Tanácsok közlönye, 1982 (31. évfolyam, 1-41. szám)

1982 / 22. szám

744 TANÁCSOK KÖZLÖNYE 22. szám — a segély teljes összegének folyósítása mellett — a gyermek másfél éves kora után munkát vállalhat. A munkaviszony (tagsági viszony) keretében történő munkavégzés havi átlagban a napi 4 órát nem haladhatja meg. E rendelkezés alapján a gyermekgondozási segélyen levők — függetlenül attól, hogy munkaviszonyuk (tagsági viszonyuk), illetve bedolgozói jogviszonyuk ez alatt fennáll, vagy sem —, bármilyen munkavégzésre irányuló jogviszonyt: munkaviszonyt, szövetkezeti tagsági viszonyt, bedolgozói jogviszonyt, vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyt, pl. gazdasági munkaközösségi tagsági viszonyt, megbízást stb. létesíthetnek. A munkavállalás akár az első állásos, akár más, új munkáltatónál lehetséges. Figyelemmel arra, hogy a gyermekgondozási segély folyósítása idején a dolgozó fizetés (díjazás) nélküli szabadságon van, így munkavégzési kötelezettsége szünetel, az ez alatt törénő munkavállalásra a főállás melletti foglalkoztatás — a 22/ 1979. (XII. 28.) MüM számú, valamint a 8/1931. (IX. 29.) MüM számú rendeletekkel módosított 1/1976. (I. 31.) MüM számú rendeletben foglalt — korlátai (engedélyezés, előzetes bejelentés, időkeret) nem vonatkoznak. A foglalkoztatás összeférhetetlenségét azonban ilyenkor is szükséges vizsgálni. A jogszabály a segélyezés ideje alatti munkavégzés időtartamát a munkaviszony és a szövetkezeti tagsági viszony keretében vállalt munka esetében korlátozza: havi átlagban a napi 4 órát nem haladhatja meg. (Ha a munkát más jogviszony alapján végzik — azok kötetlenebb jellegéből adódóan — ilyen korlátozás nem áll fenn.) Munkaviszony (szövetkezeti tagsági viszony) keretében tehát a gyermekgondozási segély folyósítása mellett csak részmunkaidős foglalkoztatásra kerülhet sor [Mt. V. 13. § (3) bekezdés]. Ez a jogviszony — akár az első állásos munkakör részleges, akár pedig eltérő munkakör ellátására irányul — független attól a munkaviszonytól, vagy szövetkezeti tagsági viszonytól, amelynek alapján a dolgozó fizetés nélküli szabadságot vett igénybe. Ennek megfelelően e dolgozók munkabérét a bérköltséget terhelő egyéb kifizetések között kell számba venni [1/1981. (X. 30.) ÁBMH számú rendelkezés 2. számú mellékletének 1/b. pontja és 2/b. pontja szerint]. Ha a gyermekgondozási segélyben részesülőt munkaviszony vagy szövetkezeti tagsági viszony alapján havi átlagban a napi 4 órát meghaladóan foglalkoztatják, ezt a foglalkoztató köteles bejelenteni a segélyt folyósító szervnek [2/1982. (IV. 26.) SZOT számú szabályzat 6. § (2) bekezdése]. Állami Bér- és Munkaügyi Hivatal Munkajogi Önálló Osztály A Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium 8004/1982. (MEM. É. 15.) MÉM számú tájékoztatója a szabadság időtartama alatti munkavállalás lehetőségéről a mezőgazdasági nagyüzemekben A mezőgazdasági nagyüzemek dolgozói a főállás után járó szabadság ideje alatt — külön megállapodás alapján — munkakörbe nem tartozó munkát végezhetnek. Erre a tevékenységre munkaviszonyban álló dolgozó esetében a 17/1979. (XII. 1.) MüM számú rendelet 33. §-a, tagsági viszonyban álló dolgozó esetében a 17/1981. (IX. 29.) MÉM számú rendelet előírásai vonatkoznak. Mivel a dolgozó munkavégzési kötelezettsége a szabadság időtartama alatt szünetel, az erre az időre eső megállapodásos foglalkoztatásnál a mellékfoglalkozással kapcsolatos időkorlátozást nem kell alkalmazni. A Magyar Népköztársaság Legfelsőbb Eíróscí^ának Erényeivé A Magyar Népköztársaság Legfelsőbb Bíróságának 17. számú irányelve a gyermek elhelyezésével kapcsolatos általános szempontokról Államunk az Alkotmányban, a Családjogi Törvényben és számos más jogszabályban kifejezésre juttatja a család sokoldalú védelmének, támogatásának szükségességét. Ezt a megkülönböztetett figyelmet elsősorban az indokolja, hogy a család biztosítja azt a környezetet, amelyben a gyermek születésének, felnevelésének, szocialista emberré formálásának legkedvezőbb feltételei teremthetők meg. Alapvető társadalmi és egyéni érdek fűződik tehát a családi élet szilárdságához. Az állam és a társadalom széles körű gondoskodása ellenére is azonban — külső és belső hatások következtében — a házasságok egy része megromlik. Fokozott figyelmet k^'1 tehát fordítani arra, hogy miként alakul a ,/érmek sorsa a házasság felbomlása után. A Családjogi Törvény (az 1974. évi I. törvénnyel módosított 1952. évi IV. törvény, a továbbiakban: Csjt) tartalmazza a gyermekek elhelyezésének, valamint a gyermekelhelyezés megváltoztatásának szabályait. A Legfelsőbb Bíróság az elmúlt évek során számos határozatában és a XXXVII. számú Polgári Elvi Döntéssel módosított XXI. számú Polgári Elvi Döntésben adott — a jogalkotásra is termékenyen ható — elvi iránymutatást. Kimondta, hogy a gyermek