Tanácsok közlönye, 1982 (31. évfolyam, 1-41. szám)

1982 / 29. szám

952 TANÁCSOK KÖZLÖNYE 29. szám 4. § (1) A Vhr. 6. §-ának (2) bekezdése a következő rendelkezéssel egészül ki: „Ezt a rendelkezést kell alkalmazni akkor is, ha a bérlő kéri az állami gondozásban levő gyermeke állami gondozásának megszüntetését, és vállalja, hogy eltartásáról a lakásban gondoskodik." (2) A Vhr. 6. §-a (3) bekezdésének b) pontja he­lyébe a következő rendelkezés lép: [Az (1) bekezdés b) és c) pontjában említett sze­mélyeket a kedvezményre való jogosultság szem­pontjából csak akkor szabad figyelembe venni, ha] ,,b) havi rendszeres keresetük, jövedelmük a társadalombiztosításról szóló 19 75. évi II. törvény végrehajtására kiadott 17/1975. (VI. 14.) MT számú rendelet 71. §-ának (1) bekezdésében említett öreg­ségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét nem haladja meg." (3) A Vhr. 6. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki: „(5) A gyermekgondozáson levő személy a szo­ciálpolitikai kedvezmény szempontjából nem mi­nősül eltartottnak." 5. § (1) A Vhr. 7. §-a (1) bekezdésének d) pontja a következő rendelkezéssel egészül ki: „továbbá állami gondozásban levő gyermek ese­tében a gyámhatóságnak az állami gondozás meg­szüntetésével kapcsolatos előzetes állásfoglalásá­val;" (2) A Vhr. 7. §-a (1) bekezdésének e) pontja he­lyébe a Következő rendelkezés lép: [A 6. § (1)—(3) bekezdésében előírt feltételeket a lakásügyi hatóságnál a következő módon kell igazolni:] ,,e) B 6 § (3) bekezdésének b) pontjában előírt félté bérlő által büntetőjogi felelősség tudatá­ban kiamtott nyilatkozattal." 6. § A Vhr. 20. §-a a következő (4) bekezdéssel egé­szül ki: „(4) Ha a gyermek a vállalt határidő lejártáig nem született meg, de a feleség a határidő lejár­takor a terhességét igazolja, az eljárást a gyermek megszületéséig fel kell függeszteni. A gyermek megszületésének igazolása esetén a megelőlege­zett kedvezmény megfizetésére vonatkozó kötele­zettség megszűnik." 7. § A Vhr. melléklete helyébe e rendelet melléklete lép. 8. § Ez a rendelet 1983. január 1. napján lép ha­tályba; rendelkezéseit az első fokú határozattal még el nem bírált ügyekben is alkalmazni kell. Dr. Ábrahám Kálmán s. k., Madarasi Attila s. k., építésügyi pénzügyminisztériumi és városfejlesztési államtitkár miniszter Melléklet a 18/1982. (X. 7.) EVM—PM számú együttes rendelethez A lakáshasználatbavételi díj mértéke 1. A lakáshasználatbavételi díj mértéke (alap díj) a következő: Településcsoportok Átlagos főváros váro­Lakás lakás­főváros sok egyéb komfortfokozata alap­és és közsé­és szobaszáma terület megyei kiemelt gek (m2) városok közsé­(m2) gek ezer forint 1 2 3 4 5 Összkomfortos 1 szobás 35 36 30 24 2 szobás 53 56 48 40 3 szobás 70 76 6C 56 Komfortos 1 szobás 35 28 24 20 2 szobás 53 44 38 32 3 szobás 70 60 52 44 Félkomfortos 1 szobás 45 14 12 10 2 szobás 65 22 19 16 3 szobás 85 30 - 26 22 Komfort nélküli 1 szobás 45 11 9 7 2 szobás 65 16 14 12 3 szobás 85 21 19 17 2. Garzonházban vagy más épületben levő gar­zonlakás lakászhatnálatbavétel díját az egy szo­bás lakásra megállapítható alapdíj és a rendelet 3/A. §-a, továbbá 5. §-a (1) bekezdésének d) pont­jában foglaltak figyelembevételével kell megálla­pítani. 3. Félszobával bővített (1,5; 2,5; 3,5 stb. szobás) lakás esetében az 1. pontban meghatározott díj, illetőleg lakásalapterület értéket a teljes szoba­számú lakásokra megállapított díj, illetőleg alap-* terület mértéke különbözetének a felével kell nö­velni.

Next

/
Oldalképek
Tartalom