Tanácsok közlönye, 1982 (31. évfolyam, 1-41. szám)

1982 / 35. szám

35. szám TANÁCSOK KÖZLÖNYE 1123 nek a viszonyítási alaphoz mért első százaléka után 200 százalék, a második százaléknak megfelelő növekmény után 400 százalék, minden további növekmény után 600 százalék munkadíjadót kell fizetni. (7) A veszteséges, vagy alaphiányos mezőgazdasági nagyüzem es vízgazdálkodási társulat, ha a veszteségét vagy alaphiányát saját, illetve KTA forrásból nem tudja rendezni, a következő évben a viszonyítási alapba az adóköteles munkadíjnövekményt nem számíthatja be. (8) A mezőgazdasági nagyüzem és a vízgazdálkodási társulat, ha a munkadíjszínvonala a tárgyévben nem emelkedik az adóköteles mértékig, a tárgyévben fel nem használt adómentes munkadíjszínvonal-növekménnyel (a továbbiakban: munkadíjszínvonal-megtakarítás) a következő években adómentesen növelheti munkadíj-színvonalát. (9) A kedvezőtlen adottságú mezőgazdasági nagyüzem a külön jogszabály alapján költségvetésből folyósított, munkadíjköltségként elszámolt szakember-támogatás megszűnésének évében a viszonyítási alapot a támogatás megszűnése miatti munkadíj tömeg-növekedés összegével módosíthatja, ha a támogatás megszűnésének évében nincs saját, illetve KTA-forrásból nem rendezett vesztesége vagy alaphiánya. (10) A mezőgazdasági ágazatba sorolt korlátolt felelősségű társaság munkadíjadóját tagjai fizetik." 3.§ Az R. 13. §-a helyébe a következő rendelkezés lép: „13. § (1) Adókedvezmény illeti meg a mezőgazdasági nagyüzemet a ^Mezőgazdasági és Erdőgazdálkodási Üzemek Alaptevékenységének Osztályozása« szerinti ^Zöldségtermelés^ (21 ágazatfőcsoport) után. (2) Az adókedvezmény igénybevételekor a munkadíj-színvonal megállapításánál a zöldségtermelési munkát végző nem nyugdíjas tagok, állandó és időszaki alkalmazottak, illetve teljes munkaidőben foglalkoztatottak részére közvetlen munkadíjköltségként elszámolt munkadíj tömeggel és átlaglétszámmal a mezőgazdasági nagyüzem tárgyévi és előző évi adatait csökkenteni kell. Az adókedvezményt igénybe vevő mezőgazdasági nagyüzemnek nyilvántartását úgy kell kialakítania, hogy az ellenőrzéshez a szükséges adatok rendelkezésre álljanak. Ha a mezőgazdasági nagyüzem a tárgyévben megszünteti a zöldségtermelést és az előző évben adókedvezményt vett igénybe, az előző évben e címen levont munkadíj tömeget és létszámot nem számíthatja be a viszonyítási alapba. (3) A (2) bekezdés szerinti átlaglétszámot úgy kell kiszámítani, hogy a zöldségtermelésben teljesített munkanapok számát a vasárnapokkal és a nem vasárnapra eső munkaszüneti napokkal csökkentett éves naptári napok számával kell osztani. Teljesített munkanapnak az a nap számolható el, amelyen a dolgozó a munkahelyen megjelent és részére munkadíjat számoltak el. (4) Az adókedvezmény igénybevételekor az ágazat főcsoportba .tartozó valamennyi ágazat létszám- és munkadíjadatait számításba kell venni. (5) A mezőgazdasági nagyüzem és a vízgazdálkodási társulat az alkalmilag foglalkoztatottak (állami gazdaság esetében az egyéb foglalkoztatottak) nélkül számított átlagos állományi létszám csökkenésekor a létszámcsökkenés és az előző évi munkadíj-színvonal szorzatának megfelelő munkadíjtömeg 30 százalékával csökkentheti a munkadíjadó kiszámítása előtt a tárgyévi munkadíj tömeget. Az így adómentesen elszámolt összeg a következő évben a viszonyítási alapba beszámítható. (6) Az vátlagos állományi létszámnak a rendelet hatályba lépése után bekövetkező növekedése esetén a létszámcsökkenést az 1982. évhez, illetve, az azt követő évek közül annak az évnek az adatához kell mérni, amelyikben az átlagos állományi létszám a legkisebb volt. (7) A bruttó jövedelem-színvonaltól függő munkadíj-szabályozást alkalmazó mezőgazdasági nagyüzem adókedvezményt csak az (5) és (6) bekezdésben foglaltak alapján vehet igénybe." 4.§ (1) Az R. 14. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép; egyidejűleg a (3) bekezdésében a 13. § (8) és (9) bekezdésére való hivatkozás (5) és (6) bekezdésre változik. „(1) Mezőgazdasági nagyüzem megalakulása (alapítása), egyesülése, beolvadása, összevonása, szétválása esetén a pénzügyminiszter — a mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszterrel egyetértésben, az illetékes érdekképviseleti szerv véleményének kikérésével — állapítja meg a viszonyítási alapot, és a nagyüzem javaslata alapján dönt az alkalmazható munkadíj-szabályozási formáról." (2) Az R. 14. §-a az alábbi (4) és (5) bekezdéssel egészül ki: „(4) A mezőgazdasági nagyüzem és a vízgazdálkodási társulat köteles a viszonyítási alapot módosítani valamely részlegének megszüntetésekor, ha a részleg által folytatott tevékenységet — a nagyüzemen vagy a vízgazdálkodási társulaton belül, illetőleg az átadó-átvevő megállapodása alapjámmás gazdálkodó szervezet keretében — ipariszolgáltató szakcsoport, leányvállalat tovább folytatja. A viszonyítási alap módosításánál figyelembe vehető munkadíjtömeget és átlagos állományi létszámot a (3) bekezdésben foglaltak szerint kell számításba venni. A 13. § (5) és (6) bekezdésében foglalt kedvezmény igénybevételénél ez esetben is a módosított adatokat lehet előző évi munkadíjtömegként, illetve átlagos állományi létszámként figyelembe venni. (5) A mezőgazdasági nagyüzem és vízgazdálkodási társulat valamely részlegének szerződéses üzemeltetésre való áttérésekor (megszüntetésekor) a részlegben foglalkoztatottak (beleértve a vezetőt is) előző évi, a 3. számú melléklet szerinti munkadíja alapján köteles az áttérést megelőző év mun-