Tanácsok közlönye, 1982 (31. évfolyam, 1-41. szám)

1982 / 35. szám

35. szám TANÁCSOK KÖZLÖNYE 1163 érdekében történt bérjellegű kifizetések stb. cí­mén folyósított béreket, illetve kifizetéseket, va­lamint a 17/1979. (XII. 1.) MüM számú rendelet 32. és 33. §-a alapján a teljes munkaidőben fog­lalkoztatottak részére fizetett díjazást. 5) A bérköltség terhére folyósított összes egyéb kifizetéseket, ideértve: — a részmunkaidőben, bedolgozóként, átalány­befizetéses (gebines) elszámolási rendszerben, má­sodállás és mellékfoglalkozás keretében, valamint szerződéses üzemeltetési formában foglalkoztatot­tak; — a nyugdíjuk szüneteltetése vagy korlátozása nélkül foglalkoztatott nyugdíjasok; :— az állományba nem tartozók, valamint — a szakmunkásként bérezett szakmunkás ta­nulók és a foglalkoztatott diákok (ideértve a szor­galmi időben és szünidőben történő foglalkozta­tást egyaránt) részére teljesített kifizetéseket. 2. A bérszínvonal számításának alapjául szol­gáló létszámként számításba kell venni: a) a teljes munkaidőben foglalkoztatottak éves átlagos statisztikai állományi létszámát és b) az összes egyéb bérkifizetések összegéből (1/5 pont) számított.létszámot. Á számított létszá­mot az összes egyéb bérkifizetéseknek a teljes munkaidőben foglalkoztatottak átlagbérével való osztásával kell meghatározni. A teljes munkaidőben foglalkoztatottak átlag­bére a teljes munkaidőben foglalkoztatottak bé­rének (l/a pont) és létszámának (2/a pont) hánya­dosa. A bérszínvonal számításánál alkalmazandó úgy­nevezett „képzett összlétszám" az a) és b) pontok­ban meghatározott létszám összege. 3. Azon dolgozók bérét, akik a statisztikai ál­lományi létszámban a bevezetőben hivatkozott utasítás alapján nem szerepeltethetők, az 1/5 pont szerinti egyéb kifizetések között kell számba ven­ni. 4. Bértömegként (1. pont), illetve a bérszínvo­nal számításának alapjául szolgáló létszámként (2. pont) nem szabad figyelembe venni: a) a szakmunkástanulók ösztöndíját (tanulóbé­rét) és létszámát, kivéve a szakmunkásbérrel fog­lalkoztatott, szakvizsga előtt álló szakmunkásta­nulók bérét és létszámát; 5) a bérköltség terhére szerzői jogi védelem alatt álló alkotásokért fizetett szerzői díjakat és az e díjakból számított létszámot; c) a 15/1971. (V. 22.) ÉVM—MüM számú együt­tes rendelet alapján fizetett fagyszüneti díjat és a fagyszüneten levők létszámát; d) a vállalat dolgozói által társadalmi közös cé­lokra, valamint a KISZ-szervezetek részéről fel­ajánlott — a munkarend szerintit meghaladó tel­jesítményekért járó — béreket és az ebből számí­tott létszámot; e) a kiemelt beruházások külön ösztönzési rendszere alapján a bérköltség terhére, kifizetett összegeket; /) a műszaki fejlesztési alapból fedezett, a* mű­szaki fejlesztést szolgáló pályázatok díját. 5. A 10/1972. (V. 20.) MüM—PM számú együt­tes rendelet alapján tartós külföldi szolgálatot teljesítő dolgozók bérét és létszámát a bértömeg és a bérszínvonal számításának alapjául szolgáló létszám meghatározásánál — a bevezetőben hi­vatkozott utasítástól eltérően — figyelmen kívül kell hagynf, kivéve azon dolgozók bérét és lét­számát, akik a tartós külföldi szolgálat ideje alatt munkabérük forintrészét a rendelet 24. és 32. §-a alapján kapják. 6. Az általános fogyasztási és értékesítő szövet­kezeteknél a felvásárló, lakossági és belső üzemi szolgáltató tevékenységet végző fizikai dolgozók b,ére és létszáma a teljes munkaidőben foglalkoz­tatottak között nem szerepeltethető. Az e tevé­kenységek keretében figyelembe vehető munka­köröket az ágazati miniszter a Fogyasztási Szö­vetkezetek Országos Tanácsával egyetértésben ha­tározza meg. E dolgozók bérét az 1/5 pont sze­rinti egyéb bérkifizetések között kell figyelembe

Next

/
Oldalképek
Tartalom