Tanácsok közlönye, 1982 (31. évfolyam, 1-41. szám)

1982 / 35. szám

35. szám TANÁCSOK KÖZLÖNYE 1161 vonatkozó döntés esetén ki kell kérni az alapító szövetkezetek országos érdekképviseleti szervének véleményét is. 14. § (1) A rendelkezés hatályba lépését megelőzően a bértömeg-szabályozás rendszerében képzett bértömeg-tartaléknak az 1982. évi képzett összlétszámmal való osztásával meghatározott, va7 lamint a bérszínvonal-szabályozásban képzett bérszínvonal-tartalék egyharmada tartható nyilván a rendelkezés hatályba lépését követően. A bértömeg-szabályozás rendszerében képzett bérszínvonal-tartalék a rendelkezés hatályba lépését követően nem tartható nyilván. (2) Az (1) bekezdés szerinti bértartalék további intézkedésig nem használható fel. (3) Az 1982. évben igénybe vett megelőlegezett bérfejlesztés százalékos mértékével 1983. évben csökkenteni kell az adóelengedésre jogosító bérszínvonal-tartalék a rendelkezés hatályba lépédésre jogosító bérfejlesztés mértéke a megelőlegezett bérfejlesztés összegére nem nyújt fedezetet, a különbözetet 1983. évi bérszínvonal növekedésként kell kezelni. Ha a megelőlegezett bérfejlesztést a vállalat a bértömegre és a bérszínvonalra egyaránt igénybevette, az elszámolásnál a nagyobb százalékos mértéket kell figyelembe venni. 15. § Az 1983. évi bérszínvonal és képzett összlétszám bázisa az e rendelkezés előírásainak megfelelően meghatározott 1982. évi bérszínvonal és képzett összlétszám. 16. § (1) Az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatal elnöke az Országos Tervhivatal elnökével, a pénzügyminiszterrel és a Szakszervezetek Országos Tanácsával egyetértésben a bérszabályozás feltételrendszerét indokolt esetben — különösen a veszteséges vagy alaphiányos vállalatok tekintetében — az e rendelkezésben foglaltaktól eltérően is megállapíthatja. (2) Az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatal elnöke a bérszínvonal-növekedés adójának elengedésére az e rendelkezésben foglaltakon túlmenően további jogcímeket határozhat meg. 17. § (1) Ez a rendelkezés 1983. január 1. napján lép hatályba. (2) A rendelkezés hatályba lépésével egyidejűleg hatályát veszti a vállalati bérszabályozás rendszeréről szóló 1/1981. (X. 30.) ÁBMH számú és az azt módosító 2/1982. (VII. 5.) ÁBMH számú rendelkezés. Előírásait azonban az 1982. évi eredményék alapján teljesítendő bérfejlesztési befizetéssel kapcsolatos elszámolásoknál még alkalmazni kell. Dr. Rácz Albert s. k., államtitkár, az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatal elnöke 1. számú melléklet a 4/1982. (XI. 30.) ÁBMH számú rendelkezéshez Az egyes bérszabályozási formák működési köre 1. A vállalatnál (trösztnél) alkalmazandó bérszabályozási formát meghatározó ágazati besorolásra — amennyiben e rendelkezés eltérően nem rendelkezik — a Központi Statisztikai Hivatal hatályos ágazati osztályozási rendszerét kell alkalmazni. 2. Vállalati jövedelmezőséghez kötött bérszabályozást kell alkalmazni: — a gépipar (14) ágazatban, — a betonelemgyártó ipar (1514) szakágazatban, — az építési szigetelőanyagipar (1516) szakágazatban, — a finomkerámia- és csiszolókorongipar (1517) szakágazatban, :— az üvegipar (1518) szakágazatban, — a vegyipar (16) ágazatban, kivéve a gázgyártás és -elosztás (1612) szakágazatot, — a könyűipar (17) ágazatban, kivéve a fűrészés lemezipar (1711), az egyéb fafeldolgozóipar (1719), a bőr- és szőrmeipar (1751) szakágazatokat, — az egyéb ipar (18) ágazatban, — az építőipari kivitelezés (21) ágazatban, — a vegyes gépjármű közlekedés (4122) szakágazatban, — a nemzetközi gépjármű közlekedés (4123) szakágazatban, — a belkereskedelem (51) ágazatban, kivéve a gyógyszerkiskereskedelem (516) alágazatot, — a külkereskedelem (52) ágazatban, 3. A központi bérszabályozás „A" változatát kell alkalmazni: — a kőolaj- és földgázkitermelés (1112) szakágazatban, — a bauxitbányászat (1113) szakágazatban, T— a kohászat (13) ágazatban,