Tanácsok közlönye, 1982 (31. évfolyam, 1-41. szám)

1982 / 8. szám

166 TANÁCSOK KÖZLÖNYE 8. szám Az ügyfélszolgálati irodáról a Szabályzat ren­delkezik. Az ügyiratkezelést központi rendszerben szükséges megszervezeni, a leíró munkát leíró iroda látja el. ' B) A 20 és a 30 ezer közötti lakosságszámú város­ban: Az egymáshoz kapcsolódó feladatokat ellátó szakigazgatási szervek, illetőleg jeladatcsoportok összevonásával: a) Pénzügyi-, terv- és munkaügyi osztály. b) Városgazdálkodási osztály: — a műszaki osztály, továbbá a termelés-ellá­tásfelügyeleti osztály nem hatósági feladatainak az összevonásával. c) Művelődési-egészségügyi és sportosztály: — a művelődési osztály; az egészségügyi osz­tály (kivéve a szociális feladatokat és egyéb, pl. az alkoholistákkal kapcsolatos hatósági feladato­kat); a testnevelési és sportfelügyelőség (kivéve a hatósági feladatokat) összevonásával. d) Titkársá.g; — a személyzeti — szakoktatási, szervezési, propaganda, információs; jogi; ügyiratkezelési, le­írási és központi nyilvántartási, gondnoksági fel­adatok ellátására. e) Ügyfélszolgálati Iroda: — az igazgatási osztály valamennyi hatásköré­nek, valamint mindazoknak a hatósági jogkörök­nek az ellátására, amelyeket a Szabályzat a többi szakigazgatási szerv hatósági jogköréből oda utal. Az ügyfélszolgálati iroda részeként működő igaz­gatási osztály jogállására a szakigazgatási szervek­re vonatkozó jogszabályok, a többi szakigazgatási szervtől átvett hatósági jogkörök ellátására a 2/1976. (VI. 29.) MT TH számú rendelkezés 4. § (3)—(5) bekezdésében foglaltak az irányadók. Kivételesen, a megyei tanács végrehajtó bizott­sága hozzájárulásával az ügyfélszolgálati iroda he­lyett: ea) Hatósági osztály: — az igazgatási osztály feladatai, valamint a többi szakigazgatási szervtől a Szabályzat által ide utalt hatósági jogkörök ellátására. C) A 20 ezernél kisebb lakosságszámú városban: További egyszerűsítésként a pénzügyi-, terv és munkaügyi osztály a városgazdálkodási osztállyal „Városfejlesztési- és gazdálkodási osztály" néven összevonható. Az összevonásnál, illetőleg az egyes szakigazgatási szervek belső tagozódásának megál­lapításánál figyelembe kell venni az adott város sajátos helyzetét és az ebből adódó feladatokat. (Pl­üdülőterületen az ellátásszervezés fokozott erőfe­szítéseket és megerősített szervezetet kíván, to­vábbá a dinamikus városfejlesztés szoros összhan­got feltételez a városrendezési és az építésügyi igazgatási feladatok ellátásában stb.) A „B" és „C" pontok alatt ajánlott tagozódás esetén az összevont szakigazgatási szervek irányí­tása nem teszi szükségessé függetlenített tanácsel­nök-helyettes választását. Lehetséges azonban, hogy az osztályvezetők — társadalmi megbízatás­ban — tanácselnök-helyettesi tisztséget töltsenek be. Szükséges viszont, hogy a nem elnökhelyettes osztályvezető a végrehajtó bizottság üléseire ál­landó meghívott legyen. A titkárság vezetését általában a végrehajtó bi­zottság titkára látja el. Jelentős egészségügyi intézménnyel (területi fel­adattal) nem rendelkező városokban az egészség­ügyi szakigazgatás szakmai irányításával a Köz­egészségügyi és Járványügyi Szolgálat vezetője is megbízható. 6/A. A szakigazgatási szerv működésére irány­adó főbb szabályok az összevont városi szakigaz­gatási szervezet esetében utalnak arra is, hogy a hatósági osztály (ügyfélszolgálati iroda) feladatait más szakigazgatási szervekkel összhangban, az ágazati funkcionális (pl. pénzügypolitikai) irány­elvekben szereplő követelményeknek megfelelően gyakorolja. Ezek érvényesítése érdekében a vég­rehajtó bizottság meghatározza azokat a felada­tokat, hatásköröket, illetőleg hatósági jogköröket, amelynek gyakorlása során más szakigazgatási szervek előzetes véleményének, vagy egyetértésé­nek beszerzése szükséges. (Pl. az adócsoport, vagy az építésügyi hatósági ügyeket intéző dolgozók irányításában a Városgazdálkodási és Fejlesztési osztály milyen konkrét hatáskörök ellátása révén vesz részt.) A kiadmányozási jog megosztásának főbb elveit úgy kell megállapítani, hogy a szak­igazgatási szerv vezetőjének tájékozottsága az irányítás érdekében megfelelő legyen, s a belső szervezeti egységek vezetői és ügyintézői általában rendelkezzenek a kiadmányozási joggal. Ennek ér­dekében — különösen a hatósági osztály (ügyfél­szolgálati iroda) tekintetében — indokolt felhatal­mazni a belső szervezeti egységek vezetőit a ki­admányozási jog megosztására az ügyintézőkkel. Szükséges, hogy a megyei tanács végrehajtó bi­zottsága útmutatást adjon az összevont városi szakigazgatási szervezet és a megyei szakigazga­tási szervek kapcsolatának rendezésére. * Célszerű annak meghatározása, hogy a megyei szakigazgatási szervek az összevont városi szak­igazgatási szervek belső szervezete egységeinek vezetőivel tartsák a szakmai kapcsolatot (értekez­let, továbbképzés, ellenőrzés stb.). A szakigazgatási szervek vezetőivel főleg az általános ágazatpoliti­kai célok megvalósítására, az átfogó, vezetői dön­tést igénylő ágazati iránymutatások érvényesítésé­re és a társadalompolitikai célok megvalósítására irányuló kérdésekben indokolt a közvetlen kapcso­latokat fenntartani.

Next

/
Oldalképek
Tartalom