Tanácsok közlönye, 1982 (31. évfolyam, 1-41. szám)

1982 / 14. szám

14. szám TANÁCSOK KÖZLÖNYE 413 a) aki az állampolgárok telek-, lakás- és üdülőtulajdonáról szóló jogszabályok értelmében nem esik tulajdonszerzési korlátozás alá, illetőleg a korlátozás alól felmentést kapott, b) akinek beépítetlen lakó-, illetőleg üdülőtelek nincs a tartós használatában, továbbá c) aki vállalja az építési telek beépítésére vonatkozó előírások teljesítését és a használatbavételi díj megfizetését. (2) Használóként külföldi csak akkor választható ki, ha a külföldiek ingatlanszerzésének szabályozásáról szóló jogszabályok szerint a pénzügyminiszter engedélyével tulajdonjogot is szerezhetne. (3) Lakás- (üdülő-) építő szövetkezet kiválasztása esetében az (1) bekezdés a) és b) pontjában foglalt rendelkezéseket nem kell alkalmazni. 4. § (1) A használatbaadó a használati jogra vonatkozó szerződést csak a kiválasztott használóval és a kijelölés során meghatározott feltételekkel kötheti meg. A szerződést írásba kell foglalni. (2) A szerződést csak akkor lehet megkötni, ha akiválasztott használó a használatbavételi díjfizetési kötelezettségét az előírt fizetési feltételek szerint teljesítette. 5. § (1) Ha a kiválasztott használó a szerződést az építési telkek kijelöléséről szóló értesítés kézhezvételétől — lakás- (üdülő-) építő szövetkezet esetében a megalakulástól — számított hatvan napon belül kellő indok nélkül nem kötötte meg, a kiválasztást vissza kell vonni. (2) A használati jognak az ingatlannyilvántartásba (telekkönyvbe) történő bejegyeztetéséről a használatbaadó köteles gondoskodni, a bejegyzést azonban a használó is kérheti. (3) Az építőközösségek tagjai, illetőleg egyes állampolgárok használati jogának bejegyzéséről hozott földhivatali határozat alapján a használatbaadást az állampolgárok telek-, lakás- és üdülőtulajdonáról vezetett nyilvántartásba is be kell vezetni. A használati jog megszűnése 6. § (1) Ha a használati jog azért szűnt meg, mert a) a használó az építési telek beépítésére vonatkozó kötelezettségét az előírt vagy meghosszabbított határidőben nem teljesítette, b) az építési telken létesített lakó-, illetőleg üdülőépület lebontását az építésügyi hatóság az építésügyi jogszabályok alapján elrendelte, vagy c) a használó az építési telken létesített lakó-, illetőleg üdülőépületet lebontotta, vagy az épület elpusztult, a megszűnés bekövetkezését a tanács végrehajtó bizottságának építésügyi feladatokat ellátó (községben az egységes) szakigazgatási szerve határozattal állapítja meg, s erről a használatbaadót és a használót értesíti, továbbá megkeresi az illetékes földhivatalt a használati jognak az ingatlannyilvántartásból (telekkönyvből) való törlése végett. (2) A használati jog megszűnése nem állapítható meg az (1) bekezdés c) pontjában említett esetben, ha a használó vállalja, hogy az építési telken létesített lakó-, illetőleg üdülőépület helyett az építésügyi szabályoknak megfelelő új lakó-, illetőleg üdülőépületet épít. 7. § A használó örökösének a beépítetlen építési telekre vonatkozó használati joga a beépítési kötelezettség nem teljesítése címén megszűnik, ha a beépítésre vonatkozó előírásokat tulajdonszerzési korlátozás miatt vagy más okból nem tudja teljesíteni. v 8. § (1) A használati jog megszűnése esetén a használó köteles az építési telket a megszűnéstől számított harcminc napon belül a használatbaadónak, illetőleg kisajátítás esetében — a kisajátítás szabályai szerint — a kisajátítást kérőnek átadni. (2) A használót, illetőleg örökösét a használati jog megszűnéséért kártalanításként az építési telekért fizetett használatbavételi díj időarányos része illeti meg; a 9. § (4) és (5) bekezdésében említett esetekben azonban e kártalanításra nem tarthat igényt. (3) Az építési telekért lakótelek esetében 70, üdülőtelek esetében pedig 50 év eltelte után kártalanítás nem jár. Ezeket az időtartamokat öröklés esetén, továbbá a 9. § (4) és (5) bekezdésében említett esetekben az eredeti tulajdonos használati jogának keletkezésétől kell számítani. A használati jog átruházása 9. § (1) A használó a beépítetlen építési telken fennálló használati jogát másra nem ruházhatja át. (2) Ha a használó az építési telken létesített lakó-, illetőleg üdülőépületen (lakáson, üdülőegységen) fennálló tulajdonjogát másra átruházza, a használati jogra vonatkozó szerződést a használatbaadónak az új tulajdonossal az építési telek területének változatlanul hagyásával kell megkötnie. (3) A (2) bekezdésben említett esetben a használatbaadó köteles a tulajdonjog átruházása előtt — a leendő új tulajdonos kérésére — a használatbaadás feltételeiről nyilatkozni; ez a nyilatkozat a használatbaadót kilencven napig köti. (4) Ha a tulajdonjog átruházása a használó közeli hozzátartozója javára, vagy csere-, illetőleg tartási szerződéssel történik, az új tulajdonosnak a használati'jogért használatbavételi díjat nem kell fizetnie. (5) Az új tulajdonosnak a használati jogért használatbavételi díjat akkor sem kell fizetnie, ha az átruházó kötelezettséget vállal arra, hogy