Tanácsok közlönye, 1982 (31. évfolyam, 1-41. szám)

1982 / 41. szám

41. szám TANÁCSOK KÖZLÖNYE 1419 ról szóló 1955. évi 12. számú, valamint a módo- | sítására vonatkozó 1963. évi 25. számú törvényerejű rendelet hatályát veszti. 2. § Ez a törvényerejű rendelet a kihirdetése napján lép hatályba. Losonczi Pál s. k., Katoni Imre s. k.. a Magyar Népköztársaság a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának Elnöki Tanácsának elnöke titkára Minisztertanácsi rendelet A Minisztertanács 83/1982. (XII. 29.) számú rendelete a képzőművészet, az iparművészet, a fotóművészet és az ipari tervezőművészet egyes kérdéseinek szabályozásáról A művészeti alkotás beszerzése, felhasználása és forgalmazása 1. § A szerzői jogról szóló 1969. évi III. törvény hatálya alá tartozó képzőművészeti, iparművészeti, fotóművészeti és ipari tervezőművészeti alkotás (a továbbiakban: művészeti alkotás) szerzője saját művészeti alkotását szabadon értékesítheti. 2. § (1) A gazdálkodó szervezetek [Ptk. 685. § c) pont], valamint az állami költségvetési szervek, a társadalmi szervezetek és vaz egyesületek, továbbá a jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetek (a továbbiakban: gazdálkodó szervezet) — a múzeumok és a Művelődési Minisztérium kivételével — művészeti alkotást csak' művészeti szempontból történt elbírálás után szerezhetnek be, használhatnak fel és hozhatnak forgalomba. (2) Ha a beszerzés, a felhasználás és a forgalomba hozatal a gazdálkodó szervezet tevékenységi-, illetőleg feladatkörében történik, a művészeti bírálathoz a Művelődési Minisztérium által jóváhagyott; szakértői névjegyzékbe felvett szakértők közreműködését kell igénybe venni. A bírálatra felkérhető a Képző- és Iparművészeti Lektorátus (a továbbiakban: Lektorátus) is. A gazdálkodó szervezet a beszerzésről, felhasználásról, illetőleg a forgalomba hozatalról a szakértői vélemény alapján dönt. (3) Ha a beszerzés; a-felhasználás a gazdálkodó szervezetnek nem a tevékenységi-, illetőleg feladatkörében történik, a bírálatra a Lektorátus | vagy a fővárosi, megyei tanács végrehajtó bizottságának művelődési feladatot ellátó szakigazgatási szerve (a továbbiakban: művelődési osztály) jogosult. (4) A gazdálkodó szervezet mentesül az (1)—(3) bekezdés szerinti bírálati kötelezettség alól,^ ha olyan gazdálkodó szervezettől szerzi be a művészeti alkotást, amely azt a (2) bekezdés szerint már elbíráltatta. (5) A gazdálkodó szervezet tevékenységi-, illetőleg feladatkörébe tartozó, a termelési folyamat részeként megvalósuló, munkaköri kötelezettség alapján létrehozott ipari tervezőművészeti alkotást nem kell elbíráltatni. 3. § Művészeti alkotást közterületen, a közönség számára nyitva álló helyen, középületen — állandó jelleggel — csak engedéllyel és elbírálás után szabad elhelyezni. 4. § Művészeti alkotásokból kiállítás csak elbírálás után — a jogszabályban meghatározott kivétellel — engedéllyel rendezhető. 5. § A bírálat a művészeti alkotás művészi értékének, felhasználásra alkalmasságának, továbbá a szerzői díj mértékének véleményezésére terjed ki. A Képző- és Iparművészeti Lektorátus 6. § (1) A Lektorátus a vizuális kultúra fejlődésének elősegítése, az alkotói tevékenység támogatása ér- ' dekében — a Művelődési Minisztérium közvetlen irányítása alatt — működő költségvetési szerv. (2) A Lektorátus a) bírálja felkérés alapján a művészeti alkotásokat; b) kijelöli a közterületen, a közönség számára nyitva álló helyen, valamint középületen állandó jelleggel rögzítésre kerülő képző- és iparművészeti alkotás szerzőjét, elbírálja az alkotást és véleményt nyilvánít a szerzői díj mértékéről, engedélyezi az alkotás elhelyezését; e feladata ellátásában a művelődési osztállyal együttműködik; c) jóváhagyja a helyi címerekben, zászlókon, a díszpolgári címmel adott okiratokban alkalmazott jelképek, tárgyak tervét;