskola köteles gondoskodni. (3) A gyakorlati vizsgával kapcsolatban felmerülő külön költségeket (energia, fűtés, világítás, nyersanyag stb.) a vizsga feltételeit biztosító, a vendéglátóiparban a jelöltet foglalkoztató vállalat viseli. Az elkészült vizsgadarab — ideértve a szakmunkásvizsgát megelőző vizsgamunkát (vizsgaremeket) is — a vizsga feltételeit biztosító tulajdona. Ez utóbbi azonban tulajdonjogáról a jelölt vagy az iskola javára lemondhat, illetőleg a vizsgadarabot — megállapodás alapján (pl. önköltségi áron) — a jelölt megvásárolhatja." 13. § Az Sztvhr. 103. §-a (1) bekezdésének első mondata helyébe a következő rendelkezés lép: „A szakmunkásvizsga írásbeli, gyakorlati és szóbeli részből áll." 14. § Az Sztvhr. 105. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(1) A tantárgyi vizsgáért, továbbá a szakmunkásvizsgáért — ideértve a pótló, az ismétlő, a ja-