Tanácsok közlönye, 1982 (31. évfolyam, 1-41. szám)

1982 / 14. szám

418 TANÁCSOK KÖZLÖNYE 14. szám Ha a részletes rendezési terv elkészült, de a te­rület belterületbe vonása az igényekre való tekin­tettel még nem szükséges, illetőleg a részletes ren­dezési terv elkészítése csak 1983. június 30. után várható, az építés lehetőségére az OÉSZ I. kötet 11. §-ának (7) bekezdése az irányadó. Az ideiglenes jelleggel elhelyezhető gazdasági épület, pince és állattartásra szolgáló építmény építésének engedé­lyezésekor az engedélyben az OÉSZ I. kötet 140. §-ának (2) bekezdésében foglaltakra figyelemmel — kártalanítási igény kizárásával — a későbbi át­alakítás vagy lebontás kötelezettségét is szükséges előírni. E feltételnek az ingatlannyilvántartásban való felj egyeztetéséről is intézkedni kell. Ha a részletes rendezési terv elkészítése után a terület belterületbevonásra kerül, az építési lehe­tőségre vonatkozóan a részletes rendezési tervben foglaltak az irányadók. 2. A művelés és pihenés iránti igényeket egy­aránt kielégítő zártkertek Ebbe a csoportba azok a zártkertek sorolhatók, amelyek a mezőgazdasági művelés elsődlegessége mellett aktív pihenési igények kielégítésére is szolgálnak. Az e körbe tartozó zártkertekre — a nagyobb arányú építkezés valószínűségére tekin­tettel — a művelési és az építési igényektől füg­gően olyan részletes rendezési terv, illetőleg egyéb városrendezési tervfajta elkészítéséről szükséges gondoskodni, amely az úthálózat megfelelő kiala­kítását, továbbá a gazdasági épületek, a pincék és az állattartásra szolgáló építmények elhelyezésé­nek módját meghatározza. A terv elkészítéséig az első fokú építésügyi ha­tóság az építési engedély megadásakor esetenként állapítja meg az említett építmények elhelyezésé­nek módját és létesítésének feltételeit, az OÉSZ I. kötet 11. §-ának (8) bekezdése alapján. 3. A művelési igényt kielégítő zártkertek Ebbe a csoportba azok a zártkertek sorolhatók, amelyek kizárólag mezőgazdasági művelés céljára szolgálnak. E zártkertek esetében részletes rende­zési tervre vagy egyéb városrendezési tervfajtá­ra nincs szükség, mert az építmények elhelyezését illetően elegendő támpontot nyújt a zártkertre vo­natkozó, naprakész állapotban tartott földmérési alaptérkép és az építési engedélyezés során — szükség szerint megtartott — helyszíni szemle. A földrészletek megközelítését szolgáló úthálózatot a mezőgazdasági művelés igényeinek megfelelően szükséges kialakítani. A zártkerteknek csoportokba való besorolására városban (megyei városban, fővárosi kerületben) az építésügyi, valamint a mezőgazdasági és élelme­zésügyi feladatokat ellátó szakigazgatási szerv együttesen, községben és nagyközségben a szak­igazgatási szerv tegyen előterjesztést a helyi ta­nács végrehajtó bizottságához. 4. A 2—3. pontok szerinti zártkerteknek azon területrészein, ahol a rendezési terv a terület ké­sőbbi, más célú felhasználását irányozza elő, ille­tőleg ahol egyébként belátható időn belül közületi felhasználás várható, az építés lehetőségére és fel­tételeire az I. 1. pont utolsó előtti bekezdésében kifejtettek az irányadók. II. A zártkerten kívüli földrészletek E földrészletek tekintetében az I. 3. és 4. pont­ban foglaltakat szükséges megfelelően alkalmazni. ÍÍJ. A zártkerti és a zártkerten kívüli földrész­leteken az építmények elhelyezése Az OÉSZ I. kötete 11. § (8) bekezdése szerint a zártkerti és a zártkerten kívüli földrészleteken elhelyezhető építmények elhelyezésének módját és létesítésének feltételeit rendezési terv, illetőleg ennek hiányában az építésügyi hatóság állapítja meg. Ennek során a mezőgazdasági művelés és használati igények szempontjait is egyaránt figye­lembe kell venni, ugyanakkor ki kell elégíteni a természet- és tájvédelem követelményeit is. Ezekkel kapcsolatban: 1. A földrészletek kialakítása során arra kell tö­rekedni, hogy alakjuk — a terepadottságok figye­lembevételével — általában téglalap legyen és a szélességük lehetőleg ne legyen kisebb 16 m-nél. 2. A földrészleteken elhelyezhető építmények­nek a földrészlet határvonalaitól és egymástól való távolságának megállapításánál — a tájképi köve­telményekre is tekintettel — az egymásra, továb­bá a szomszédos földrészleteken levő építmények­re gyakorolt káros hatását kell figyelembe venni. Erre való tekintettel lehetőleg arra kell töreked­ni — ha ezt a földrészletek kialakult méretei le­hetővé teszik, — hogy az építmények a földrész­leten szabadon állóan kerüljenek elhelyezésre. Az építményeknek a földrészletek oldalhatárán történő, vagy ikresített, illetőleg tömbösített elhe­lyezését akkor indokolt előírni, ha ezt a helyi ha­gyományok, a környezet, illetőleg a földrészletek méretei indokolják. 3. A természetvédelmi területen, tájvédelmi körzetben, nemzeti park területén és a fővárosi, a megyei tanács végrehajtó bizottsága által — a természetvédelmi hatóság javaslata alapján — ki­jelölt tájképileg védendő területen levő zártkerti és zártkerten kívüli földrészleteken gazdasági épü­letek, pincék és állattartás céljára szolgáló épít­mények csak akkor helyezhetők el, ha azok a ter­mészetvédelem érdekeit szolgálják. Az említett építmények egyébként — a természetvédelmi ha­tóság hozzájárulásával — akkor is elhelyezhetők, ha a védett természeti értékeket nem veszélyezte­tik. Tájvédelmi körzetben és nemzeti park területén csak rendezési terv alapján szabad építményeket elhelyezni.

Next

/
Oldalképek
Tartalom