Tanácsok közlönye, 1981 (30. évfolyam, 1-42. szám)

1981 / 35. szám

35. szám TANÁCSOK KÖZLÖNYE 825 „(5) A kisvállalatok és kisszövetkezetek az (1) bekezdésben meghatározott mértékű társadalombiztosítási járulékot kötelesek fizetni a biztosítottak részére adott (elszámolt) minden bérjellegű juttatás után." 20. § Az R.-nek az 52/1979. (XII. 30.) MT számú rendelet 15. §-ával megállapított 217. §-a a következő (3)—(4) bekezdéssel egészül ki: ,,(3) A kisiparos, a magánkereskedő és a gazdasági munkaközösségi tag a segítő családtagja [R. 1. § (1) bekezdés e) és f) pont] után havi 3000 forrint figyelembe vehető jövedelem alapulvételével — a nyugdíjjárulék összegét is magában foglaló — havi 870 forint, illetőleg naptári napokra 30 forint összegű társadalombiztosítási járulékot köteles fizetni. (4) A (3) bekezdésben említett segítő családtag után nem kell társadalombiztosítási járulékot fizetni arra az időtartamra, amely alatt a segítő családtag táppénzben, baleseti táppénzben, terhességi-gyermekágyi segélyben részesül, katonai szolgálatot teljesít." 21. § Az R.-nek a munkáltatókat terhelő társadalombiztosítási járulék mértékéről szóló, az 52/1979. (XII. 30.) MT számú rendelet 12—15. §-aival megállapított 214—217. §-ai a következők szerint módosulnak: a) Az R. 214. §-ában felsorolt munkáltatók a jogszabályban megállapított juttatásoknak a huszonhét százalékát, b) az R. 215. §-a (2) bekezdésében említett szervezetek a jogszabályban megállapított juttatásoknak a huszonhét százalékát, c) az R. 216. §-a (1) bekezdésében felsorolt munkáltatók a jogszabályban megállapított juttatások húsz százalékát, d) az R. 216. §-a (2) bekezdésében felsorolt munkáltatók a jogszabályban megállapított juttatásoknak a mezőgazdasági szövetkezeti tagokra és ezek közös munkában részt vevő családtagjaira eső része tizenhat százalékát, a fennmaradó résznek a húsz százalékát, e) az R. 217. §-ának a hatálya alá tartozó munkáltatók a biztosítottak részére bármilyen címen adott bérjellegű juttatás huszonhét százalékát kötelesek társadalombiztosítási járulék címén fizetni. 22. § Az R.-nek az 52/1979. (XII. 30.) MT számú rendelet 17. §-ával megállapított 225. §-a (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(1) A tartós külföldi szolgálatot teljesítő után fizetendő társadalombiztosítási járulék mértéke huszonhét százalék. Ha a biztosítottat az R. 215. §-ának (1) bekezdésében megjelölt munkáltató foglalkoztatja, a társadalombiztosítási járulék mértéke tíz százalék." 23. § Az R. 226. §-ának a 39/198'0. (IX. 30.) MT számú rendelet 3. §-ával kiegészített (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(1) A biztosított — ide nem értve az ösztöndíjban részesülő szakmunkástanulót, a háztartási alkalmazottat, a gazdasági dolgozót, a kisiparos, a magánkereskedő tevékenysége gyakorlásában rendszeresen közreműködő segítő családtagját, a gazdasági munkaközösség tagjának a munkaközösségben rendszeresen munkát végző segítő családtagját — nyugdíjjárulékot a biztosítási kötelezettséggel járó jogviszony alapján a munkáltatótól kapott munkabér, munkadíj és ilyen jellegű egyéb pénzbeli és természetbeni juttatás után köteles fizetni. A szerződéses üzemeltetésű üzlet vezetője a nyugdíjjárulékot a vállalat (szövetkezet) által a szerződésben meghatározott összeg után köteles fizetni." 24. § Az R. 229. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki: „(3) A mezőgazdasági szövetkezeti tag közös munkában részt vevő családtagja az (1) bekezdés a)—e) pontjaiban felsorolt juttatások után köteles nyugdíjjárulékot fizetni." 25. § Az R. 243. §-a a következő c) ponttal egészül ki: (Az a munkáltató és egyéb szerv,amely) ,,c) a bejelentési és járulékfizetési kötelezettségének teljesítését elmulasztotta, a biztosítottnak kifizetett munkabér után járó társadalombiztosítási- és nyugdíjjárulékot abban az esetben is köteles megfizetni, ha a nyilvántartás hiánya miatt a biztosított neve és adatai nem állapíthatók meg. Ha pedig csak a biztosított személyi adatai állapíthatók meg, a kifizetett díjazás azonban nem, a társadalombiztosítási- és a nyugdíjjárulékot a biztosított munkakörére jogszabályban megállapított bértétel felső határának megfelelő összeg után köteles fizetni." 26. § Az R. 248. §-ának (2)—(3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(2) A jogalap nélkül felvett családi pótlékot elsősorban a családi pótlékból kell levonni, ha pe-