Tanácsok közlönye, 1982 (31. évfolyam, 1-41. szám)
1982 / 36. szám
1204 TANÁCSOK KÖZLÖNYE 36. szám ségéből származó jövedelme az 1000 forintot nem haladja meg." „(6) Ha a baleseti járulékfizetési kötelezettség több jogcímen áll fenn, a járulékot a korábban kezdődött tevékenység alapján kell megfizetni. (7) A kiegészítő tevékenységet folytató baleseti ellátásra akkor jogosult, ha az üzemi baleset a baleseti járulékfizetési kötelezettség tartama alatt következett be." 45. § Az Sz.-nek az 1/1981. (XI. 14.) SZOT számú szabályzat 31. §-ával módosított 201. §-a (1) bekezdésének helyébe a következő rendelkezés lép: „(1) Az adóköteles jövedelem évi összegeként a közös név alatt működő magánkereskedői polgári jogi társaság, a közkereseti társaság, valamint az egyéb társulások tagjainál az egy-egy tagra megállapított adóköteles jövedelmet, ha pedig az adóköteles jövedelem összegét a tagokra külön-külön nem állapították meg, a társaság, illetőleg a társulás egész adóköteles jövedelméből az egy tagra jutó arányos részt kell alapul venni." 46. § Az Sz. 207. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép: „Sz. 207. § Az R. 275. §-a a) pontjában említett kisiparos, magánkereskedő a lakóhelye szerint illetékes társadalombiztosítási igazgatóságtól mentesítése hatályon kívül helyezését kérheti. A mentesítést az érdekképviseleti szerv javaslatára, a kérelem beérkezését követő hónap első napjától m társadalombiztosítási igazgatóság vezetője hatálytalaníthatja." 47. § Az Sz.-nek az 1/1981. (XI. 14.) SZOT számú szabályzat 36. §-ával megállapított 211/C. §-ának a (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(3) A kisiparost, a magánkereskedőt az R. 278/A. §-ában, a szerződéses üzemeltetésű üzlet vezetőjét az R. 278/E. §-ának (3) bekezdésében meghatározott esetekben a mentesítésre jogot adó körülmények bekövetkezésétől számított három hónapon belül előterjesztett kérelemre az illetékes társadalombiztosítási igazgatóság mentesíti a házastárs utáni társadalombiztosítási járulék fizetése alól. A kérelemhez csatolni kell a mentesítésre jogot adó körülményekre vonatkozó igazolásokat. A kisiparos, a magánkereskedő, valamint a szerződéses üzemeltetésű üzlet vezetője a mentesítésre jogot adó körülmények megszűnéséről köteles az azt követő tizenöt napon belül az illetékes társadalombiztosítási igazgatóságot értesíteni." 48. § Az Sz.-nek az 1/1981. (XI. 14.) SZOT számú szabályzat 36. §-ával megállapított 211/E. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki, és a jelenlegi (4) —(5) bekezdés számozása (5)—(6) bekezdésre változik: „(4) Ha a gazdasági munkaközösségi vagy az ipari szakcsoporti tagság év közben kezdődik és ugyanabban az évben szűnik meg, az elért adóköteles jövedelem teljes naptári évre átszámított összege alapján megállapított havi járulékösszeg és a (3) bekezdés szerint fizetett járulékelőleg közötti különbözetet a tagság megszűnését követő hónap 15. napjáig el kell számolni." 49. § Az Sz. a következő 211/H. §-sal egészül ki: „Sz. 211/H. § Az egyéni gazdálkodó a társadalombiztosítási járulékot a lakóhelye szerint illetékes társadalombiztosítási igazgatósághoz a tárgyhónapot követő hónap 15. napjáig külön felszólítás nélkül köteles befizetni." Az Sz. 212. §-a helyébe a következő rendelkezés lép: „Sz. 212. § Munkaviszonyban nem álló előadóművésznek kell tekinteni a jogszabály alapján arra illetékes szerv által kiadott előadóművészi működési engedéllyel rendelkező művészt, lemezbemutatót, a működési engedéllyel vagy alkalmassági bizonyítvánnyal rendelkező művészeti oktatót, a színház-, zene-, tánc- és filmművészeti intézménynél, vállalatnál művészeti munkakör betöltésére jogosító szakképesítéssel rendelkező művészt, a zenekar technikai feladatot ellátó, erre vonatkozó igazolvánnyal rendelkező tagját, valamint a Népi Iparművészeti Tanács által kiállított igazolvánnyal rendelkező népi iparművészt, ha a működési engedélyben, illetőleg igazolványban, szakképesítésben meghatározott tevékenységét nem munkaviszony, illetőleg tagsági viszony keretében folytatja." 51. § Az Sz. a következő 212/A. §-sal egészül ki: „Sz. 212/A. § (1) Üzemi balesetnek számít az a baleset is, amely a munkaviszonyban, tagsági viszonyban nem álló népi iparművészt a) az iparművészeti tevékenység végzése közben, továbbá a termék értékesítése során, illetőleg azzal összefüggésben vagy b) anyag, gép, szerszám (munkaeszköz) vagy az elkészített termék szállítása közben vagy c) az iparművészeti tevékenység folytatásának, a termék értékesítésének a helyére vagy onnan a lakására (szállására) menet közben éri. (2) Üzemi balesetnek számít az a baleset is, amely a zenekar munkaviszonyban nem álló technikai feladatot ellátó tagját a) a technikai feladat végzése közben vagy azzal összefüggésben, b) a fellépés helyére, vagy onnan a lakására (szállására) menet közben éri. 52. § Az Sz. 213. §-a helyébe a következő rendelkezés lép: »