Tanácsok közlönye, 1982 (31. évfolyam, 1-41. szám)

1982 / 32. szám

32. szám TANÁCSOK KÖZLÖNYE 1045 A bérlőközösség által vállalt, illetőleg ellátott feladatokat tételesen megállapodásban kell rögzíteni. A bérlőközösség a feladatokat elláthatja; — tagjai által házilagosan, — más arra jogosultnak a megbízása útján. A feladatok házilagosan történő elvégzése akkor célszerű, ha a bérlőközösség összetétele, tagjainak képzettsége, foglalkozása stb. erre lehetőséget ad. Arra is mód van, hogy a feladatok elvégzésére (pl. takarítás) a bérlőközösségbe nem tartozó személyekkel, illetőleg szervezetekkel megállapodjon. 3. Karbantartási föladatokat ellátó bérlőközösség A bérlőközösség fejlettebb formája az, amikor a bérlők a karbantartási feladatok (a lakóépület állagának és rendeltetésszerű használhatóságának biztosítása érdekében szükséges megelőző és javító munkák) elvégzését vállalják. Karbantartási munkák körébe tartozik különösen az épület állagának, központi berendezéseinek javítása* Így: — a falak és a közös használatra szolgáló helyiségek, azok berendezéseinek javítása, a hiányosságok megszüntetése; — a közterületre néző és a közös használatra szolgáló helyiségekben levő ajtók és ablakok külső felületeinek javítása, mázolása; — a központi fűtő- és melegvízszolgáltató berendezések karbantartása; — a víz-, csatorna és gázvezetékek, továbbá a hozzá tartozó szerelvények javítása; — az elektromos vezetékek karbantartása a lakáshoz tartozó fogyasztásmérőig; — a több lakást szolgáló szellőztető berendezések javítása; — a központi antenna és erősítő berendezése javítása; — a kaputelefon és felcsengető berendezés, illetve a hozzátartozó vezetékhálózat karbantartása; — a háziszemét gyűjtésére szolgáló helyiség és berendezés karbantartása; — a több lakást szolgáló kút és a hozzá tartozó berendezések javítása stb. 4. Felújítási feladatokat ellátó bérlőközösség A bérlőközösség legmagasabb szintű formája az, ha tevékenysége kiterjed a felújítási munkák előkészítésével, megrendelésével, ellenőrzésével kapcsolatos feladatokra is. Ez a gyakorlatban az előző formákkal kapcsolatos tapasztalatok ismeretében valósítható meg. Az e célra alakult bérlőközösség rendelkezne az ingatlankezelő szervezet által a felújításhoz átadott pénzeszközökkel, 5. Több feladatcsoportot ellátó bérlőközösség A bérlőközösség tevékenysége az előző 1—4. pontokban felsorolt több, illetve hosszabb távon valamennyi feladatcsoportra kiterjedhet. Általában célszerű arra törekedni, hogy a bérlőközösség fokozatosan a felsorolt kezelési és fenntartási feladatokat ellássa. A felújítási feladatokat azonban csak a kísérleti tapasztalatok értékelése és az általánosan alkalmazható megoldás kiválasztása után — a lakbéremelés teljeskörű megvalósulását követően — célszerű bővebb körben átadni, illetőleg bérlőközösség útján ellátni. IV. A bérlőközösség megalakulása, szervezete; jogállása és működése Bérlőközösség az előző fejezetben szereplő fel-; adatokra alakítható. A bérlőközösség kialakításának alapvető feltételeiként — az ingatlankezelő szervnek a bérlőkkel kötött megállapodásban — különösen a következőket szükséges tisztázni és rögzíteni: — az elvégzésre kerülő ellenőrzési, karbantartási feladatok egyértelmű meghatározása, — az önálló gazdálkodás feltételeinek biztosítása a bérlőközösséget megillető átengedett pénzeszközök, a gazdálkodás eredményének, illetőleg kockázatának rögzítése, — az elszámolás módja, a felelősség érvénye^ sítése, — a működéshez szükséges tárgyi feltételek (az IKV által átengedett helyiségek, eszközök, anyagok stb.). A bérlőközösség gazdasági alapja a lakbér egy részének elengedése, illetőleg az ingatlankezelő szervezet által a beszedett lakbérekből rendelkezésre átadott előirányzat. A megtakarított öszszeggel — a feladat maradéktalan teljesítése esetén — a bérlőközösség a társasági szerződésben foglaltak szerint rendelkezik. Ha a bérlőközösség a megtakarított összeget nem a lakóépület üzemeltetésével, karbantartásával kapcsolatos közös költségekre fordítja, akkor az elért eredményre az adózásra vonatkozó álta-; lános előírások érvényesek. A bérlőközösség kísérleti jelleggel történő működtetésére a jelenleg hatályos jogszabályok keretei között is sor kerülhet. A legkézenfekvőbb megoldás, ha a bérlők közös gazdasági céljaik megvalósítására — ahol a gazdasági cél a fent felsorolt bérlőközösségi feladatkör — polgári jogi társaságot, bérlőközösséget hoznak létra. (Ptk. 573—574. §.) Ez esetben a bérlők egymás közötti jogviszonyukat társasági szerződésben szabályozzák, így különösen megfogalmazzák azokat a feladatokat, amelyeket a bérbeadótól átvállalnak, meghatározzák működési és nyilvántartási rendjüket, elszámolási módjukat, harmadik személyekkel szembeni jogállásukat. Ajánlható a más — hasonló tevékenységet ellátó — szervezeteknél kialakult és bevált gyakorlat átvétele is. (Pl. karbantartás tervezésénél, takarítás végzésénél.) • Az így létrejött polgári jogi társasággal — bérlőközösséggel — az ingatlankezelő megállapodásba rögzíti mindkét fél jogait és kötelezettségeit.