Tanácsok közlönye, 1982 (31. évfolyam, 1-41. szám)

1982 / 35. szám

35. szám TANÁCSOK KÖZLÖNYE 1141 A pénzügyminiszter 79/1982. (XI. 30.) PM számú rendelete a külkereskedelmi vállalatok jövedelemszabályozásáról A vállalati jövedelemszabályozás rendszeréről szóló 61/1982. (XI. 30.) MT számú rendelet 1. §-ának (3) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján — az Országos Tervhivatal elnökével, az Országos Anyag- és Árhivatal elnökével, az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatal elnökével, a külk3reskedelmi miniszterrel, valamint a Szakszervezetek Országos Tanácsával, továbbá a szövetkezetek országos érdekképviseleti szerveivel egyetértésben és az érdekelt ágazati miniszterek (országos hatáskörű szervek vezetői) véleményének figyelembevételével — a következőket rendelem. A rendelet hatálya 1. § (1) A rendelet hatálya a KSH ágazati rendszere szerint a külkereskedelmi ágazatba sorolt vállalatokra (továbbiakban: külkereskedelmi vállalatok) terjed ki. (2) A rendelet hatálya alá tartozó külkereskedelmi vállalatok nyereségadózása, vállalati érdekeltségi alapjainak képzése és felhasználása tekintetében a 68/1982. (XI. 30.) PM számú rendelet (a továbbiakban R.) előírásait az e rendeletben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni. A külkereskedelmi vállalatok nyereségadójának mértéke 2. § (1) A külkereskedelmi vállalatok általános nyereségadóként a nyereségadó alap 50 százalékát fizetik. (2) Az a külkereskedelmi vállalat, amely tagja az e célra engedélyezett, a vállalatok fejlesztési alapjait összevonó, a fejlesztési alapokat vállalkozói jelleggel exportfejlesztési célokra fordító társaságnak, a befizetendő általános nyereségadó öszszegét nyereségadó-kedvezménnyel csökkentheti. A nyereségadó-kedvezmény összege a vállalati általános nyereségadó alapját képező nyereség legfeljebb 5 százaléka, de ez nem haladhatja meg a fejlesztési társaságba befektetett (pl. betét, részvény) fejlesztési alapokat. A nyereségadó-kedvezményt a fejlesztési alapba kell helyezni és a vállalat köteles azt a fejlesztési társaságba vagyoni hozzájárulásként befektetni. A tartalékalap képzése és felhasználása 3. § A külkereskedelmi vállalatok a R. 11. §-ának (1) bekezdésében meghatározott felső határ nélkül kötelesek évenkénti 15 százalékos mértékben kötelező tartalékalapot képezni. 4. § (1) A külkereskedelmi vállalatok a kötelező tartalékalapot — a R. 13. §-ában meghatározott célokon túl — 3 éves visszapótlási kötelezettséggel az alábbiakra is igénybe vehetik: a) a gazdasági társaságban (társulásban) részt vevő belföldi partnervállalatok hitelfelvételéhez szükséges saját erő kiegészítésére; b) export fejlesztési társaságban való tagság esetén a vagyoni hányad, illetve a pótbefizetés teljesítésére; c) külföldi gazdasági vállalkozások, illetve Magyarországon külföldi tőkerészesedéssel létrejövő vállalkozások álló- és forgóeszközeinek biztosításához, illetve magyar termelő vállalat alapítóként történő bevonása esetén a termelőre jutó tőkehányad megelőlegezésére; d) export fővállalkozási tevékenység elindításához szükséges eszközök biztosítására, részben vagy egészben. (2) A kötelező tartalékalapból az (1) bekezdésben foglalt előírások szerint igénybe vett összeget évenként egyenlő részletekben kell a tartalékalapba visszahelyezni. A visszapótlási kötelezettség az igénybevételt követő évben kezdődik. A részesedési alap képzése és felhasználása 5. § A progresszív nyereségadó egy főre jutó összegének számítási módja a következő Számított részesedési alap a bázis évi bérszínvonal százalékában Adókulcs a számított részesedési alapra a sávonként felhasznált összeg százalékában 0— 4 közötti 4— 8 közötti 8—12 közötti 12—15 közötti 15—18 közötti 18—21 közötti 21—25 közötti 25 feletti rész rész után rész után rész után rész után rész után rész után rész után után 100 150 200 250 400 550 700 900