Tanácsok közlönye, 1982 (31. évfolyam, 1-41. szám)

1982 / 35. szám

1133 TANÁCSOK KÖZLÖNYE 35. szám járulás összegének iU részét negyedévenként kell i előlegként befizetni, a negyedévet követő hónap 20. napjáig a területileg illetékes adóelszámolási iroda által kezelt Központi műszaki fejlesztési hozzájárulás beszedési számlára." (2) Az R. 25. §-ának (3) bekezdésében a „műszaki fejlesztési alap" szövegezés „központi műsza- I ki fejlesztési hozzájárulásira módosul. (3) Az R. 25. §-ának (4) bekezdése helyébe a | következő rendelkezés lép: „(4) A mezőgazdasági nagyüzem az ipari és építőipari tevékenység után a 22. § (3) bekezdés j alapján fizetendő központi műszaki fejlesztési hozzájárulás összegéből kizárólag a találmányi (sza- > badalmi) díj fizetésére fordított összeget — bruttó elszámolás mellett — visszatarthatja." 13. § Az R. 28. §-a helyébe a következő rendelkezés lép: „28. § (1) Az állami gazdaság — kivéve a kedvezőtlen adottságút és a szövetkezetek részvételével is alapított, jogi személyiséggel rendelkező gazdasági társulást — köteles az 1982. évi eredményelszámolás keretében képzett fejlesztési alapjának, valamint az 1983. évben amortizációból képződő fejlesztési alapjának — csökkentve a konvertálható exportárualap bővítő hiteltörlesztés 1933. évi összegével — 7%-át az állami költségvetésbe befizetni. (2) A termelőszövetkezet — kivéve a kedvezőtlen adottságút, valamint az állami vállalatok és szövetkezetek részvételével alapított, vegyes tulajdonú, jogi személyiséggel rendelkező gazdasági társulást —, az agráripari egyesülés és a vízgazdálkodási társulat köteles az 1982. évi eredményelszámolás keretében képzett fejlesztési alapjának, valamint az 1983. évben amortizációból képződő fejlesztési alapjának — csökkentve a konvertálható exportárualap bővítő hiteltörlesztés 1983. évi összegével — 7%-át zárolni és a zárolt összeggel azonos fejlesztési alapot is külön számlán kimutatni. A termelőszövetkezet, az agráripari egyesülés és a vízgazdálkodási társulat illetékes szerve dönthet úgy is, hogy ezen összegeket — a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsa irányelvei alapján — az Országos Kölcsönös Támogatási Alapba fizeti be. Ez az összeg további intézkedésig nem használható fel. (3) A vegyes tulajdonú, jogi személyiséggel rendelkező gazdasági társulás köteles az 1982. évi eredményelszámolás keretében képzett fejlesztési alapjának, valamint az 1983. évben amortizációból képződő fejlesztési alapjának — csökkentve a konvertálható exportárualap bővítő hiteltörlesztés 1983. évi összegével — 7%-ából az állami vállalatok vagyoni részarányának megfelelő összeget az állami költségvetésbe befizetni, a szövetkezetek, az agráripari egyesülés és a vízgazdálkodási társulat vagyoni részarányának megfelelő összeget pedig a (2) bekezdés szerint zárolni vagy az Országos Kölcsönös Támogatási Alapba befizetni. (4) A kedvezőtlen termőhelyű és az 1983. évben még átmenetileg támogatott állami gazdaság es termelőszövetkezet mentesül az (1) és (2) bekezdés szerinti befizetés vagy zárolás alól. (5) Az egyéb okból támogatott állami gazdaságnál és termelőszövetkezetnél az (1), illetőleg (2) bekezdés szerinti befizetés vagy zárolás mértéke 4%. (6) Az 1982. évi nyereségből képzett fejlesztési alap (1), (2), (3) és (5) bekezdésekben meghatározott mértékét a 9. § (6) bekezdésében meghatározott számláról az éves jövedelemadó befizetéssel egyidőben kell befizetni, illetőleg zárolni. Az amortizációból képződő fejlesztési alap előbbiek szerinti befizetését, illetőleg zárolását a képzéssel egyidejűleg kell végrehajtani. (7) A lakásépítési alapok 1982. december 31-i állományát a 6. §-ban meghatározott lakásépítési alapba kell helyezni. A kölcsön formájában támogatásban részesült dolgozók visszafizetései kizárólag a lakásépítési alapba helyezhetők."' 14. § Az R. e rendelet mellékletévél egészül ki. 15. § (1) Ez a rendelet 1983. január 1-én lép hatályba. Hatálybalépésével egyidejűleg az R. 22. §-ának (4) bekezdése hatályát veszti. (2) E rendelet 3. §-a (1) bekezdésének d) pontjában és 7. §-ának (2) bekezdésében foglaltakat már az 1982.évben is alkalmazni kell. Dr. Hetényi István s. k., pénzügyminiszter Melléklet a 77/1982. (XI. 30.) PM számú rendelethez 1. Á tartalékalap felhasználás szempontjából átmeneti almatárolónak minősül minden olyan hűtőberendezés nélküli létesítmény, amely az alma termelés és forgalmazás összhangjának javítása érdekében az alma minőségének megőrzésére a betakarítást követő időszakban alkalmas. 2. A mezőgazdasági termelést szolgáló — az állóeszköz fogalomkörbe tartozó — gépi beruházásokhoz az „Ipari Termékek Jegyzéke" alapján a következő körön belül használható fel tartalékalap : ITJ termékszám Megnevezés 1. 15 százalék 29 Traktorok és mezőgazdasági gépek 25—24 Termékalcsoportból a gyümölcsszedő állványok