Tanácsok közlönye, 1982 (31. évfolyam, 1-41. szám)

1982 / 35. szám

35. szám TANÁCSOK KÖZLÖNYE 1157 b) a kölcsöngazdálkodásra; c) az egyéb szolgáltató tevékenységből szárma­zó bevétel növelésére; d) a gazdálkodás hatékonyságának javítására vonatkozó mutatókat kell előírni. (2) A konkrét prémiumfeladatokat és a telje­sítés esetén járó prémium nagyságát — amely nem lehet több az éves alapbér 25 százalékánál — személyre szólóan a területi szövetség véle­ménye alapján a munkáltatói jogkört gyakorló testületi szerv állapítja meg. (3) Az éves prémium összegének számításánál a dolgozónak kifizetett éves alapbért kell figyelem­be venni. (4) A prémiumfeladatot és az ahhoz tartozó szorzókulcsot a magasabb vezető állású dolgozó­val írásban előre kell közölni. (5) A munkáltatói jogkört gyakorló testületi szerv a prémium terhére az időarányos teljesítés­nek megfelelően — év közben egy alkalommal —­előleg fizetését engedélyezheti. (6) A prémium-feltételek teljesítésének éves ér­tékeléséről az évzáró mérleget jóváhagyó küldött­gyűlésig gondoskodni kell. (7) Ha a munkáltatói jogkört gyakorló testületi szerv a szövetkezet gazdálkodásában vagy irányí­tásában mulasztást állapít meg, a prémrumot csökkentheti vagy teljesen megvonhatja. (8) A csökkentést vagy megvonást írásban in­dokolni kell. 16. § (1) A magasabb vezető állású dolgozó tevékenv­ségének átfogó értékelésén alapuló jutalom mér­tékét, a jutalmazás szempontjait, a területi szö­vetség véleménye alapján a munkáltatói jogkört gyakorló testületi szerv állapítja meg. (2) Az átfogó értékelésen alapuló jutalmazásra fordított összeg 'megyei szinten nem haladhatja meg a megyében működő takarékszövetkezetek magasabb vezető állású dolgozói évi átlagos alap­bére húsz százalékát. (3) Az (1)—(2) bekezdés szerint meghatározott jutalom megállapításához ki kell kérni az ága­zati szakszervezet megyei szervének véleményét. (4) A 15. § (7)—(8) bekezdésében foglalt rendel­kezéseket a jutalmazás során is megfelelően al­kalmazni kell. (5) A magasabb vezető állású dolgozó prémiu­mát és jutalmát a munkajogi, a társadalombizto­sítási, valamint a térítési díjak alapjául szolgáló átlagkereset számításánál figyelembe kell venni. Vegyes átmeneti rendelkezések 17. § (1) Űj takarékszövetkezet alapítása, illetőleg ta­karékszövetkezetek egyesülése, szétválása vagy kiválása esetén a bérszínvonal és a képzett össz­létszám bázisát — a területi szövetség vélemé­nyének kikérése mellett — a pénzügyminiszter határozza meg, illetve módosítja. (2) Az 1983. évi bérszínvonal bázisa az e ren­delet előírásainak megfelelően számított 1982. évi bérszínvonal. (3) Az 1983. év elctt fel nem használt bérszín­vonal-tartalék egyharmada tartható nyilván. A bértartalék további intézkedésig nem használha­tó fel. Eljárási szabályok 18. § A lineáris nyereségadó és a progresszív nyere­ségadó bevallása és befizetése önadóztatás for­májában történik. Hatálybalépés « 19. § (1) Ez a rendelet 1983. január 1. napján lép hatályba. A nyereségadózásra, az adózott nyereség felhasználására és az érdekeltségi alapok képzé­sére vonatkozó rendelkezéseit azonban először az 1983. évi eredmény elszámolásánál kell alkal­mazni. ' (2) E rendelet hatályba lépésével egyidejűleg a 29/1979. (XI. 1.) PM—MüM számú együttes rendelet és az ezt módosító 56/1980. (XII. 27.) PM—MüM számú együttes rendelet hatályát veszti. Dr. Hetényi István s. k., pénzügyminiszter Melléklet a 83/1982. (XII. 4.) PM számú rendelethez A bértömeg és a létszám számbavétele, a bérszínvonal számítása A bérköltség terhére történő kifizetések (bér­tömeg) számbavételénél és a teljes munkaidőben foglalkoztatott dolgozók létszámának meghatáro­zásánál — eltérő Rendelkezés hiánvában — a irözponti Statisztikai Hivatal által kiadott „Egy­séges munkaügyi statisztikai utasítások" rendel­kezéseit kell alkalmazni. 1. A bérköltség/terhére történő kifizetéseket az alábbi a)—b) pont szerint elkülönítetten kell számbavenni: a) A teljes munkaidőben foglalkoztatottak ré­szére a bérköltség terhére kifizetett összegeket (alapbér, bérpótlék, jutalék, bérjellegű jutalom, egyéb bérek) ideértve a bérköltség terhére elszá­molt újítási díj, az újítások kivitelezése érdeké­ben történt bérjellegű kifizetések, stb. címén fo­lyósított béreket, valamint a teljes munkaidőben foglalkoztatottak részére fizetett túlmunkáért járó

Next

/
Oldalképek
Tartalom