Tanácsok közlönye, 1982 (31. évfolyam, 1-41. szám)

1982 / 35. szám

1122 TANÁCSOK KÖZLÖNYE 35. szám (4) A bérköltség 4 százalékát meghaladó része­sedési alap képzés progresszív adója a következő: Újítási és közreműködői Adókulcs a részesedési díjakkal csökkentett alap képzésére részesedési alap a bérköltség sávonként felhasznált százalékában összeg százalékában 4— 6 közötti rész után 300 6— 8 közötti rész után 400 8—10 közötti rész után 500 10—12 közötti rész után P00 12—14 közötti rész után 700 14— feletti rész után 800 (5) A részesedési alap után, fizetendő, a (3)—(4) bekezdés szerinti progresszív nyereségadó kiszá­mításánál az e rendelet mellékletében foglaltak szerint kell eljárni. A lakásépítési alap 14. § (1) A kisvállalat a városi és községi hozzájárulás­sal, az általános nyereségadóval, a bérfejlesztési befizetéssel, a 11. § (2) bekezdése szerinti mini­mális részesedési alapképzéssel, a magasabb veze­tőállású dolgozók jövedelmezőségi prémiumával csökkentett nyereségéből, a fejlesztési és a része­sedési alapot terhelő kötelezettségek teljesítése után, a 48/1982. (X. 7.) PM—ÉVM számú együttes rendeletben meghatározott módon lakásépítési ala­pot képezhet. (2) A rendelet hatálybalépése előtt képzett la­kásépítési alapok záróállományát a lakásépítési alapba kell helyezni. A kölcsön támogatásban ré­szesült dolgozók visszafizetései kizárólag a lakás­építési alapba helyezhetők. A kisvállalatok veszteségrendezésének módja 15. § (1) Ha a kisvállalat mérleg szerinti eredménye és a bérfejlesztési befizetés együttes összege ne­gatív (a továbbiadban együtt: veszteség), tartalék­alapját a veszteség rendezésére köteles felhasz­nálni. (2) A tartalékalap kimerülése után fennmaradó veszteség rendezésébe a kisvállalatnak az alábbi sorrendben be kell vonnia: a) szabad fejlesztési alapját és az arra jutó álta­lános nyereségadó visszatérítést; b) a képződő amortizációt. (3) A veszteségrendezésre felhasznált szabad feilesztési alapra eső általános nyereségadót a költségvetés a fejlesztési alapba visszatéríti, azt azonban csak a veszteség rendezésére lehet fel­használni. (4) Az amortizáció bevonása a veszteség rende­zésébe úgy történik, hogy a veszteséggel záró év utáni évben az elszámolt értékcsökkenési leírás­nak csak a veszteség rendezése után fennmaradó része osztható fel központosított, illetve vállalatnál maradó amortizációra. (5) A kisvállalat — amennyiben a veszteség az (1)_(4) bekezdésben felsorolt forrásokból nem rendezhető — hitelt kérhet. 16. § (1) Ha a fejlesztési alapot terhelő és a beszámo­lási évet követő évben esedékes kötelezettségek a fejlesztési alapból nem teljesíthetők, a kisvállalat­nak a következő sorrend szerint kell eljárnia: a) igénybe veszi — a veszteség rendezése után fennmaradó — tartalékalapját, általános nyereség­adó fizetési kötelezettség mellett; b) megvizsgálja a fejlesztési alapot terhelő kö­telezettségek csökkentésének, illetve a fejlesztési források növelésének lehetőségét; c) ha a kötelezettségei között hiteltörlesztés is szerepel, kéri annak átütemezését. (2) Ha a részesedési alapot terhelő kötelezettsé­gek és az ezek fedezetéül szolgáló részesedési alap képzéséhez kapcsolódó progresszív nyereségadó fi­zetési kötelezettség együttes összegére nincs kellő fedezet, a vállalatnak igénybe kell vennie a veszte­ség és a fejlesztési alaphiány rendezése után fenn­maradó tartalékalapját, az általános és progresszív nyereségadó fizetési kötelezettség meilett. Eljárási szabályok 17. § (1) A nyereségadó és a bérfejlesztési befizetés bevallása és a befizetés önadóztatás formájában történik. (2) Ha a kisvállalat bejelentése (önellenőrzés) vagy a pénzügyi-gazdasági ellenőrzés alapján ho­zott jogerős adóhatósági határozat szerint a lezárt év nyereségadóját a kisvállalat helytelenül állapí­totta meg, akkor a hiba elkövetésének időszaká­ban hatályos jogszabályoknak megfelelően meg kell határozni a nyereségadó és a bérfejlesztési be­fizetés helyes összegét. A különbözetet a számvi­teli előírások szerint kell elszámolni, és úgy kell rendezni, hogy a költségvetési elszámolások a jog­szabályszerű mértékre módosuljanak. (3) A nyereségadózással kapcsolatos elszámolás­nál, valamint a mulasztások során hozandó intéz­kedéseknél a pénzügyi-gazdasági ellenőrzésről, to­vábbá a vállalati gazdálkodó szervezetek adóigaz­gatására vonatkozó eljárás szabályairól szóló, ille­tőleg az államigazgatási eljárás általános szabá­lyairól szóló jogszabályokat kell alkalmazni. Hatálybalépés 18. § (1) Ez a rendelet 1983. január 1. napján lép ha­tályba; rendelkezéseit első ízben az 1983. évi nye­reségadó és vállalati érdekeltségi alapok, valamint

Next

/
Oldalképek
Tartalom