Tanácsok közlönye, 1982 (31. évfolyam, 1-41. szám)

1982 / 22. szám

22. szám TANÁCSOK KÖZLÖNYE 753 téssel nem tekinthető érvényesítettnek a szavatossági igény más dologrészek tekintetében. Ha pl. a ház felvonóberendezésének hibája miatt kellő időben szavatossági igényt érvényesítenek, nem lehet egyben érvényesítettnek tekinteni a ház fűtőberendezésének hibája miatt támasztható szavatossági igényt. V. A Ptk. 311. §-ának (2) bekezdése akként rendelkezik, hogy ha a szerződés állat szolgáltatására irányul, a hibás teljesítésre vonatkozó szabályokat azzal az eltéréssel kell megfelelően alkalmazni, hogy a szavatossági jog a teljesítéstől saámított hatvan nap alatt évül el. E rendelkezésből következik, hogy a bármilyen állat szolgáltatására irányuló szerződés hibás teljesítése esetében is általában a szavatosság általános szabályait kell alkalmazni, s e tekintetben nincs különbség aszerint, hogy milyen állat a szolgáltatás tárgya. Az állat szolgáltatására irányuló szerződések jellege azonban megkívánja a szavatossági jog érvényesítésére biztosított határidőnek rövid időtartamban való megállapítását. A szolgáltatás tárgya ugyanis élőlény, amelynek a teljesítéskor már meglevő hibái általában rövid idő alatt • kiütköznek és felismerhetők, s ezért a jogosultnak rendszerint módjában áll a szavatossági igényét viszonylag rövid időn belül érvényesítenie. Másrészt pedig az idő múlásával egyre inkább nő a lehetősége annak, hogy a szolgáltatott állatban már a teljesítést követő időben keletkezik hiba, ami azután a felek jogvitájának rendezésénél sok zavar forrása lehet. Fontos érdek fűződik tehát a jogosultnak arra való szorításához, hogy szavatossági jogát mielőbb érvényesítse. Éppen a szóban levő szerződések jellegére tekintettel nagy jelentősége van annak is, hogy a jogosult az állat hibájának felfedezése után valóban haladéktalanul közölje I kifogását a kötelezettel. A közlés késedelméből könnyen keletkezhet kár, amelyet mindenképpen a jogosultnak kell viselnie. Az említettekre figyelemmel a törvény — a szavatossági jogok érvényesítésére vonatkozó általános szabálytól eltérően — az állatszavatossági elévülési határidő tartamát hatvan napban határozza meg, amely határidőt ugyancsak a teljesítéstől kell számítani. Az általános szavatossági szabályoktól való eltérés csak az elévülési idő tartamára szorítkozik, amiből következik, hogy egyébként állat szolgáltatása esetében is a szavatossági igény érvényesítésére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. Figyelembe jön tehát a Ptk. 308. §-ának (2) bekezdésében a szavatossági jogok érvényesítésére megszabott végső jogvesztő határidő is. E vonatkozásban azonban kérdéses lehet, hogy állat szolgáltatása esetében a • szavatossági jog érvényesítésének végső jogvesztő határideje egy vagy pedig három év-e. Ennek az eldöntésénél nem hagyható figyelmen kívül az állat szolgáltatására irányuló szerződések előbb már említett sajátos jellege, nevezetesen az, hogy a szolgáltatás tárgya élőlény, amelynek a teljesítéskor már meglevő hibái (betegségei és egyéb fogyatékosságai) rendszerint rövid időn belül kiütköznek és felismerhetők. De jelentősége van annak is, hogy a törvény — éppen az említett sajátosságra figyelemmel — az általában irányadó hat hónapos elévülési idő helyett csupán hatvan napos elévülési időt állapít meg az állatszavatossági igények érvényesítésére. Hosszú idő eltelte után annak bizonyítása, hogy az állított hiba már a teljesítéskor megvolt az állatban, szinte lehetetlen, figyelemmel arra is, hogy az állat betegsége vagy egyéb fogyatékossága könnyen előállhat a teljesítést követően jelentkező okok hatására.