Tanácsok közlönye, 1981 (30. évfolyam, 1-42. szám)

1981 / 35. szám

35. szám TANÁCSOK KÖZLÖNYE 837 alapba kell helyeznie. Az ilyen hiteltörlesztésre felhasznált összeg után a vállalatot visszapótlási kötelezettség nem terheli. 11. § (1) A kötelező tartalékalapot addig kell képezni, ideértve a visszapótlási kötelezettség miatt tartalékalapba helyezendő összeget is, amíg annak szintje — az 1. számú melléklet szerinti kivétellel — a 3. számú mellékletben meghatározott nettó eszközérték 6 százalékának és a bérköltség 6 százalékának együttes összegét el nem éri. (2) A vállalat a kötelező tartalékalapnak megfelelő pénzösszeget rendeltetésszerű felhasználásig az e célra kijelölt (zárolt) bankszámlán köteles elhelyezni az éves nyereségadó elszámolással és befizetéssel egyidőben a számlavezető pénzintézetnél. A pénzintézet az elhelyezett összeg után a mindenkori hitelpolitikai irányelveknek megfelelő betéti kamatot fizet. 12. § (1) A vállalat a kötelező tartalékalap visszapótlási kötelezettséget és az évenként kötelező mértékű képzési kötelezettséget meghaladóan az érde* keltségi alapok későbbi kiegészítésére is képezhet tartalékalapot (a továbbiakban: elkülönített tartalékalap) a felosztható alapból. Az elkülönített tartalékalap összegét külön kell nyilvántartani. (2) Az elkülönített tartalékalap — a (3) bekezdésben foglaltak kivételével — a felosztható alap kiegészítésére korlátozás nélkül bármikor felhasználható, visszapótlási kötelezettség nélkül. Az év közbéni igénybevétel mértékéig a fejlesztési és a részesedési alapban rendelkezésre álló összeg túlléphető. A részesedési alap kiegészítésére igénybe vett összeg után az adófizetési kötelezettséget az évi eredményelszámolás keretében kell rendezni. (3) A veszteség, a fejlesztési és részesedési alaphiány rendezésére az elkülönített tartalékalapot a kötelező tartalékalapot megelőzően kell igénybe venni. A veszteségrendezésre felhasznált elkülönített tartalékalap után a költségvetés az általános nyereségadót visszatéríti az elkülönített tartalékalap számlára. 13. § (1) Aza vállalat, amelynek az elszámolás (érde-, kéltség) alapjául szolgáló^ eredménye negatív, kötelező tartalékalapját — 5 éves'visszapótlási kötelezettséggél — vesztesége1 rendezésére-köteles fordítani. Ebben az esetben a rendelkezésre álló tartalékalap felhasználására jutó általános nyereség-' adót a költségvetés a kötelező, tartalékalapba viszszatéríti,, ennek mértékéig-a vállalatot visszapótlási kötelezettség nem terheli. Ezt a rendelkezést a, Kölcsönös Támogatási Alapból veszteségrendezésre felhasznált összegek után is alkalmazni kell. (2) A kötelező tartalékalap — 5 éves visszapótlási kötelezettség mellett — igénybe vehető a felosztható alap kiegészítésére. A kiegészítés az előző évi felosztható alap 80 százalékáig terjedhet ki. Veszteséges gazdálkodást folytató vállalat esetén ezt a rendelkezést nem lehet alkalmazni. (3) 5 éves visszapótlási kötelezettség mellett igénybe vehető a kötelező tartalékalap, ha a) az értékesítési árbevétel 15 százalékot meghaladó ütemben növekedett, a 15 százalék feletti árbevétel-növekményhez szükséges forgóalaptöbblet mértékéig; b) az értékesítési árbevétel növekedése nem érte el a 15 százalékot, de ezen belül a nem rubel elszámolású export 15 százalékot meghaladó ütemben nőtt, a 15 százalék feletti export miatti forgóalaptöbblet mértékéig. (4) A (3) bekezdés a)—b) pontja szerint igénybe vett kötelező tartalékalapot a fejlesztési alapba kell helyezni forgóalap-kiegészítés céljára. Az igénybe vehető összeg meghatározásának módját a 4. számú melléklet tartalmazza. Az igénybevételt a területileg illetékes első fokú adóhatóságnak kell bejelenteni. (5) A kötelező tartalékalap 5 éves visszapótlási kötelezettség mellett igénybe vehető a tartalékalap-megelőlegezési hitel visszafizetésének gyorsítására. (6) A kötelező tartalékalapot 2 éves visszapótlási kötelezettséggel kell igénybe venni az alábbi esetekben: a) ha a fejlesztési alapot terhelő és a beszámolási évet követő évben esedékes kötelezettségek teljesítésére a fejlesztési alap nem nyújt fedezetet, az esedékes kötelezettségek mértékéig; b) ha a részesedési alapot terhelő kötelezettségek teljesítésére a képzett részesedési alap nem nyújt fedezetet, az alaphiány és a kapcsolódó progresszív nyereségadó mértékéig. (7) Az 514., 515. és 518. alágazatba sorolt fogyasztási cikk kereskedelmi vállalatok 4000 m2nél nagyobb alapterületű áruházak üzemelésének első két évében az üzemeltetési veszteségük kiegyenlítésére a kötelező tartalékalapot 2 éves viszszapótlási kötelezettséggel vehetik igénybe. Üzemeltetési veszteségnek a 4000 m2-nél nagyobb alapterületű áruházra jutó hálózati költségek és az áruház áruforgalmi árrésének különbözetét kell tekinteni. (8) A vállalat a 25/1979. (XI. 1.) PM számú rendelet alapján megváltozott munkaképességűnek minősíthető dolgozók , foglalkoztatását elősegítő fejlesztési célra a megváltozott munkaképességű dolgozók részére előző évben kifizetett bérköltség 30 százaléka: erejéig évenként, visszapótlási kötelezettség nélkül, igénybe veheti kötelező tartalékalapját fejlesztési alapjának kiegészítésére.