Tanácsok közlönye, 1982 (31. évfolyam, 1-41. szám)

1982 / 37. szám

37. szám TANÁCSOK KÖZLÖNYE 1215 beteg-gyógyintézetben tölt. Ha a beutalt közvet­lenül kórház alkohológiai osztályáról kerül az intézetbe, az intézeti kezelés tartamába beszámít az intézetbe befogadást megelőzően a kórházban töltött idő is. (3) Nem számít be az intézeti kezelés tarta­mába a) az az idő, amelyet a beutalt engedély nél­kül az intézeten kívül tölt, b) a felfüggesztés tartama, ha a felfüggesztett intézeti kezelés folytatását elrendelik, c) az intézeti kezelés megkezdése után végre­hajtott, szabálysértés miatt kiszabott elzárás tartama. Az intézeti kezelés felfüggesztése 3. § (1) Az intézet vezetője az intézeti kezelést meghatározott időre felfüggesztheti, és -a beutal­tat az intézetből ideiglenesen elbocsáthatja, ha az intézeti kezelés tartamából egy év eltelt, de három hónapnál több van hátra, és az intézeti kezelés tapasztalatai, így különösen a beutalt magatartása és munkája alapján arra lehet követ­keztetni, hogy az intézeti kezelés eredményes, a beutalt rendszeres munkavégzése és létfeltételei biztosítottak. (2) Az intézeti kezelés felfüggesztésének tar­tama nem lehet hosszabb a kezelés tartamából még hátralevő időnél. (3) Ha a beutalt az intézeti kezelés felfüggesz­tésének ideje alatt olyan életmódot folytat, amely az intézeti kezelés eredménytelenségére utal, az intézet vezetője intézkedik az intézeti kezelés folytatása iránt. Az intézeti kezelés megszüntetése 4. § Az intézeti kezelést meg kell szüntetni, ha a) annak folytatása a kezelés eredményessé­gére tekintettel szükségtelen, b) a beutalt egészségi állapota miatt az inté­zeti kezelés nem folytatható. Az intézeti kezelés megszűnése 5. § (1) Az intézeti kezelés megszűnik, ha a) a tartama eltelt, b) a felfüggesztésének tartama úgy telt el, hogy az intézeti kezelés folytatásának nincs helye, c) a beutalttal szemben hat hónapot megha­ladó előzetes letartóztatás vagy hat hónapot meghaladó szabadságvesztést hajtottak végre, il­letve hajtanak végre. (2) Az intézeti kezelés nem hajtható végre, ha az elrendelésétől két év eltelt, és a végrehajtá­sát nem kezdték meg. II. Fejezet ELJÁRÁSI RENDELKEZÉSEK Az egészségügyi szerv feladatai 6. § (1) Az intézeti kezelés elrendelése iránt az eljárást az alkoholista lakóhelye vagy mun­kahelye szerint illetékes városi (fővárosi kerü­leti) tanács végrehajtó bizottságának egészség­ügyi feladatot ellátó szakigazgatási szervénél, járási hivatalnál, illetőleg megyei városi kerü­leti hivatalnál (a továbbiakban: egészségügyi szerv) bármely állami szerv, szövetkezet, társa­dalmi szervezet, illetőleg az alkoholista által ve­szélyeztetett személy kezdeményezheti. (2) Az egészségügyi szerv megvizsgálja, hogy az eljárás alá vont személlyel szemben milyen kezelés indokolt. Gondoskodik azoknak a bizo­nyítási eszközöknek (szakvélemény, az előző gyógykezelés, kórházi kezelés és egyéb eljárás iratai, a tanúvallomás, az eljárás alá vont sze­mély nyilatkozata, a családjának, gyermekének tartására vonatkozó adatok, környezettanulmány stb.) a beszerzéséről, amelyek ennek elbírálásá­hoz szükségesek. (3) Szakértő igénybevétele kötelező; szakér­tőként igazságügyi orvosszakértőt kell kiren­delni. Az eljárás alá vont személy köteles magát a szakértői vizsgálatnak alávetni. (4) Az a hozzátartozó, aki az eljárás megindí­tását kezdeményezte, a tanúvallomást nem ta­gadhatja meg. (5) Az eljárás alá vont személy elővezetésének foganatosításához nem szükséges az ügyész jóváhagyása. 7. § (1) Ha a vizsgálat eredményeként az in­tézeti kezelés elrendelése indokoltnak látszik, az egészségügyi szerv javaslatot tesz a területi­leg illetékes ügyésznek. A javaslathoz csatolja a vizsgálata során beszerzett bizonyítási eszközö­ket (2) Ha a vizsgálat eredményeként az intézeti kezelés elrendelésére nem lehet javaslatot tenni, de az alkoholistának egészségügyi intézmény­ben való gondozása és gyógykezelése szükséges, az egészségügyi szerv erről határoz, (3) Ha az (1)—(2) bekezdésben szabályozott intézkedésekre nem kerül sor, az egészségügyi szerv az eljárást megszünteti

Next

/
Oldalképek
Tartalom