Tanácsok közlönye, 1982 (31. évfolyam, 1-41. szám)

1982 / 29. szám

958 TANÁCSOK KÖZLÖNYE telekkialakítási költségnek, telekárnak, illetőleg a-telekhasználatbavételi díjnak ténylegesen megfizetett lakásra jutó hányada. 5. § (1) Az Országos Takatrékpénztár fiókjához az építési kölcsönkérelem mellékleteként be kell nyújtani: a) az építési engedélyt, továbbá b) az építési engedélyhez tartozó (lakóépületenként a szintszámot és a lakásszámot is feltüntető) helyszínrajzot^ illetőleg beépítési tervet. (2) önálló személyi tulajdonú lakást eredményező emeletráépítéssel, tetőtérbeépítéssel, toldaléképítéssel történő lakásépítésnél a R. 3—6. faiban foglalt pénzügyi feltételeket, illetőleg — munkáltatói kölcsöntámogatás esetén — a R. 7. §-ának rendelkezéseit kell alkalmazni. 6. § (1) A tanácsi értékesítésű lakások eladási árát a 4. §-ban meghatározott építési költség alapján az építtető tanács végrehajtó bizottsága állapítja meg. Az épületben levő valamennyi lakást értékesíteni kell a tanács által kijelölt vevők részére. (2) Az (1) bekezdésben említett lakásokat az építtető tanács végrehajtó bizottsága értékesíti és az értékesítés lebonyolítását — a tanács végrehajtó bizottságával kötött megállapodás alapján — az Országos Takarékpénztár végzi. (3) Az Országos Takarékpénztár csak azzal köthet adásvételi szerződést, akit a lakásügyi hatóság a lakások elosztásáról éc a lakásbérletről szóló jogszabályok szerint tanácsi értékesítésű lakás vevőiéül kijelölt. (4> Ha a lakást kisajátítás vagy közületi elhelyezési eliárás során igénybe vették és a bérlő elhelyezéséről — kérelmére — tanácsi értékesítésű lakás juttatásával gondoskodnak, az igénybe vett lakásért járó térítés összegét a 2. § (3) bekezdése szerint kell elszámolni. Ezt a szabályt kell alkalmazni akkor is, ha a bérlő más lakást épít vagy vásárol. • 7. § A tanácsi értékesítésű lakásokkal együtt létesített, nem lakás céljára szolgáló helyiségek (üzlethelyiségek, garázsok stb.1 eladási árát készpénzben kell megfizetni, tekintet nélkül arra. hogy azok a vevők kizárólagos tulajdonába, illetőleg a vevők közös tulajdonába kerülnek. Az értékesítésre egyebekben az állami tulajdonban álló házingatlanok elidegenítéséről szóló jogszabálvokat kell alkalmazni, azzal az eltéréssel, hogy a) az ilyen nem lakás céljára szolgáló helyiségek a létesítésüktől számított öt éven belül is értékesíthetők: 29. szám b) a garázsok elsősorban a tanácsi értékesítésű lakások tulajdonosai, illetőleg a lakásszövetkezet részére idegeníthetők el; c) a telek a vásárlóknak tartós használatába adható, d) az önálló ingatlanként nyilvántartott helyiség értékesítése külön jogszabályban meghatározott illetékfizetési kötelezettség alá esik. 8. § (1) A tanácsi beruházásban épült, értékesítésre kerülő lakásokat a beruházó köteles az átadást—átvételt követően birtokbay adni. (2) A tulajdonjognak az ingatlannyiivántartá.sba a vevők javára történő bejegyzésről az Országos Takarékpénztár gondoskodik. Az ehhez szükséges tulajdoni és területi rendezés, továbbá a műszaki dokumentáció rendelkezésre bocsátása a beruházó feladata, 9. § A tanácsi értékesítésű lakások fenntartására lakásfenntartó szövetkezet is alakulhat. 10. § (1) A lakásépítés (vásárlás) céljára csak bankkölcsön nyújtható annak az építtetőnek (vásárlónak), akinek a tulajdonában olyan telek, vagy egyéb be nem épített ingatlan, illetőleg üdülő van, amelynek forgalmi értéke az építeni (vásárolni) kívánt lakás építési költségét (eladási árát) meghaladja. (2) Az építtetőnek (vásárlónak) a kölcsönkérelem benyújtásakor — értékétől függetlenül — nyilatkoznia kell az (1) bekezdésben említett valamennyi ingatlanáról. Az ingatlanok értékének megállapításánál 30 napnál nem régebben kiállított adó- és értékbizonyítvány szerinti forgalmi értéket kell alapul venni. (3) A tulajdonszerzési korlátozás alóli felmentés alapján történő lakásépítés (vásárlás) esetén az építtető (vásárló) részére csak bankkölcsön nyújtható. Kedvezményes feltételek szerint nyújtható kölcsön, ha az építtető (vásárló) vállalja, hogy a többlet-ingatlan elidegenítéséből származó összegből az új lakás építésének (vásárlásának) saját részt meghaladó hányadát az épített (vásárolt) lakásra igénybe vett kölcsöntartozás törlesztésére befizeti. Az ily módon teljesített rendkívüli hiteltörlesztés után engedmény nem számolható el. A többletingatlan értékét a vagyonátruházási illeték kiszabásának alapjául elfogadott összeg alapján kell megállapítani. 11. § Ha a műszaki állapotuk miatt kiürített, de helyreállítással fenntartható állami tulajdonban álló épületeket — külön jogszabály alapján — a