Tanácsok közlönye, 1982 (31. évfolyam, 1-41. szám)

1982 / 41. szám

1430 TANÁCSOK KÖZLÖNYE 41. szám 3. § A R. 13. §-a helyébe a következő rendelkezé­sek lésnek: „13. § (1) Magánlakásépítés céljára használatba­adott lakótelek esetében a használó részére a használatbavételi díj megfizetésére az Országos Takarékpénztár lölcsönt nyújthat (2) Kölcsönnyújtás esetén a használatbavételi díj legalább 30%-át a szerződés jnegkötése. előtt készpénzben kell meg­fizetni, • • b) a fennmaradó összegre nyújtott kölcsön tör­lesztési ideje négy-nyolc év, a kamat mértéke évi 4. § A R. 15. §-a helyébe a következő rendelkezés lép: . „15. § Négynél több üdülőegységből álló üdülő építése céljára, szolgáló üdülőtelek használatba­adása esetén a használó — különösen a három­és ennél többgyermekes családok, a munkások és a fiatal házaspárok — részére — a szociális, a. jö­vedelmi és a vagyoni viszonyaira tekintettel — a fizetendő használatbavételi díj megfizetésére annak 50%-áig legfeljebb három évre kamatmen­tes részletfizetési kedvezmény nyújtható." 5. § (1) A R. 20. §-a (1) bekezdésének első mondata helyébe a következő rendelkezés lép: „A tanácsi értékesítésű lakásokkal és a gazdál­kodó szervezet által értékesítés céljára épített la­kásokkal (üdülőkkel) beépített telkek a lakások (üdülők) értékesítésére vonatkozó szerződéssel ad­hatók használatba." (2) A R. 20. §-a (2) bekezdésének helyébe a kö­vetkező rendelkezés lép: „(2) Az (1) bekezdésben említett lakásokkal be­épített építési telkek esetében a használatbavételi díj megfizetésének feltételeire a lakásépítés (vá­sárlás) pénzügyi feltételeiről és a szociálpolitikai kedvezményről szóló jogszabályok rendelkezései az irányadók." Ez a rendelet 1983. január 1. napján lép ha-; tályba. Dt. Ábrahám Kálmán s. k., Dr. Hetényi István s. k., építésügyi és Városfejlesztési' pénzügyminiszter miniszter ./' > Dr. Markója Imre s. k., • igazságügyminiszter { Az építésügyi és városfejlesztési miniszter 32/1082. (XIÍ. 29.) ÉVM számú rendelete á közületi szervek elhelyezéséről szóló 2/1969. (*. 23.) Ko-m. számú rendelet végrelsajtására kiadott 4/19G9. (I. 23.) ÉVM számú rendelet* módosításáról I A 2/1969. (I. 23.) Korm. számú rendelet 25. •§-ának (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján — a pénzügyminiszterrel egyetértésben— a következőket rendelem: i. § I A 3/1972. (III. 28.) ÉVM számú, a 13/1972. (IX. 1.) ÉVM számú, a 8/1981. (II. 14.) ÉVM számú és ;az 5/1982. (I. 27.) ÉVM számú rendelettel módosí­tott 4/1969. (I. 23.) ÉVM számú rendelet 13. §-ának .(2)—(4) bekezdése helyébe a következő rendelkezések léprek: „(2) Ha a kártalanításra jogosult cserelakásra nem tart igényt, részére az igénybe vett lakásért pénzbeli kártalanítás jár. A pénzbeli kártalanítás .összege azonos azzal a térítéssel, amelyre tz ál­lami lakás bérlője "jogosult akkor, ha a lakásbérleti jogviszonyáról a lakással rendelkezp szerv javára lemond. A pénzbeli kártalanítás megállapítása so­rán szükséglakás, továbbá lakásnak nem minősülő, de ténylegesen lakás vagy más emberi tartózkodás céljára szolgáló helyiség esetén az egyszobás fél­komfortos tanácsi bérlakásra megállapítható térí^ tést kell alapul venni. (3) Ha a kártalanításra jogosult a lakáspótlást új lakás építése útján vállalta, részére a (2) be­kezdés szerint járó pénzbeli kártalanítás kétsze­reséig terjedő összeg fizethető. Ez az összeg a 10. § (4) bekezdésében meghatározott címeken nem növelhető. Ha a kártalanításra iogosult a vál­lalt lakáspótlási kötelezettségét nem teljesíti, őt ;csak a (2) bekezdés szerinti összeg illeti meg. I (4) A (3) bekezdésben említett esetben az igény­lő közületi szerv a kártalanításra jogosult részére járó pénzbeli kártalanításnak a (2) bekezdés sze­rinti összeget meghaladó részét az Országos Ta­karékpénztárhoz köteles befizetni. Az Országos Takarékpénztár ezt az összeget csak a kártalaní­tásra jogosult lakásépítése céljára számolhatja el. (5) Ha az igénylő közületi szerv a kártalanítás­ra jogosult elhelyezéséről — a vele való meg­egyezés alapján — cserelakás helyett tanácsi ér­tékesítésű lakás, illetőleg gazdálkodó szervezet ál­Ital, értékesítés céljára épített lakás biztosítása út­iján gondoskodik, az említett lakások értékesíté­sére vonatkozó külön jogszabályok rendelkezéseit kell alkalmazni. Ilyen esetben a kártalanításra jogosult köteles a pénzbeli kártalanítást a lakás tulajdonjogának -a megszerzésére fordítani.'* [ ^'Megjelent á Tanácsok Közlönye 1969. évi 4 számá­ban.

Next

/
Oldalképek
Tartalom