Tanácsok közlönye, 1982 (31. évfolyam, 1-41. szám)
1982 / 35. szám
1136 TANÁCSOK KÖZLÖNYE 35. szám „(4) A tartalékalapba kell helyezni a (2) bekezdés szerint elhelyezett összeg után kapott kamatot akkor is, ha a tartalékalap a tartalékalap-képzés felső határát eléri.'' 3. § (1) Az R. 5. §-a (1) bekezdése d) pontja helyébe az alábbi rendelkezés lép és egyidejűleg a következő i) és j) ponttal egészül ki: 1(1) A tartalékalap az eredményfelosztás során — a biztonsági alap felhasználása után — a következő célokra és sorrendben használható fel:] ,,d) a forgóalap kiegészítésére; ha az értékesítési árbevétel az előző évhez képest 15 százalékot meghaladó mértékben növekedett, a 15% feletti árbevétel-növekményhez szükséges forgóalaptöbblet összegéig. Ezt az összeget a tartalékalapból a fejlesztési alapba kell helyezni forgóalap-kiegészítés céljára. Az igénybe vehető összeg meghatározásának módját a rendelet mellékletének 3. pontja tartalmazza. Az igénybevételt a területileg illetékes első fokú adóhatóságnak kell bejelenteni.', „i) lakásépítési alapra; a lakásépítés munkáltatói támogatásáról szóló 48/1982. (X. 7.) PM—ÉVM számú együttes rendelet 7. §-ának (3) bekezdése szerint; j) a 68/1981. (XII. 30.) PM számú rendelettel módosított 25/1979. (XI. 1.) PM számú rendelet alapján megváltozott munkaképességűnek minősíthető dolgozók foglalkoztatását elősegítő fejlesztési célra, a megváltozott munkaképességű dolgozók részére előző évben kifizetett bérköltség 30%-a erejéig, évenként visszapótlási kötelezettség nélkül, a fejlesztési alap kiegészítésére." (2) Az R. 5. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, s egyidejűleg az R. 5. §-a az alábbi (5)—(7) bekezdéssel egészül ki: „(2) A tartalékalap — az MJR 23. §-ának (5)— (8) bekezdése szerinti felhasználás kivételével — csak az éves eredményelszámolás keretében használható fel. A felhasználás nem haladhatja meg a tárgyévi képzés és visszapótlás után rendelkezésre álló tartalékalap összegét. Az alap fel nem használt összegét a következő évre kell átvinni." „(5) A rendelet melléklete szerinti átmeneti aimatároló létesítéséhez, az MJR 23. §-ának (7) bekezdésében meghatározott feltételekkel a tartalékalap a fejlesztési alap növelésére felhasználható. (6) A rendelet mellékletének 2. pontjában meghatározott új gépek és berendezések vásárlásakor a mezőgazdasági nagyüzem és a vízgazdálkodási társulat 1983. évben tartalékalapjából az értékesítő vállalat által közölt belföldi termelői, illetve import beszerzési ár 15%-os, illetőleg 40%-os mértékének megfelelő összeget használhat fel fejlesztési alapja növelésére. (7) Egyes importgépek esetében a pénzügyminiszter a tartalékalap felhasználási lehetőséget korlátozhatja. A számlát kiállító szerv erről tájékoztatja a gépet vásárló mezőgazdasági nagyüzemet és vízgazdálkodási társulatot." 4. § Az R. 6. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(2) Az 5. § (1) bekezdésének b) és ej—-g), valamint i) pontjában meghatározott célokra felhasznált tartalékalapot a felhasználást követő két éven belül, évi egyenlő részletekben kell visszapótolni." 5. § Az R. 9. §-ának (4) bekezdése a következő i) ponttal egészül ki: [(4) Az egyesülés, valamint — az (1) bekezdésben foglaltakon túl — a mezőgazdasági nagyüzem és a vízgazdálkodási társulat a fejlesztési alapjába köteles helyezni] az általa kibocsátott kötvényért kapott összeget." Az R. 10. §-a helyébe a következő rendelkezés lép: „10. § (1) A fejlesztési alapot a következő célokra lehet felhasználni: a) beruházási és forgóalaphitel, továbbá állami kölcsön esedékes törlesztő részleteire; .b) a megváltás alá eső vagy felajánlott földek tárgyévre esedékes vételára törlesztésére; c) a tartós forgóeszköz-állomány növelésének fedezésére; d) állóeszközök (beleértve a jóléti állóeszközöket is) beszerzésére vagy létesítésére és az új jóléti létesítményekhez szükséges fogyóeszközök első beszerzésére; e) gazdasági társulásnak és agráripari egyesülésnek történő átadásra; f) más gazdálkodó szervezetek és a tanácsok részére ideiglenes vagy végleges átadásra; g) más jogszabályban meghatározott egyéb célra. (2) A fejlesztési alapnak az (1) bekezdés f) pontja alapján történő ideiglenes átadása esetén az átadónak és átvevőnek meg kell állapodniok az átadás időtartamáról és kamatfeltételeiről. A fejlesztési alapot ideiglenesen átvevő a fizetett kamatot költségként, a fejlesztési alapot átadó a kapott kamatot különféle bevételként számolja el. (3) A fejlesztési alapnak az (1) bekezdés f) pontja alapján történő végleges átadása esetén az átadónak és átvevőnek az átadott fejlesztési alap hozamából származó részesedés mértékében meg kell állapodniok. Ha a megállapodás alapján a fejlesztési alapot átvevő előre meghatározott öszszegű, vagy az átadott alapokhoz viszonyítva rögzített arányú, hozamból származó részesedést fizet, akkor ezt költségként számolja el. Ha a hozamból származó részesedés a megállapodás szerint az évenkénti tényleges hozam függvényében változik, akkor ezt a fejlesztési alapot átvevő a különféle ráfordítások terhére fizeti ki, az átadó pedig a hozamból származó részesedést különféle bevétel címén számolja el:
