Tanácsok közlönye, 1981 (30. évfolyam, 1-42. szám)

1981 / 1. szám

TANÁCSOK KÖZLÖNYE 1. szám ják-e, a fejlesztések nem vonnak-e el eszközöket az alapellátás intézményrendszerétől; — az önálló és részben önálló szervek közötti kapcsolat hogyan segíti elő a hatékony, takarékos és célszerű gazdálkodást, a kapcsolat nem gátolja-e a kezdeményezést, a feladatok rugalmasabb megoldását; milyen az együttműködés az önálló, részben önálló gazdasági vezető és a gazdálkodó szervezetek között, milyennek értékelhető ennek hatása, milyen mértékben befolyásolja kedvezően vagy kedvezőtlenül az intézményi feladatellátást; — a működési bevételek növelésének lehetőségeit feltárták-e és annak forrásait — az érvényes jogszabályi keretek között — kihasználták-e; a bevételek növekedése a szerv jó munkájának eredménye-e; — a tervesíthető éves pénzmaradványokat milyen célra használták fel, milyen volt a felhasználás tervszerűsége, és az megfelelt-e a jogszabályi követelményeknek; — a helyi tanácsok költségvetési és fejlesztési pénzalapjaik között szabályszerűen végezték-e az átcsoportosításokat, a pénzmaradványaikat, bevételi többleteiket célirányosan használták-e fel; — a helyi tanácsok a más gazdálkodó szervekkel közösen létrehozott intézmények esetében szorgalmazzák-e a fenntartási költségek közös viselését; a gyermekintézmények működtetéséhez, a vállalatok, szövetkezetek hozzájárulnak-e; a nem közösen létrehozott intézmények fenntartásához milyen címen kapnak támogatást más szervektől, vállalatoktól; — az érdekeltségi és alapképzési rendszerben működő szervezeteknél a rendszer eredményesen szolgálja-e a hatékony feladatellátást; azokat a költségvetési gazdálkodási rend keretében szervezett intézményeket, amelyek tevékenységében az érdekeltség erősíthető, vállalkozási jellegű formában működtetik-e; a vállalati, illetve költségvetési kör határeseteit jelentő szervezetek (pl. energia szolgáltatást végzők, színházak) érdekeltségi rendszerét úgy módosították-e, hogy csak fejlesztésük váljon állami feladattá, a tevékenységek ellátása önfinanszírozó legyen; — az áruellátást (szolgáltatást) végző szervezeteknél (költségvetési üzem, szakmunkásképző intézet) az árkalkulációs feladat ellátása szakszerű és szabályszerű-e. 2. A fejlesztések ellenőrzése Ott, ahol fejlesztés, beruházás, rekonstrukció folyik, a vizsgálat terjedjen ki arra, hogy — a feladatok minősítésekor számoltak-e a kapacitások kihasználásában rejlő lehetőségekkel; kellő figyelmet fordítottak-e arra, hogy az intézmény szakfeladatát ne mindenáron való beruházással, hanem — ésszerű szervezés útján — a meglevő kapacitások jobb kihasználásával oldják meg; a fejlesztési cél nem érhető-e el gazdaságosan meglevő létesítmény átalakításával, korszerűsítésével; — a társadalmi erőforrásokat elsősorban a terv (időbeni) teljesítésére és nem annak túlteljesítésére mozgósították-e, az ennek révén felszabadítható beruházási forrásokat — a szükséges rangsorban — a meglevő intézmények állagának a megőrzésére (karbantartására, rekonstrukciójára) koncentrálták-e; az egyéb beruházások minden esetben alapvető társadalmi érdeket szolgálnak-e; — a helyi tanácsok fejlesztési forrásai alakulásának tervszerűsége, a pótlólagos források biztosítása hogyan segíti elő az eredeti célok megvalósulását; — a beruházásoknál az alapellátás körében és csak annyi férőhelyfejlesztést valósítottak-e meg, amire megvan a működési fedezet; tiltó előírás ellenére nem történt-e fejlesztés a halasztható feladatoknál; a tanácsok az oktatás és az egészségügy területén az alapvető fontosságú ellátások fejlesztésére rendelkezésre álló forrásokat a meglevő társadalmi feszültségek mérséklésére és a tervidőszak folyamán várható reális szükségletek kielégítésére figyelemmel osztották-e fel a települések között, törekedtek-e az ellátás arány ossabbá tételére; — a középtávú beruházási és állóeszközfenntartási terveket megfelelően összehangolták-e, a beruházások tervezésénél megtartják-e a fontossági sorrendet; a beruházások, rekonstrukciók komplex tervek alapján történnek-e; a beruházási döntések a fejlesztési tervekkel összhangban állók, pénzügyileg, műszakilag megalapozottak-e, vizsgálták-e, hogy az elérendő célt a számításokon alapuló többvariációs lehetőségből melyik megoldással lehet a leggazdaságosabban elérni; a gazdaságossági megoldások kiválasztásánál figyelembe vették-e a gazdasági vezető véleményét, javaslatát; — a fejlesztésben résztvevő szervek (megrendelő, tervező, lebonyolító) gondoskodnak-e a beruházások megfelelő előkészítéséről, a takarékos, ugyanakkor a követelményeknek megfelelő megoldásokról, a kivitelezővel való együttműködésük elősegíti-e a feladatok gyors megvalósítását, érvényesül-e a szerződéses fegyelem, az új létesítmények a lehetőségek szerinti funkcionális igényeknek megfelelően készülnek-e luxus megoldások és felszereltség nélkül; kerülik-e a feladatokhoz képest túlméretezett megoldásokat: — a különféle pénzforrásokból (alapokból) nyújtott támogatások felhasználása, a finanszírozott feladatok megoldása szabályszerű keretek között és célszerűen történik-e; — a tanácsok bővítik-e egymás közötti együttműködésüket a fejlesztésben, a vonzáskörzetbe tartozó (agglomerációs övezet, városkörnyéki település) létesítmények megvalósításában, azok közös kihasználásában, más feladatok közös ellátásban; — a beruházások kivitelezése megfelel-e az előkészítéskor meghatározott gazdasági-műszaki előírásoknak és pénzügyi feltételeknek, törekednek-e a beruházási költségek csökkentésére; a folyamatban levő beruházások elhúzódása, az épi-