Tanácsok közlönye, 1982 (31. évfolyam, 1-41. szám)

1982 / 3. szám

66 TANÁCSOK KÖZLÖNYE 3. szám gok, tanácstagi csoportok javaslattevő, véleményező, előkészítő, ellenőrző és összehangoló tevékenységének továbbfejlődését. Ennek egyik legfontosabb eszköze a tanácstagok felkészülésének, tájékozottságának növelése; a tanácsi bizottságok és a népfront munkabizottságok közötti együttműködés, a munkamegosztás továbbfejlesztése. 4. A tanácsok gazdaságszervező jeladatainak ellátásában a népfrontbizottságok járuljanak hozzá a tervező munka demokratizmusának erősítéséhez, segítsék elő a tervek előkészítését, társadalmi megvitatását. A középtávú és az éves tervek előzetes vitája, az állampolgárok javaslatainak hasznosítása elősegítheti a feladatok helyes sorrendiségének kialakítását, s megalapozhatja a végrehajtásban való társadalmi részvételt. A Hazafias Népfront fontos feladata, hogy a tanácsokkal együttműködve, a település lakóival közösen alakítsák ki a településfejlesztésre, a meglevő intézmények korszerűsítésére, több célú hasznosítására vonatkozó terveket, s ne csak a kívánságok váljanak ismertté, hanem a lehetőségek és a közös feladatok is. A településpolitika a településen lakók életviszonyainak javítását szolgálja, ezért céljaik meghatározása, anyagi alapjainak megteremtése és feladataik megvalósítása olyan közügy, amely a legszélesebb nyilvánosságot igényli, megköveteli a lényeges döntések előzetes megvitatását, a szükségletek és a lehetőségek megismertetését. Figyelembe véve, hogy a településpolitika anyagi alapjai számottevően nem növelhetők, az együttműködésben is fel kell készülni arra, hogy a településpolitikában feszültségek keletkezhetnek, egyes fejlesztési célok a tervezettnél lassabban valósulnak meg. Törekedni kell arra, hogy előtérbe kerüljenek a takarékosabb, a meglevő eszközök hatékonyabb felhasználását biztosító megoldások. Fokozott mértékben kell támaszkodni a helyi erőforrásokra, a települések önfejlesztő képességének kibontakoztatására. A közös tevékenységnek is elő kell segítenie a feladatok helyes sorrendjének kialakítását, az alapellátást biztosító célkitűzések megvalósítását. 5. A településfejlesztő társadalmi munka tartalma és szervezése A társadalmi munka mind fogalmát, mind pedig tartalmát tekintve a szocialista építés egyik fontos kategóriája, jelentős tényezője társadalmunk, ezen belül egyes települések anyagi és szellemi értékei gyarapításának. A társadalmi munka a lakosság, a vállalatok, üzemek, az állami gazdaságok, a szövetkezetek, az intézmények és más szervezetek dolgozóinak közhasznú fizikai vagy szellemi tevékenysége, amelyet az egyének vagy a dolgozó kollektívák, szocialista brigádok önként, munkaidőn kívül és díjazás nélkül, valamilyen közösségi célkitűzés megvalósítása érdekében végeznek. A társadalmi munkamozgalom alapvető féladata a jövőben is a településfejlesztési és a társadalmi célok együttes megvalósítása. Ennek megfelelően a társadalmi munka továbbra is segítse elő a településfejlesztési és fenntartási eszközök növelését, s ezzel a lakóhely kulturáltabbá, szebbé tételét, az anyagi és szellemi értékek gyarapítását; a közösségi szemlélet és a közéleti aktivitás kibontakoztatását. A társadalmi munka célkitűzései között a következő időszakban az eddiginél nagyobb jelentőséget kell biztosítani a meglevő értékek megóvásának, felújításának, a létesítmények működési feltételei javításának, az alapellátás fejlesztésének. A tanácsok középtávú tervekben jelöljék meg azokat a feladatokat, amelyek megvalósítása részben vagy egészben társadalmi közreműködéssel lehetséges. Az éves tervekben viszont részletesen, a konkrét fejlesztési, felújítási vagy fenntartási célokhoz kötötten — az érintett közösségekkel előzetesen megvitatva — tervezzék meg a társadalmi munkát, számolva a társadalmi munka szélesítésének újabb lehetőségével, a megnövekedett szabad idővel is. A településfejlesztést segítő társadalmi munka tervezése, előkészítése, feltételeinek biztosítása, megszervezése és értékelése a tanácsi szervek es a népfrontbizottságok közös feladata. A tanácsi és népfrontszervek a társadalmi munka szervezésében törekedjenek arra, hogy a munkavállalások' kapcsolódjanak a középtávú és éves fejlesztési, valamint felújítási tervekben meghatározott célokhoz, segítsék elő azok megvalósítását. A falugyűléseken, a városkörzeti tanácskozásokon, tanácstagi beszámolókon, tanácsi és nem tanácsi szervek vezetői értekezletein is kapjon nagyobb szerepet a társadalmi munka lehetőségeinek feltárása és segítése. A kommunista műszakok szervezéséről, azok felhasználásának társadalmi céljáról és arányairól az üzemi, munkahelyi demokratikus fórumon döntsenek, összhangban a helyi tanács tervében jóváhagyott célokkal. A pénzeszközök felhasználásáról a munkát végző kollektívákat tájékoztatni kell. A szervező munkában és a végrehajtásban igényelni kell a szakszervezetek (szakmaközi bizottságok), a KISZ- és más társadalmi szervezetek közreműködését. E szervek és a különböző dolgozó kollektívák egyes feladatok megvalósítását maguk is kezdeményezhetik. A feladatok összehangolását a tanácsok és a népfrontbizottságok végezzék. Érvényesüljenek a társadalmi munka szervezésének alapkövetelményei, különösen a közösség támogatásával, egyetértésével találkozó célkitűzés, a munkavégzés feltételeinek biztosítása, az anyagi, erkölcsi megbecsülés. Közösen kell keresni az ehhez alkalmazkodó újabb formákat és módszereket. A társadalmi munka ösztönzésére, értékelésére és nyilvántartására szóló útmutatást ezen irányelv melléklete tartalmazza. 6. Az elmúlt évek során kialakult és mind jobban érvényesül a tanácsok területi szerepköre. Ennek hatékonysága meghatározó a lakóhelyek, a települések arculatának alakításában is. Fejlő-