Tanácsok közlönye, 1982 (31. évfolyam, 1-41. szám)

1982 / 35. szám

1110 TANÁCSOK KÖZLÖNYE 35. szám zott fizetési kötelezettségekkel, valamint az általános nyereségadóval és a kötelező tartalékalapképzéssel csökkentett, az elkülönített tartalékalap igénybevétellel növelt, a 17. § (2) bekezdése szerinti minimális bruttó részesedési alaoképzéssel, a vállalati magasabb vezető állású dolgozók prémiumával, jutalmával, valamint a kötelező tartartalékalap visszapótlással csökkentett, a kötelező tartalékalap igénybevétellel növelt nyereségből (a továbbiakban: felosztható alap), fejlesztési, részesedési, valamint a lakásépítés munkáltatói támogatásáról szóló 48/1982. (X. 7.) PM—ÉVM számú együttes rendeletben foglaltak szerint lakásépítési alapot és elkülönített tartalékalapot képezhet. A jóléti és kulturális alap képzése és felhasználása 5. § (1) A vállalat köteles a számviteli előírásoknak megfelelően közvetlenül a jóléti és kulturális alapjába helyezni a különféle ráfordítások között elszámolt következő összegeket: a) A vállalati bérszabályozás rendszeréről szóló 4/1982. (XI. 310.) ABMH számú rendelkezés szerint képzett összlétszámra (a továbbiakban: képzctt összlétszám) vetítve — a szerződéses üzemeltetésű formában működő üzleteknél és részlegeknél a létszámba a vezető is beleértendő — évenként és személyenként a Minisztertanács által az állami költségvetés jóváhagyásakor meghatározott összeget; b) A szakmunkástanulók, a szakmunkásképzésben részt vevő 'szakközépiskolai tanulók és az időszakos munkában foglalkoztatott tanulók étkeztetésével kapcsolatban a képzett összlétszám számításánál figyelembe nem vett előbb felsorolt tanulólétszámra számítva, fejenként és naponként az élelmezési költség rezsiköltséggel és térítési díjjal csökkentett összegét; c) A gyermekintézmények bevételekkel csökkentett, ténylegesen felmerült fenntartási és üzemeltetési költségét (a továbbiakban: nettó működtetési költség) legfeljebb az ellátott átlagos gyermeklétszám alapján képzett, az adott évre érvényes, változó költségeket tartalmazó normarész és a férőhelyi létszám alapján képzett, az adott évre érvényes, állandó költségeket tartalmazó normarész együttes összegéig; d) A jóléti állóeszközök állóeszköz-fenntartási költségeit, továbbá az üzemi étkeztetés rezsiköltsége címén felmerült tényleges kiadásokat, valamint a kivitelező építőiparban a főétkezés nyersanyagértékéhez nyújtott — jogszabályban meghatározott — munkáltatói hozzájárulás tényleges mértékének 60 százalékát. (2) Az a.vállalat, amelynek létszámarányosan képezhető bázisévi alaprésze — az (1) bekezdés a) pontja szerint megállapított összegnél kisebb, az elszámolható mértéket évente 100 forinttal, legfeljebb azonban az (1) bekezdés a) pontja szerint megállapított összegig megemelheti; — az (1) bekezdés a) pontja szerint megállapított összeggel megegyezik vagy ennél magasabb, az elszámolható mértéket nem emelheti. (3) Az (1) bekezdés a) pontjában foglalt összeget negyedévenként egyenlő részletekben kell elszámolni. (4) Az (1) bekezdés c) pontja szerinti összeget a más vállalatnál, valamint a közösen létesített intézményekben elhelyezett gyermekek után is a jóléti és kulturális alapjába helyezheti a vállalat, amennyiben hozzájárul az adott gyermekintézmény működéséhez. Az ilyen címen elszámolt, egy elhelyezett gyermekre jutó összeg azonban nem haladhatja meg az (1) bekezdés c) pontja szerinti összeget, illetőleg nem lehet több, mint a gyermekintézményt kezelő (üzemeltető) részére átutalt összeg. (5) Az (1) bekezdésben meghatározott összegen felül közvetlenül a jóléti és kulturális alapba kell helyezni: a) a jóléti és kulturális alapból fenntartott intézmények bevételeit (beleértve a más vállalattól, szervtől kapott jóléti és kulturális átutalásokat és a dolgozók befizetéseit is); b) a külön jogszabályban meghatározott központi alapból a vállalatnak juttatott jóléti célú összegeket. (6) A jóléti és kulturális alap kiegészíthető a nettó részesedési alapból. (7) Ha a jóléti és kulturális alap kiadásai meghaladják az (1) és (4)—(6) bekezdések szerint képezhető, valamint a korábbi években fel nem használt összeget, azaz jóléti és kulturális alaphiány keletkezik, a vállalat köteles a hiány mértékéig a nettó részesedési alapjából azt kiegészíteni, még abban az esetben is, ha emiatt részesedési alap hiánya keletkezik, illetve az alaphiány nő. (8) A jóléti és kulturális alap fel nem használt része a következő években felhasználható. 6. § (1) A vállalat a jóléti és kulturális alapját a dolgozók szociális és kulturális szükségleteinek kielégítésére a következő jogcímeken használhatja fel: a) a jóléti intézmények — beleértve a gyermekintézményeket is —- fenntartási és üzemeltetési (a továbbiakban: működtetés), valamint állóeszköz-fenntartási költségeinek fedezésére; b) kedvezményes üzemi étkeztetésre; c) segélyekre; d) szociális, kulturális és sportcélokra; e) a dolgozók üdültetésére, valamint fí egyéb, külön jogszabályban meghatároz."* és az alapot terhelő szociális, kulturális kifizetésekre.