Tanácsok közlönye, 1982 (31. évfolyam, 1-41. szám)

1982 / 29. szám

974 TANÁCSOK KÖZLÖNYE 29. szám képzett lakásépítési alap a tárgyévi január 1-i létszámra vetítve nem éri el az 1000 Ft/fő/év öszszeget, akkor ilyen mértékig a kötelező tartalékalap kétéves visszapótlási kötelezettséggel lakásépítési alap képzésére igénybe vehető. c) A tanácsi költségvetési üzemek lakásépítési alapot a nyereségükből, a jutalmazási és a fejlesztési alapképzési kötelezettségeik kielégítése után képezhetnek. A lakásépítési alap képzésének mértéke az üzem tárgyévi január 1-i — teljes munkaidőben foglalkoztatott — létszáma után számítva dolgozónként legfeljebb 1000 Ft. d) A maradvány érdekeltség rendszerét alkalmazó önálló költségvetési szervek és a helyi tanácsok, valamint az egyesületek az őket megillető pénzmaradványaikból a tárgyévi január 1-i létszám után számítva az a) pont szerint képzett összeget dolgozónként legfeljebb további évi 500 Ft-tal kiegészíthetik. e) Az eredmény és a maradvány érdekeltség rendszerét együttesen alkalmazó költségvetési szerv csak ab), vagy csak a d) pontban szabályozottak szerint egészítheti ki a létszám alapján képzett lakásépítési alapját.' f) Az önálló költségvetési szervek és az egyesületek lakásépítési alapja a felügyeleti szervek lakásépítési alapjából kiegészíthető. (2) A központi és a tanácsi költségvetési fejezetek gondoskodnak a fejezeti szinten képzett lakásépítési alapjukból — legalább az utánuk képzett mértékig — az intézmények és a helyi tanácsok dolgozói jogos igényének kielégítéséről. « 9. § A lakásépítési alap képzéséről a munkáltató szerv vezetője dönt, a 3. § (1) bekezdésében jelzett szervek véleményének a figyelembevételével. 10. § A munkáltató szervek közös lakásépítési alap létrehozására társulhatnak. A társulásban részt vevő munkáltató szervek a közös lakásépítési alap képzéséről és felhasználásáról e rendelet keretei között szerződésben állapodnak meg. s: *. Í • V\!F"é 11. § (1) A lakásépítési alap pénzeszközeit a felhasználásra vonatkozó döntéstől kezdődően az Országos Takarékpénztár (a továbbiakban: OTP) területileg illetékes fiókjánál vezetett „lakásépítési alap számlán" kell kezelni. A számla megnyitására és vezetésére az OTP-vel bankszámlaszerződést Kell kötni. A,számlán kezelt összegek után az OTP évi 2% kamatot térít. (2) A „Lakásépítési alap számla" megelőlegezésére bankhitelt nyújtani nem lehet. 12. § (1) A munkáltató szerv a lakásépítési alapból: a) kölcsönt nyújthat a dolgozónak — lakás építéséhez és új lakás vásárlásához, — az önálló lakást eredményező emeletráépítéshez, tetőtérbeépítéshez, valamint a nem lakás céljára szolgáló helyiségnek lakássá történő átalakításához, tekintet nélkül arra, hogy a lakás tulajdonosa vagy bérlője; — toldaléképítéshez, ha azzal a lakás legalább egy lakószobával bővül, vagy annak eredményeként a komfortja nő, továbbá lakások műszaki megosztásához; — a személyi tulajdonú lakások szervezett forgalmának szabályozásáról és pénzügyi feltételeiről szóló 50/1982. (X. 7.) PM—-ÉVM számú együttes rendelet alapján történő lakásvásárláshoz; — az állampolgárok tulajdonában levő üresen álló családi házak értékesítéséről szóló 30/1974. (XII. 4.) PM—ÉVM számú "együttes rendelet alapján értékesíthető üresen álló családi ház megvásárlásához, valamint a szociális követelményeknek meg nem felelő telepek felszámolásáról szóló 2/1965. (II. 18.) ÉVM—PM számú együttes rendelet alapján történő lakás vásárlásához; b) bérlő-, illetőleg vevőkiválasztási jog megszerzése ellenében a tanács részére meghatározott öszszeg átadásával hozzájárulhat a tanácsi lakásépítés növeléséhez, a 2/1971. (II. 8.) Korm. számú rendelet 2/A. §-a (3) bekezdésének c) pontja szerinti lakás juttatás esetében részben vagy egészben megfizetheti a dolgozót terhelő lakáshasználatbavételi díjat; c) dolgozóinak elhelyezése céljából vállalati bérés szolgálati, illetőleg a munkáltató szerv tulajdonába kerülő lakásokat, valamint otthonházakat (nyugdíjasok házát, szobabérlők házát, garzonházat) építhet, illetőleg ezek építéséhez hozzájárulhat ; d) megtérítheti az OTP által a 16. § (1) bekezdése szerint a dolgozó terhére felszámított 1%-os kezelési költséget; e) köteles fizetni a lakásbérleti jogviszony megszűnésekor a külön jogszabályok alapján a bérlőt megillető, a munkáltató szervet terhelő lakáshasználatbavételi díjat, illetőleg térítést; j) munkáltatói támogatásra később kijelölésre kerülő dolgozója részére megelőlegezheti a területelőkészítés, telekkialakítás, a telekár, a telek használatbavételi díj, az út- és közműfejlesztési hozzájárulás és a lebonyolítási, továbbá a műszaki tervezési, felvonulási és közműbekötési költségeknek a lakásra jutó hányadát, ha a lakás építtetője a munkáltató szerv (szervek) vagy az általa szervezett építőközösség vagy lakásépítő szövetkezet, az OTP, a tanács (vagy annak megbízásából dolgozó beruházó vállalat), illetőleg lakásépítésre vállalkozó gazdálkodó szervezet; g) a tanács végrehajtó bizottságával kötött megállapodás alapján — bérlőkiválasztási jog megszerzése ellenében — meghatározott összeggel hoz-