Tanácsok közlönye, 1982 (31. évfolyam, 1-41. szám)

1982 / 4. szám

98 TANÁCSOK KÖZLÖNYE 4. szám „A társadalombiztosítási járulék — ideértve a •3/1975. (VI. 14.) SZOT számú szabályzat 150. íjában meghatározott napi 20 forintos járulékot is i— a biztosítottra nem hárítható át. A napi 20 forintos társadalombiztosítási járulékot a munkáltató attól függetlenül köteles fizetni, hogy a dolgozó igazolatlanul vagy engedélye alapján, illetőleg a SZOT szabályzat 150. §-aiban említett más körülmények miatt nem végez munkát és nem részesül díjazásban. Ha a biztosított háromévesnél fiatalabb gyermeke gondozása, vagy tízévesnél fiatalabb gyermek ápolása címén, illetve azért kapott fizetésnélküli szabadságot, hogy a tartósan külföldön szolgálatot teljesítő házastársával külföldön tartózkodjék, a 20 forintos társadalombiztosítási járulékot nem kell fizetni." SZÖVOSZ Lakásszövetkezeti Főosztály SZÖVOSZ tájékoztató a lakásszövetkezeti tulajdonban álló üzlethelyiségek bérbeadásával kapcsolatos hatósági eljárásról Az ÉVM Igazgatási és Jogi Főosztály Helyiséggazdálkodási Osztályának egyetértésével a lakásszövetkezeti tulajdonban álló üzlethelyiségek bérbeadásáról a következő állásfoglalást tesszük közzé. A lakásszövetkezeti házban levő üzlet- és ehhez tartozó más helyiségeket a 2/1969. (I. 23.) Korm. számú rendelet 20. §-ának (2) bekezdésében foglaltak értelmében csak annak a részére szabad bérbe adni, illetőleg használatra átengedni, akinek azt az elhelyező hatóság kiutalta vagy a részére történő hasznosításához a 2/1969. (I. 23.) Korm. számú rendelet 4. §-ának (4) bekezdése alapján engedélyt adott. A lakásszövetkezeti házban levő más, nem lakás céljára szolgáló helyiségre az elhelyező hatóság hatásköre nem terjed ki. A 2/1969. (I. 23.) •Korm. számú rendelet 2. §-a alapján az elhelyező hatóságon a tanácsok végrehajtó bizottságainak illetékes szakigazgatási szerveit kell érteni. . A 4/1969. (I. 23.) ÉVM számú rendelet 2. §-a határozza meg, hogy mely településeken, mely sza':igazagtási szervek járnak el első fookn és másodfokon a közületi elhelyezési ügyekben. Figyelemmel arra, hogy a 2/1969. (I. 23.) Korm. számú rendelet 20. §-ának (2) bekezdésében foglaltak értelmében az elhelyező hatóság jogosult a lakásfenntartó szövetkezeti házban levő üzletes az ehhez tartozó helyiségekre — annak tulajdonjogától függetlenül — a bérlőt kijelölni és a hasznosítást engedélyezni, az ilyen helyiséget a tulajdonos, illetőleg az építtető kivételével más használó (közület vagy magánszemély) a 2/1969. (I. 23.) Korm. számú rendelet, illetőleg az 50/1980. (XII. 10.) MT számú rendelettel kiegészített 26/1961. (VII. 18.) Korm. számú rendelet rendelkezései szerinti kiutaló határozat, illetőleg engedély alapján veheti használatba. Az ilyen helyiségek kiutalásakor — a jogszabályban meghatározott esetekben — fennáll az igénybevételi díj fizetési, kötelezettség is, hirdetményi eljárásra azonban csak akkor van szükség, ha a helyiség közületi szerv elhelyezésére nem szükséges, illetőleg nem alkalmas. Előzetes bérlőkijelölési eljárásra lakásfenntartó szövetkezeti házban nem kerülhet sor. Ilyen ingatlanokban ugyanis magánszemély költségén vagy építési hozzájárulásával olyan állami tulajdonban levő helyiség nem létesülhet, amelyre az 50/1980. (XII. 10.) MT számú rendelettel kiegészített 26/1961. (VII. 28.) Korm. számú rendelet 7. §-ának (7) bekezdése szerinti' bérlőkijelölési eljárást le kellene folytatni. Ha az elhelyező hatóság lakásfenntartó szövetkezeti házban jogszerűen nem használt (üres) üzlet- és ehhez tartozó helyiséget utal ki, a 2/1969. (X. 23.) Korm. számú rendelet 9. §-ának (3) bekezdése alapján fizetendő igénybevételi díj az ugyanezen törvényhely 12. §-a (2) bekezdésének b) pontjában foglaltak értelmében a Megyei (Fővárosi) Tanács fejlesztési alapját illeti meg, mint hogy az ilyen helyiség felajánlása esetén a jogszerű használatát megillető ellenérték is ezt a pénzügyi alapot terheli. Az állásfoglalásban kifejtettek szerint kell eljárni az árkádok beépítésével kialakított üzlethelyiségek bérbeadásakor és hasznosításakor is. SZÖVOSZ Lakásszövetkezeti Főosztály Tájékoztató a tanácsi értékesítésű lakások felújítási alap képzésének mértékéről A 20/1977. (V. 12.) ÉVM—PM számú együttes rendelet 34. §-ának (1) bekezdése meghatározza, hogy a tanácsi értékesítésű lakások esetén a felújítási alap képzésének éves mértéke nem lehet kevesebb a szociálpolitikai kedvezmények levonása nélkül számított lakáseladási ár 0,5%-ánál. Az 52/1980. (XII. 10.) MT számú rendelettel módosított 7/1971. (II. 8.) Korm. számú rendelet 1981. július 1-től megváltoztatta a tanácsi értékesítésű lakások árképzését és vásárlásának pénzügyi feltételeit. Ezért kértük a Pénzügyminisztériumtól az 1981. július l-e után átadott tanácsi értékesítésű lakások esetén a 20/1977. (V. 12.) ÉVM—PM számú rendelet 34. §-ának (1) bekezdésében foglaltak állásfoglalással való felfüggesztését.