Tanácsok közlönye, 1982 (31. évfolyam, 1-41. szám)

1982 / 29. szám

942 TANÁCSOK KÖZLÖNYE 29. szám ban: ingatlanközvetítés) — a (2)—(3) bekezdésben foglaltak kivételével — csak tanácsi ingatlanközvetítő szervek végezhetik. (2) Ingatlanok adásvételével és cseréjével kapcsolatos feladatokat más állami szervek külön jogszabály felhatalmazása alapján, illetőleg akkor láthatnak el, ha arra a tevékenységi körük alapján jogosultak. (3) Ingatlanközvetítést a) az állampolgárok tulajdonában álló ingatlanok adásvételével és cseréjével kapcsolatban ügyvédi munkaközösségek, b) az állami és a nem állami tulajdonban álló bérlakások, a lakásszövetkezeti lakások, továbbá nem lakás, céljára szolgáló helyiségek állampolgárok közötti cseréjével kapcsolatban pedig szövetkezetek is végezhetnek. 3. § Ingatlanközvetítést a 2. §-ban említettek megbízás alapján — díjazás ellenében — végeznek; közreműködésük igénybevétele nem kötelező. 4. § Ingatlanok forgalmi értékének becslését megbízás alapján — díjazás ellenében — csak a tanácsi ingatlanközvetítő szervek végezhetik. 5. § A tanácsi ingatlanközvetítő szervek, továbbá az arra jogosult más állami szervek a tevékenységi körükben értékesítés céljára ingatlanokat vásárolhatnak és azokat értékesíthetik. Ennek során a tartós földhasználatról, továbbá az állami tulajdonban álló ingatlanok elidegenítésének szabályozásáról szóló jogszabályok rendelkezéseit nem kell alkalmazni. 6. § (1) Ez a rendelet 1983. január 1. napján lép hatályba; egyidejűleg a 27/1971. (IX. 14.) Korm. számú rendelet hatályát veszti. (2) Felhatalmazást kap az építésügyi és városfejlesztési miniszter, hogy a rendelet végrehajtásáról gondolkodjék és ennek során az ingatlanközvetítési tevékenység körét, továbbá a tanácsi ingatlanközvetítő szervek tevékenységi körében elvégezhető feladatokat is megállapítsa Sarlós István s. k., a Minisztertanács elnökhelyettese A Minisztertanács 50/1982. (X. 7.) számú rendelete a fővárosi ingatlanszerzésről 1- § (1) A fővárosban ingatlan tulajdonjogát adásvétellel vagy cserével az szerezheti meg, illetőleg lakás építésére, bővítésére és műszaki megosztására építési engedélyt az kaphat, aki igazolja, hogy az állandó lakóhelye legalább öt éve folyamatosan Budapesten van, vagy legalább öt éve Budapesten áll munka-, szolgálati vagy szövetkezeti, illetőleg munkaközösségi (alkotóközösségi) tagsági viszonyban. E rendelkezés alól a fővárosi tanács elnöke — indokolt esetben — felmentést adhat. (2) A tulajdonszerzésre irányuló szerződést illeték kiszabása végett elfogadni és a tulajdonjog bejegyzésére vonatkozó kérelmet teljesíteni csak az (1) bekezdésben említett igazolás, illetőleg felmentés alapján szabad. 2. § (1) Ez a rendelet 1933. január 1. napján lép hatályba; egyidejűleg a 14/1962. (V. 6.) Korm. számú és a 23/1974. (V. 26.) MT számú rendelet hatályát veszti. (2) Felhatalmazást kap az építésügyi és városfejlesztési miniszter, hogy a rendelet végrehajtásáról gondoskodjék. Sarlós István s. k., a Minisztertanács elnökhelyettese A Minisztertanács 51/1982. (X. 7.) számú rendelete az állampolgárok által építhető üdülő nagyságáról 1. § Az üdülőtulajdon szerzésére jogosult személy, illetőleg család — az építkezés szervezésének és lebonvolításának módiára tekintet nélkül — csak egy olyan háromszobásnál nem nagyobb üdülőt, illetőleg üdülőegységet (a továbbiakban: üdülő) építhet, amelynek alapterülete a) családi üdülő (egy üdülőegységből álló épület) esetében a 80 négyzetmétert, b) társasüdülőben vagy egynél több üdülőegységet magában foglaló épületben pedig a 60 négyzetmétert nem haladja meg.