Tanácsok közlönye, 1982 (31. évfolyam, 1-41. szám)

1982 / 35. szám

1112 TANÁCSOK KÖZLÖNYE 35. szám dekeltségi alapok későbbi kiegészítésére is képezhet tartalékalapot (a továbbiakban: elkülöníteit tartalékalap) a felosztható alapból és a külön jogszabály alapján a jogi személyiségű gazdasági társulástól származó adózott nyereségből. Az elkülönített tartalékalap összegét külön kell nyilvántartani. (2) Az elkülönített tartalékalap — a (3) bekezdésben foglaltak kivételével — a felosztható alap kiegészítésére korlátozás nélkül bármikor felhasználható, visszapótlási kötelezettség nélkül. Az év közbeni igénybevétel mértékéig a fejlesztési és a nettó részesedési alapban rendelkezésre álló öszszeg túlléphető. A nettó részesedési alap kiegészítésére igénybe vett összeg után az adófizetési kötelezettséget az évi eredményelszámolás keretében kell rendezni. (3) A veszteség, a fejlesztési alap fedezetlenség és a részesedési alaphiány rendezésére az elkülönített tartalékalapot a kötelező tartalékalapot megelőzően kell igénybe venni. A veszteségrendezésre felhasznált elkülönített tartalékalap után a költségvetés az általános nyereségadót visszatéríti az elkülönített tartalékalap számlára. 13. § (1) A vállalat, amelynek az elszámolás (érdekeltség) alapjául szolgáló eredménye negatív, kötelező tartalékalapját — 5 éves visszapótlási kötelezettséggel — vesztesége rendezésére köteles fordítani. Ebben az esetben a rendelkezésre álló tartalékalap felhasználására jutó általános nyereségadót a költségvetés a kötelező tartalékalapba visszatéríti, ennek mértékéig a vállalatot visszapótlási kötelezettség nem terheli. Ezt a rendelkezést a Kölcsönös Támogatási Alapból veszteségrendezésre felhasznált összeg után is alkalmazni kell. (2) A kötelező tartalékalap — 5 éves visszapótlási kötelezettség mellett — igénybe vehető az általános nyereségadóval, valamint a kötelező tartalékalap képzéssel és visszapótlással csökkentett nyereség kiegészítésére. A kiegészítés az előző évi — a kötelező, valamint az elkülönített tartalékalap igénybevételét nem tartalmazó — nyereség általános nyereségadóval, valamint a kötelező tartalékképzéssel és visszapótlással csökkentett összegének 80 százalékáig terjedhet. Veszteséges gazdálkodást folytató vállalat esetén ezt a rendelkezést nem lehet alkalmazni. (3) 5 éves visszapótlási kötelezettség mellett igénybe vehető a kötelező tartalékalap, ha a) az értékesítési árbevétel 15 százalékot meghaladó ütemben növekedett, a 15 százalék feletti árbevétel-növekményhez szükséges forgóalap többlet mértékéig; b) az értékesítési árbevétel növekedése nem érte el a 15 százalékot, de ezen belül a nem rubel elszámolású export 15 százalékot meghaladó ütemben nőtt, a 15 százalék feletti exportnövekmény miatti forgóalap-többlet mértékéig. (4) A (3) bekezdés a)—b) pontja szerint igénybe vett kötelező tartalékalapot a fejlesztési alapba kell helyezni forgóalap-kiegészítés céljára.^ Az igénybe vehető összeg meghatározásának módját a 4. számú melléklet tartalmazza. Az igénybevételt a területileg illetékes első fokú adóhatóságnak kell bejelenteni. (5) A kötelező tartalékalap 5 éves visszapótlási kötelezettség mellett igénybe vehető a tartalékalap-megelőlegezési hitel visszafizetésének gyorsítására. ' (6) A kötelező tartalékalapot 2 éves visszapótlási kötelezettséggel: a) kell igénybe venni, ha a fejlesztési alapot terhelő és a beszámolási évet követő évben esedékes kötelezettségek teljesítésére a fejlesztési alap nem nyújt fedezetet, az esedékes kötelezettségek mértékéig; b) lehet igénybe venni a lakásépítés munkáltatói támogatásáról szóló 48/1982. (X. 7.) PM—ÉVM számú együttes rendeletben foglaltak szerint. (7) Az 513., 514., 515. és 518. alágazatba sorolt fogyasztási cikk kereskedelmi vállalatok a 4000 négyzetméternél nagyobb alapterületű áruházak üzemelésének első két évében az üzemeltetési veszteségük kiegyenlítésére a kötelező tartalékalapot 2 éves visszapótlási kötelezettséggel vehetik igénybe. Üzemeltetési veszteségnek a 4000 négyzetméternél nagyobb alapterületű áruházra jutó hálózati költségek és az áruház áruforgalmi árrésének különbözetét kell tekinteni. (8) A kötelező tartalékalapot egyéves visszapótlási kötelezettséggel kell igénybe venni, ha a bruttó részesedési alapot terhelő kötelezettségek — beleérve a progresszív nyereségadót is — teljesítésére a 17. § (1) bekezdése szerint képzett bruttó részesedési alap nem nyújt fedezetet, az alaphiány mértékéig. (9) A vállalat a 68/1981. (XII. 30.) PM számú, valamint a 30/1980. (X. 30.) PM számú rendelettel módosított 25/1979. (XI. í.) PM számú rendelet alapján megváltozott munkaképességűnek minősíthető dolgozók foglalkoztatását elősegítő fejlesztési célra a megváltozott munkaképességű dolgozók részére előző évben kifizetett bérköltség 30 százaléka erejéig évenként, visszapótlási kötelezettség nélkül igénybe veheti kötelező tartalékalapját fejlesztési alapjának kiegészítésére. (10) A kötelező tartalékalap elsősorban veszteségrendezésre, a tartalékalap-megelőlegezési hitel törlesztésére, majd a (2)—(9) bekezdésben felsoroltakra vehető igénybe. Az (1)—(9) bekezdésben felsoroltak a felhasználás szempontjából sorrendet is jelentenek. A vállalat a kötelező tartalékalapot csak az éves eredményelszámolás során, a rendelkezésre álló tartalékalap és az azt megelőlegező hitel mértékéig használhatja fel. Az alap fel nem használt összegét a következő évre át kell vinni.