Tanácsok közlönye, 1982 (31. évfolyam, 1-41. szám)

1982 / 3. szám

62 TANÁCSOK KÖZLÖNYE 3. szám csok évente tájékoztassák az illetékes KISZ-bizottságokat a fiatalok lakásigénylésének helyzetéről, s kielégítésük lehetőségeiről. Támogassák a saját munkavégzésre alapozott ifjúsági lakásépítési akciók szervezését (pl.: félkészház, készfélház) elfogadható árszintű tartós használatba adott telkek biztosításával. A KISZbizottságok a fiatalok társadalmi munkájának szervezésével segítsék elő a telkek közművesítését. A tanácsok támogassák a fiatalok bekapcsolódását a rekonstrukciós lakáskorszerűsítési munkákba. A KISZ-bizottságok segítsék a helyi — elsősorban városi — tanácsokat a lakásgazdálkodási feladatok eredményesebb ellátásában, az üresen álló lakások, beépíthető tetőterek, emeletráépítési lehetőségek felkutatásával, folyamatos jelzésével. A tanácsok a különböző tájékoztató irodák és más fórumok bevonásával, továbbá szervező munkával segítsék a fiatalokat a saját erőre is támasz-: kodó otthonteremtés megkönnyítésében. 9. A tanácsok és a KISZ-bizottságok működjenek együtt a fiatalok élet- és munkakörülményeinek figyelemmel kísérésében. Közösen végezzenek helyszíni vizsgálatokat a település vállalatainál, szövetkezeteinél, intézményeinél az ifjúsági törvényben foglaltak érvényesüléséről. Községekben a tanács a KISZ-bizottság által összegyűjtött információk, javaslatok felhasználásával segítse a fiatal bejáró dolgozók életkörülményeinek javítását, művelődési, szórakozási igényeik kielégítését. 10. Közös feladat a gyermek- és ifjúságvédelmi munka javítása. A KISZ-bizottságok a tanácsokkal együttműködve vállaljanak nagyobb szerepet a veszélyeztetett helyzetben levő gyermekek és fiatalok felkutatásában, a veszélyeztető körülmények elhárításában, szervezzék meg patronálásukat, körülményeik rendszeres figyelemmel kísérését. Működjenek együtt a gyermek- és ifjúságvédelemben részt vevő különböző helyi szervek tevékenységének összehangolásában. 11. A települések művelődési tervének (programjának) összeállításánál figyelembe kell venni a KISZ-bizottságok javaslatait, igényeit. A művelődési és különösen ifjúsági létesítmények ügyrendjének, működési szabályzatának és programjának kidolgozásába be kell vonni a KISZ-bizottságokat is. A tanácsok a KISZ-bizottságokkal együttműködve — különösen városokban — segítsék elő, hogy a különböző művelődési és szórakoztató intézmények, sportpályák és létesítmények a vonzáskörzetükből élő fiatalok számára is nyitva álljanak. Adott lehetőségeken belül — különösen más közművelődési intézmény hiányában — az iskolák vállaljanak részt a szűkebb lakókörnyezet közművelődési igényeinek kielégítésében. A tanácsok segítsék elő a más cél alól felszabadult, illetőleg felszabadítható helyiségek ifjúsági célú hasznosítását. A városok új lakótelepein keressenek megoldást a klubszerű foglalkozást lehetővé tevő közösségi helyiségek kialakítására. Kisebb községekben a tanácsok továbbra is törekedjenek arra, hogy a különböző okok (pl. iskolák körzetesítése) miatt felszabaduló helyiségekben a fiatalok igényeinek megfelelően klubkönyvtárakat, ifjúsági klubokat alakítsanak ki. A tanácsok a KISZ-bizottságokkal közösen hirdessenek és rendezzenek művészeti szemléket, pályázatokat, kulturális rendezvénysorozatokat a fiatalok számára. 12. A tanácsok és a KISZ-bizottságok működjenek együtt az Edzett Ifjúságért mozgalom szervezésében, a különböző sportrendezvények összehangolásában. Városokban közös erőfeszítéssel szélesítsék a lakótelepi tömegsport lehetőségeit, feltételrendszerét . Közös tanácsú településeken a tanácsok gondoskodjanak arról, hogy a székhely községekben működő sportegyesületek a társközségben élő fiatalok számára is megfelelő lehetőséget biztosítsanak a sportolásra, testedzésre. 13. A tanácsok az iskolák építésénél, illetőleg bővítésénél fordítsanak figyelmet arra, hogy a mozgalmi élet alapvető feltételei (KISZ-klub, úttörőotthon) biztosítva legyenek, illetőleg a városok új lakótelepem segítsenek abban, hogy a lakóhelyi KISZ-alapszervezetek kulturált körülmények között tarthassák meg összejöveteleiket. A tanácsok az ifjúságpolitikai célú pénzeszközökből anyagilag is támogassák a KlSZ-szervezetek, úttörőcsapatok mozgalmi életét. Az ifjúsági szervezetek tájékoztassák a támogatást nyújtó tanácsokat a pénzeszközök felhasználásáról. V. Az együttműködés formái, szabályozása, szervezeti kapcsolatok, I kölcsönös tájékoztatás 14. Az együttműködés olyan feladatokra vonatkozzon, amelyeket csak közös erőfeszítés eredményeként lehet megoldani. Nem célszerű az együttműködés tárgyává tenni olyan különböző, az ifjúságot megillető kedvezményeket, amelyeket a megállapodástól függetlenül jogszabályok, központi államigazgatási szervek határozatai már egyébként is biztosítanak — kivéve, ha végrehajtásuk az együttműködő felekre is kötelezettséget ró. Az együttműködést rögzítő megállapodásoknak tartalmazniuk kell az együttműködés főbb területeit, az együttműködő felek konkrét feladatait, az együttműködés főbb módszereit, valamint a megállapodásban foglaltak végrehajtásának, értékelésének, ellenőrzésének formáit. 15. Az együttműködés tartalmára, formáira és módszereire vonatkozó fantosabb megállapodásokat általában célszerű írásba foglalni. Tekintettel arra, hogy a megyei és helyi tanácsok fontosabb ifjúságpolitikai célkitűzéseiket — önállóan vagy más társadalompolitikai koncepció részeként — középtávú intézkedési tervekben rögzítik, az erre alapozott együttműködési megállapodások (különösen községekben és városokban) minél konkrétabb