Tanácsok közlönye, 1982 (31. évfolyam, 1-41. szám)

1982 / 34. szám

34. szám TANÁCSOK KÖZLÖNYE 1093 — nagykereskedelmi telep-, lerakat-, kirendeltség-, raktár házvezető; — üzletszerző, üzletkötő, kereskedelmi utazó. A felsorolt munkakörök közül termelés-, illetve forgalomirányítók részére az egyéb feltételek megléte esetén is átalánytérítés csak akkor állapítható meg, ha az ilyen dolgozó a vállalat telephelyén kívül végzett szolgáltatásokat, illetve területileg szétszórt egységek dolgozóinak munkáját irányítja és ellenőrzi. Vegyes rendelkezések Az Ipari Minisztérium 363/1982. (Ip. K. 24.) számú közleménye lakossági távhőszolgáltatás esetén a fűtöttség meghatározásáról A lakóépületek és a vegyes rendeltetésű épületek távhő- és melegvíz-ellátásának díjáról szóló 6/1982. (IV. 15.) ÁH számú rendelkezés 3. §-ának (8) bekezdésében foglaltak értelmében a fűtési díjat a fűtött légtérfogat alapján kell kiszámítani, a 4. §-ának (3) bekezdésében foglaltak értelmében pedig a használati melegvíz esetében — egyedi mérés lehetőségének hiányában — átalány elszámolást kell alkalmazni, amely a IV/21/ 1982. (ÁT 16.) ÁH számú ármegállapításban foglaltak szerint a lakás teljes fűtött alapterülete figyelembevételével történik. A fűtött légtérfogat, illetőleg a fűtött alapterület megállapításánál — az egységes gyakorlat kialakítása érdekében — a következők szerint kell eljárni: 1. Fűtöttnek minősül az a helyiség, illetőleg közös használara szolgáló terület, amelynek akár a légterében, akár a térelhatároló szerkezetében olyan bekapcsolt (üzemelő) hőleadó berendezés (radiátor, légfúvó, rejtett fűtőtest stb.) van elhelyezve vagy a légterében olyan szigeteletlen fogyasztói vezeték halad keresztül, amely méretezésénél fogva az előírt mértékű belsp hőmérséklet biztosítására alkalmas. 2. Fűtöttnek minősül a hőleadó berendezéssel el nem látott helyiség is, ha a) hőleadó berendezéssel ellátott olyan fűtött helyiséggel közös légterű, amelynek hőleadó berendezése e körülményre figyelemmel van méretezve, vagy b) funkcionálisan fűtést igényel és az előírt belső hőmérséklet biztosítását a műszaki tervezés során a szomszédos fűtött helyiségek térelhatároló szerkezeteinek hőátbocsátó képessége alapján vették figyelembe. 3. Fűtöttnek minősül az a közös használatra szolgáló terület is, amelynek előírt belső hőmérsékletű fűtése egészben, vagy részben a szomszéj dos fűtött helyiségek hőleadó berendezései megfelelő méretezésével a térelhatároló szerkezetek ; hőátbocsátó képességére figyelemmel van megoldva. Nem minősül fűtöttnek viszont az a helyiség, illetőleg közös használatra szolgáló terület, amelynek belső hőmérsékletét — a fenti 2/b) és 3. pontban foglaltaktól eltekintve — csak a szomszédos fűtött helyiségnek (helyiségeknek) a térelhatároló szerkezetek hőátbocsátó képességéből adódó hővesztesége (transzmissziós hővesztesége) vagy a fogyasztói vezetékhálózat szerkezeti megoldásából adódóan a helyiség, illetőleg közös használatra szolgáló terület légterében keresztülhaladó szigetelt fogyasztói vezeték szabályozza (temperálja). A lakás teljes fűtött alapterülete alatt a fűtött helyiségek alapterületének összege értendő. A kiegészítő fűtéssel ellátott fürdőszoba alapterületének azonban csak a 60%-át kell számításba venni. A fűtött helyiség alapterületének megállapításánál a helyiségnek padlószint feletti 1 m magasságban a belső falsíkok között mért területét, továbbá a beépített bútorok által elfoglalt területrészt kell számításba venni. Nem lehet azonban számításba venni a falsíkokon kívül vagy belül eső olyan területrészt, amely pillér vagy nyílászáró szerkezet elhelyezésére szolgál, továbbá ezen felül a 0,5 m2-nél kisebb alapterületű falfülkéket (pl. beugró). Nem lehet számításba venni a funk1 ciójánál fogva fűtést nem igénylő éléskamra és az azzal azonos használati jellegű kamraszekrény, valamint a külső tartózkodó tér jellegű erkély és loggia alapterületét sem. A lakás fűtött légtérfogatának kiszámításánál a fűtött helyiségek átlagos magasságát kell figyelembe venni. Országos Energiagazdálkodási Hatóság A művelődési miniszter 8005/1982. (M. K. 22.) MM számú tájékoztatója a kisszövetkezetek és a gazdasági munkaközösségek által, a művelődési területen végezhető tevékenységekről I. 1. A kisszövetkezetekről szóló 25/1981. (IX. 5.) MT számú rendelet (R.) szerint a kisszövetkezet működésének célja, hogy a tagok személyes és fokozott vagyoni közreműködésével lássanak el