Tanácsok közlönye, 1982 (31. évfolyam, 1-41. szám)

1982 / 3. szám

63 TANÁCSOK KÖZLÖNYE 3. szám ni kell a formális megoldásokat, a meVev sémákat, a felesleges írásbeliséget és az időtrabló értekezleteket. A megyei (fővárosi) tanácselnökök gondoskodjanak arról, hogy a településfejlesztési társadalmi munkát érintő elnöki utasítások, a végrehajtó bizottsági határozatok az Irányelvekben foglaltak alapján felülvizsgálatra, illetőleg kiegészítésre, módosításra kerüljenek. A jelen irányelv megjelenésével egyidejűleg a tanácsok és a népfront bizottságok együttműködéséről szóló 30—11/1971. (TK. 52.) és az ezt kiegészítő 2/1976. (TK. 57.) szám alatt, továbbá a településfejlesztést segítő társadalmi munkáról szóló 1/1974. (TK. 9.) és az ezt kiegészítő 1/1978. (TK. 1.) szám alatt kiadott együttes irányelveinket hatályon kívül helyezzük. Dr. Papp Lajos s.k., Dr. Szentistványi Gyuláné s.k., államtitkár, a Hazafias Népfront a Minisztertanács Országos Tanácsának titkára Tanácsi Hivatalának elnöke Melleidet a 3/1982. MT TH—HNF—OT Titkársága számú, a tanácsok és a népfrontbizottságok együttműködéséről és a településfejlesztési társadalmi munka továbbfejlesztéséről szóló együttes irányelvhez (Egyeztetve az Országos Tervhivatallal, a Pénzügyminisztériummal, a Szakszervezetek Országos Tanácsával, a Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség Központi Bizottságával, a Magyar Vöröskereszt Országos Vezetőségével.) L A társadalmi munka összetevői és ösztönzése 1. A településfejlesztést segítő társadalmi munka főbb összetevői: — a lakóhelyi életkörülmények fejlesztését, a lakosság sokoldalú ellátását szolgáló közösségi intézmények létesítéséhez, felújításához, karbantartásához és működéséhez nyújtott tevékenység: — a város- és községfejlesztési alapot növelő, vagy a költségvetési (felújítási, karbantartási) előirányzatot kiegészítő, közcélú létesítmények megvalósítási költségeit csökkentő tevékenység; — a város- és községszépítésd, tisztasági, valamint környezetvédelmi célokat szolgáló tevékenység; — a tanácstagok, a Hazafias Népfront társadalmi munkatársainak a településfejlesztési társadalmi munkával kapcsolatos tervező, mozgósító és szervező tevékenysége. Nem vehetők figyelembe az olyan állampolgári kötelezettségek közé sorolt — helyi tanácsrendeletben is rögzített — tevékenységek, mint pl. a lakóház előtti járda, utcaseprés, hőeltakarítás, továbbá a gazdálkodó szervek által okozott belterületi útrongálások, szemetelések kötelességszerű helyrehozása stb. 2. A társadalmi munka értékét növelhetik az egyének és kollektívák önkéntesen vállalt, közvetlen befizetései a tanácsi pénzalapok javára. A közvetlen befizetésen felül ide tartozik a kommunista műszakok bére, a téglajegyek vásárlása, az önkéntes társulási hozzájárulás, valamint az önálló jogi személyként működő vízmű vagy csatorna-' társulat közgyűlése által meghatározott érdekeltségi hozzájárulás. Becsült értéküknek megfelelően kell elszámolni a műkincsek, gyűjtemények, ingatlanok stb. közcélra történő adományozását. Nem vehető figyelembe a visszatérülő kommunális kötvény, valamint az adókivetés útján előírt fizetési kötelezettség teljesítése (pl. községfejlesztési hozzájárulás, út- és közműfejlesztési hozzájárulás). 3. Különösen fontos a lakosság közreműködésével elvégezhető feladatok pontos kijelölése, a tervekben való rögzítése és az érintett közösséggel való megvitatása, majd a végrehajtás feltételednek biztosítása, a munka jó megszervezése. Társközségek esetében a tervezést településekre lebontva célszerű elvégezni és külön is értékelni. 4. A tanácsok szervező tevékenységében a társadalmi munka hasznosítására, a településeken működő nem tanácsi szervek tevékenységének koordinációjára is figyelmet kell fordítani. A tervezés biztonságát elősegítheti, ha a vállalásokat a lakossággal, illetve annak csoportjaival (választókerület stb.) vagy vállalatokkal, szövetkezetekkel, intézményekkel és szervezetekkel megállapodásokban rögzítik, a kölcsönös érdekeltség érvényesítésével. 5. Számolni kell a megnövekedett szabad idővel, mint újabb lehetőséggel a társadalmi munka szélesítésére, és úgy is, hogy a szabad idő kulturált eltöltése feltételeinek biztosításához is fontos a társadalmi közreműködés szervezése. 6. A termelő munkában szervezendő kommunista műszakok kezdeményezésénél a társadalmi célok és a vállalatok termelési, gazdálkodási érdekeinek együttes mérlegeléséből kell kiindulni. Indokolt, hogy az évente szervezhető kommunista műszakok száma ne haladja meg a két műszakot, illetve a szocialista brigádok külön vállalásait is beszámítva az évi három műszakot. Ez alól országos vagy helyi jellegű elemi csapások esetén lehet kivételt tenni. 7. A településfejlesztési társadalmi munka ösztönzésének leghatékonyabb módja, ha az eredmény a munkavégzés helyén hasznosul oly módon, hogy az önkéntes hozzájárulást felajánlók saiát közvetlen környezetükön tapasztalhatják a fejlődést. Fokozott figyelmet kell fordítani arra, hogy pl. a gazdálkodó szerv társadalmi munkája megfelelő arányban a dolgozók lakóhelyét is gyarapítsa. Serkentő erőként célszerű mozgalmat hirdetni az egyes települések (vagy részeik, pl. tanácstagi körzetek) között. A településfejlesztési társadalmi munka folyamatosságán belül lendítő erőt jelenthet a kiemelkedő eseményekhez kötődő vagy egyegy kiemelt célra való mozgósítás, ösztönzőként