Tanácsok közlönye, 1982 (31. évfolyam, 1-41. szám)

1982 / 14. szám

418 TANÁCSOK KÖZLÖNYE 14. szám Ha a részletes rendezési terv elkészült, de a terület belterületbe vonása az igényekre való tekintettel még nem szükséges, illetőleg a részletes rendezési terv elkészítése csak 1983. június 30. után várható, az építés lehetőségére az OÉSZ I. kötet 11. §-ának (7) bekezdése az irányadó. Az ideiglenes jelleggel elhelyezhető gazdasági épület, pince és állattartásra szolgáló építmény építésének engedélyezésekor az engedélyben az OÉSZ I. kötet 140. §-ának (2) bekezdésében foglaltakra figyelemmel — kártalanítási igény kizárásával — a későbbi átalakítás vagy lebontás kötelezettségét is szükséges előírni. E feltételnek az ingatlannyilvántartásban való felj egyeztetéséről is intézkedni kell. Ha a részletes rendezési terv elkészítése után a terület belterületbevonásra kerül, az építési lehetőségre vonatkozóan a részletes rendezési tervben foglaltak az irányadók. 2. A művelés és pihenés iránti igényeket egyaránt kielégítő zártkertek Ebbe a csoportba azok a zártkertek sorolhatók, amelyek a mezőgazdasági művelés elsődlegessége mellett aktív pihenési igények kielégítésére is szolgálnak. Az e körbe tartozó zártkertekre — a nagyobb arányú építkezés valószínűségére tekintettel — a művelési és az építési igényektől függően olyan részletes rendezési terv, illetőleg egyéb városrendezési tervfajta elkészítéséről szükséges gondoskodni, amely az úthálózat megfelelő kialakítását, továbbá a gazdasági épületek, a pincék és az állattartásra szolgáló építmények elhelyezésének módját meghatározza. A terv elkészítéséig az első fokú építésügyi hatóság az építési engedély megadásakor esetenként állapítja meg az említett építmények elhelyezésének módját és létesítésének feltételeit, az OÉSZ I. kötet 11. §-ának (8) bekezdése alapján. 3. A művelési igényt kielégítő zártkertek Ebbe a csoportba azok a zártkertek sorolhatók, amelyek kizárólag mezőgazdasági művelés céljára szolgálnak. E zártkertek esetében részletes rendezési tervre vagy egyéb városrendezési tervfajtára nincs szükség, mert az építmények elhelyezését illetően elegendő támpontot nyújt a zártkertre vonatkozó, naprakész állapotban tartott földmérési alaptérkép és az építési engedélyezés során — szükség szerint megtartott — helyszíni szemle. A földrészletek megközelítését szolgáló úthálózatot a mezőgazdasági művelés igényeinek megfelelően szükséges kialakítani. A zártkerteknek csoportokba való besorolására városban (megyei városban, fővárosi kerületben) az építésügyi, valamint a mezőgazdasági és élelmezésügyi feladatokat ellátó szakigazgatási szerv együttesen, községben és nagyközségben a szakigazgatási szerv tegyen előterjesztést a helyi tanács végrehajtó bizottságához. 4. A 2—3. pontok szerinti zártkerteknek azon területrészein, ahol a rendezési terv a terület későbbi, más célú felhasználását irányozza elő, illetőleg ahol egyébként belátható időn belül közületi felhasználás várható, az építés lehetőségére és feltételeire az I. 1. pont utolsó előtti bekezdésében kifejtettek az irányadók. II. A zártkerten kívüli földrészletek E földrészletek tekintetében az I. 3. és 4. pontban foglaltakat szükséges megfelelően alkalmazni. ÍÍJ. A zártkerti és a zártkerten kívüli földrészleteken az építmények elhelyezése Az OÉSZ I. kötete 11. § (8) bekezdése szerint a zártkerti és a zártkerten kívüli földrészleteken elhelyezhető építmények elhelyezésének módját és létesítésének feltételeit rendezési terv, illetőleg ennek hiányában az építésügyi hatóság állapítja meg. Ennek során a mezőgazdasági művelés és használati igények szempontjait is egyaránt figyelembe kell venni, ugyanakkor ki kell elégíteni a természet- és tájvédelem követelményeit is. Ezekkel kapcsolatban: 1. A földrészletek kialakítása során arra kell törekedni, hogy alakjuk — a terepadottságok figyelembevételével — általában téglalap legyen és a szélességük lehetőleg ne legyen kisebb 16 m-nél. 2. A földrészleteken elhelyezhető építményeknek a földrészlet határvonalaitól és egymástól való távolságának megállapításánál — a tájképi követelményekre is tekintettel — az egymásra, továbbá a szomszédos földrészleteken levő építményekre gyakorolt káros hatását kell figyelembe venni. Erre való tekintettel lehetőleg arra kell törekedni — ha ezt a földrészletek kialakult méretei lehetővé teszik, — hogy az építmények a földrészleten szabadon állóan kerüljenek elhelyezésre. Az építményeknek a földrészletek oldalhatárán történő, vagy ikresített, illetőleg tömbösített elhelyezését akkor indokolt előírni, ha ezt a helyi hagyományok, a környezet, illetőleg a földrészletek méretei indokolják. 3. A természetvédelmi területen, tájvédelmi körzetben, nemzeti park területén és a fővárosi, a megyei tanács végrehajtó bizottsága által — a természetvédelmi hatóság javaslata alapján — kijelölt tájképileg védendő területen levő zártkerti és zártkerten kívüli földrészleteken gazdasági épületek, pincék és állattartás céljára szolgáló építmények csak akkor helyezhetők el, ha azok a természetvédelem érdekeit szolgálják. Az említett építmények egyébként — a természetvédelmi hatóság hozzájárulásával — akkor is elhelyezhetők, ha a védett természeti értékeket nem veszélyeztetik. Tájvédelmi körzetben és nemzeti park területén csak rendezési terv alapján szabad építményeket elhelyezni.