Tanácsok közlönye, 1982 (31. évfolyam, 1-41. szám)

1982 / 29. szám

948 TANÁCSOK KÖZLÖNYE 29. szám 7. Ez a határozat 1983. január 1-én lép ha­tályba, egyidejűleg az 1033/1975. (XII. 10.) Mt .h. számú határozat, valamint az ezt módosító 1004/ 1978. (I. 18.) Mt. h. számú és az 1050/1930. (XII. 10.) Mt. h. számú határozat hatályát veszti. Sarlós István s. k., a Minisztertanács elnökhelyettese A Minisztertanács tagjainak rendeletei Az építésügyi és városfejlesztési miniszter 17/1982. (X. 7.) ÉVM számú rendelete a lakások elosztásáról és a lakásbérletről szóló 1/1971. (II. 8.) Korm. számú rendelet végrehajtására kiadott 1/1971. (II. 8.) ÉVM számú rendelet módosításáról A lakások elosztásáról és a lakásbérletről szóló 1/1971. (II. 8.) Korm. számú rendelet 150. §-ának (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján — a lakásbérleti jogviszony szabályai tekintetében az igazságügyminiszterrel, a 26/A. § tekintetében pedig a pénzügyminiszterrel egyetértésben — a következőket rendelem: 1. § A 2/1973. (I. 26.) ÉVM számú, az 1/1974. (I. 9.) ÉVM számú, a 18/1976. (VII. 23.) ÉVM számú, a 24/1980. (XII. 10.) ÉVM számú és a 30/1981. (XII. 27.) ÉVM számú rendelettel módosított 1/1971. (II. 8.) ÉVM számú rendelet (a továbbiakban: Vhr.) 6. §-a a következő (2) bekezdéssel egészül ki, és a jelenlegi rendelkezése (1).bekezdésre változik: „(2) A lakás alapterületének megállapításánál a) a lakás összes (lakó-, főző-, egészségügyi, kö^kedő- és tároló-) helyisége teljes területének az 1 90 méter szabad belmagasságot elérő részét, továbbá b) a loggia és a zárt (fedett és oldalról átlátást gátló módon kialakított) erkély területének a fe­lét kell számításba venni. Ennek során a lakás belső lépcsője felső szintjének az alapterületét figyel­men kívül kell hagyni, s a számított alapterületet 0,5 rnMg lefelé, 0,5 m2 felett pedig felfelé kell kerekíteni." 2. § A Vhr. 14. §-ának (1) bekezdése helyébe a kö­vetkező rendelkezés lép: „(1) A közérdekű lakásigények kielégítésére fordítható lakáskeretből kell biztosítani — kü­lönösen — a hatósági, illetőleg bírósági határoza­tok végrehajtásához szükséges lakásokat." 3. $ A Vhr. 16. §:ának (2) bekezdése a következő szövegrésszel egészül ki: „ vagy azt a külön jogszabály rendelkezé­se szerint elengedi." 4. § A Vhr. a következő 19/A. §-sal egészül ki: „19/A. § Tanácsi bérlakás kiutalására irányuló kérelem (lakásigénylés) elbírálása során a lakás­igény mértékének alkalmazásánál a bérlővel kö­tött megállapodás alapján a lakásban lakó sze­mélyt a bérlővel együtt lakó személyként csak akkor lehet figyelembe venni, ha a lakás kiuta­lását megelőzően már legalább egy éve a bérlő­vel állandó jelleggel együtt lakott, és a bérlővel együtt költözik a másik lakásba." 5. § A Vhr. 22. §-ának (4) bekezdése helyébe a kö­vetkező rendelkezés lép: „(4) Az igénylőnek az igénylőlapon arról is nyilatkoznia kell, hogy a) lakásigénylést másik lakásügyi hatóságnál nem nyújtott be, b) volt-e korábban olyan tanácsi vagy vállalati bérlakása, amelynek a lakásbérleti jogviszonyá­ról a lakással rendelkező szerv javára pénzbeli térítés ellenében lemondott, illetőleg nem esik-e a R. 9. §-a (5) bekezdésének hatálya alá, továb­bá • * c) korábbi tanácsi bérlakás kiutalásakor ka­pott-e, illetőleg mely személyek után kapott szo­ciálpolitikai kedvezményt."

Next

/
Oldalképek
Tartalom