Tanácsok közlönye, 1982 (31. évfolyam, 1-41. szám)

1982 / 1. szám

1. szám TANÁCSOK KÖZLÖNYE 3 8- § A NIT az általa megállapított alapszabály, valamint szervezeti és működési szabályzat szerint működik. Az alapszabályt — az OKISZ Elnökségével egyetértésben — a művelődési miniszter hagyja jóvá. 9. § (1) A NIT évenként munkatervet és költségvetést készít, amelyet — a művelődési miniszterrel egyetértésben — az OKISZ Elnöksége hagy jóvá. A NIT működéséhez az OKISZ a költségvetéséből nyújt támogatást. (2) A NIT tevékenységével összefüggő ügyviteli teendőket ügyintéző szervezet útján látja el. Az ügyintéző szervezet munkáját a NIT elnöke irányítja, dolgozóit az elnök alkalmazza. 10. § Ez a rendelet a kihirdetése napján lép hatályba; rendelkezéseit azonban 1982. január 1-től kell alkalmazni. Végrehajtásáról — ideértve a népi iparművészeti és a hagyományos háziipari termékek körének meghatározását — a művelődési miniszter az érdekelt miniszterekkel és az Ipari Szövetkezetek Országos Tanácsával egyetértésben gondoskodik. Egyidejűleg a 34/1953. (VII. 7.) MT számú rendelet, valamint a 2034/1953. (V. 1.) Mt. h. számú határozat hatályát veszti. Aczél György s. k., a Minisztertanács elnökhelyettese A Minisztertanács 1002/1982. (I. 16.) számú határozata a jogi iránymutatásokról, a műszaki-technikai normákról és a mennyiségi rendelkezésekről A Minisztertanács a központi irányítás hatékonyságának fokozása, a helyi szervek önállóságának növelése, a túlszabályozás megelőzése és a jogrendszer áttekinthetőbbé tétele érdekében a következő határozatot hozza I. Jogi iránymutatások 1. A miniszter és az országos hatáskörű szerv vezetője (a továbbiakban: miniszter) általános jellegű jogi iránymutatást (a továbbiakban: iránymutatás) csak feltétlenül indokolt esetben, e határozat szerint bocsáthat ki. 2. Iránymutatásként elvi állásfoglalás, irányelv és tájékoztató adható ki. Kibocsátásukra a miniszter (minisztériumi államtitkár, miniszterhelyettes), illetőleg — kivételesen — a minisztériumnak, országos hatáskörű szervnek (a továbbiakban: minisztérium) az általuk felhatalmazott magasabb vezető állású dolgozója jogosult. 3. Az iránymutatás nem tartalmazhat jogot és kötelességet megállapító magatartási szabályt. Ha ilyenre van szükség, jogszabályt kell kibocsátani, illetőleg kezdeményezni. 4. A jogszabályok értelmezésére elvi állásfoglalás akkor adható ki, ha a jogszabályt a miniszter bocsátotta ki, illetőleg ha a magasabb szintű jogszabály végrehajtásáért ő felelős, vagy annak értelmezésére felhatalmazást kapott. Az elvi állásfoglalás előkészítésére és közzétételére azokat a szabályokat kell megfelelően alkalmazni, amelyeket a jogszabályok és más rendelkezések a miniszteri utasításra nézve állapítanak meg. 5. Az irányelv ajánlást ad valamelv jogsz~'~á1y végrehajtásának fő iránvára és módszereire, a jogalkalmazásban követendő elvekre. 6. A tájékoztató olyan tényeket, adatokat közöl, amelyeket a végrehajtásért felelős szerveknek feladataik teljesítéséhez ismerniük kell. 7. Az iránymutatásokat — a jellegük szerint csoportosítva — az egységes országos számítógépes jogi információs rendszer által támasztott követelményeket kielégítő módon folyamatosan számozással kell ellátni, róluk a minisztériumban nyilvántartást kell vezetni, és fel kell venni őket a minisztérium jogszabályait és egyéb rendelkezéseit tartalmazó gyűjteménybe. A minisztérium hivatalos lapjában közzé nem tett iránymutatások szövegét nyilvántartásba vétel céljából meg kell küldeni az Igazságügyi Minisztérium Számítástechnika-alkalmazási Központjának is. II. Műszáki-technikai normák 8. A szabványosításról szóló 19/1976. (VI. 12.) MT számú rendelet 1. §-ában meghatározott célok és feladatok megvalósítása érdekében a rendszeresen ismétlődő műszaki-gazdasági feladatok egységes megoldási módiait szabványként kell kiadni. A szabványosítás körében is törekedni kell a kötelező előírások számának csökkentésére. 9. Műszaki-technikai norma az a szabványnak nem minősülő egyéb előírás, amely a szaktudomány, technológia, illetőleg gyakorlat eredményein alapuló eljárásokat, módszereket vagy követelményeket határoz meg. és érvényre juttatása elsősorban nem a jogalkalmazás, hanem a termelésforgalmazás gyakorlatában történik. A műszaki-technikai norma a műszaki-technikai követelmények mellett más — főleg gazdasági — követelménveket is tartalmazhat. 10. A műszaki-technikai normát az illetékes állami szerv közleményben teszi közzé; indokolt esetben a közleményben foglaltak kötelező alkalmazását is elrendelheti.