Tanácsok közlönye, 1981 (30. évfolyam, 1-42. szám)

1981 / 35. szám

TANÁCSOK KÖZLÖNYE 35. szám 846 Melléklet a 38/1981. (X. 27.) PM számú rendelethez I. 1. Az R. 2. számú melléklete I. részének 5. pontja a következőkkel egészül ki: „Az alkalmilag foglalkoztatottak részére elszámolt munkadíjak között kell számításba venni a termelőszövetkezet nem nyugdíjas tagjai részére elszámolt munkadíjat, amelyet a külön megállapodás szerinti, az alaptevékenységbe tartozó, munkaidőn túli olyan fizikai munkára számoltak el, amely munka nem tartozik a tag munkaköri féladatába, és a külön megállapodást olyan nem nyugdíjas tag kötötte, aki a termelőszövetkezetben egész éven át folyamatosan munkát végez, vagyis az előző évben legalább 2200 munkaórát ténylegesen teljesített, s a munkamegállapodás szerint a tárgyévben is legalább ilyen mértékű munka teljesítésére — a tagsági viszony évközi keletkezése esetén a 2200 munkaóra arányos teljesítésére — vállalt kötelezettséget. Itt kell számításba venni a szerződéses rendszerben üzemeltetett részleg vezetőjét és dolgozóit." 2. Az R. 2. számú melléklete I. részének 7. pontja a következőkkel egészül ki: „Itt kell számításba venni a szerződéses rendszerben üzemeltetett részleg vezetőjét és dolgozóit." 3. Az R. 2. számú melléklete a következő III. résszel egészül ki: „III. Részesművelésben foglalkoztatottak átlagos állományi létszámának számítása. A részesművelést díjazási formának kell tekinteni, s az ilyen munkamegállapodás keretében dolgozókat és a részükre elszámolt munkadíjat a következők szerint kell az átlagos állományi létszám számításánál figyelembe venni. 1. A részesművelést vállaló nyugdíjas és járadékos tagok, a családtagok, az időszaki alkalmazottak és az alkalmilag foglalkoztatottak — állami gazdaságoknál azok a dolgozók, akiknek a munkaviszonya évközben keletkezett, illetve szűnt meg, vagy a melléklet II/B/8 pontban foglalt okok miatt távol voltak és az egyéb foglalkoztatottak — részére a részesművelés címén kifizetett (kiadott) munkadíjak és munkabérek alkalmi munkadíjnak minősülnek. Létszámukat a részükre ténylegesen kifizetett (kiadott) munkadíj alapján, az alkalmilag (állami gazdaságoknál egyéb) foglalkoztatottakra vonatkozó előírások szerint kell megállapítani. Ennek megfelelően a részesművelés után jóváírt munka-időt a létszámszámításnál nem lehet számításba venni. 2. A részesművelést vállaló nem nyugdíjas és járadékos tagot, valamint az állandó alkalmazottat — állami gazdaságnál a teljes munkaidőben foglalkoztatott egész éves munkáviszonyú dolgozót — az állományi létszámba a tagokra és alkalmazottakra, illetve a teljes munkaidőben foglalkoztatottakra vonatkozó előírások szerint kell beszámítani. A teljesített munkaidő megállapításakor a részesművelés címén jóváírt és a közös munkaszervezetben teljesített munkaidőt össze kell adni. 3. Részesművelés címén csak a munkavégzés megkezdése előtt megkötött munka-megállapodásban meghatározott, a dolgozó által személyesen teljesíthető, a 3/1975. (VI. 14.) SZOT szabályzat 34. §-ának előírásaival összhangban megállapított munkaidőt lehet jóváírni. 4. Ha nem nyugdíjas és járadékos tag vagy állandó alkalmazott, illetve teljes munkaidőben foglalkoztatott vállal részesművelést és vállalását családtagjaival vagy másokkal közösen kívánja teljesíteni, akkor a munka-megállapodásban rögzíteni kell a munkavégzésben várható részvétel arányát. A megállapodás alapján ténylegesen kifizetésre (kiadásra) kerülő munkadíjakat a megállapodásban rögzített arányban kell a résztvevők között megosztani. Ha a közösen vállalt részesművelési megállapodásban rögzített munkavégzési aránytól a tényleges munkavégzés aránya lényegesen eltér, a munkamegállapodást — legkésőbb a munkadíj elszámolásakor — (záradékolással) módosítani kell. A megállapodásban rögzítettek alapján elszámolt munkaidőt és létszámot tényleges teljesítésnek kell tekinteni." II. Az R. 4. számú mellékletének 2. pontja és 4." pontja utolsó bekezdésének első mondata a következők szerint módosul: „2. Kedvezmény illeti meg a mezőgazdasági nagyüzemet és a vízgazdálkodási társulatot, ha a tárgyévben közvetlen termelési célt szolgáló építési beruházások üzembehelyezésévdl, vagy meglevő, nem termelési célra hasznosított épületek termelési célú korszerűsítésével, átalakításával növeli termelését. Az új, illetve átalakított épületben foglalkoztatott dolgozóknak a kedvezménynél számításba vehető munkadíjszínvonalát a mezőgazdasági nagyüzem, illetve a vízgazdálkodási társulat kérésére a termelőszövetkezetnél a megyei tanács vb pénzügyi szakigazgatási szerve, állami gazdaságoknál az ÁGK, a mezőgazdasági ágazatba sorolt egyéb állami vállalatnál a MÉM, vízgazdálkodási társulatnál az OVH állapítja meg; a mezőgazdasági nagyüzem, illetve a vízgazdálkodási társulat munkadíjszínvonala, továbbá a munkadíjazásról és bérezésről szóló külön rendeletek alapján. A kedvezményt úgy kell kiszámítani, hogy az így megállapított munkadíj színvonal és viszonyítási alap különbözetét meg kell szorozni a fizikai dolgozók e területen teljesített munkaideje alapján számított átlagos állományi létszámával.