Tanácsok közlönye, 1981 (30. évfolyam, 1-42. szám)

1981 / 25. szám

636 TANÁCSOK KÖZLÖNYE 25. szám vi rögzítésével egyidejűleg a helyszínen az 1964. évi III. törvénj'' 37. § a) pontja alapján határozattal rendelje el a kivitelezés megszüntetését (az építkezés leállítását, felfüggesztését). Ennek során — a 30/1964. (XII. 2.) Korm. számú rendelet 20. §-ának " alkalmazásával — jelentős vagy helyrehozhatatlan kár címén — élni kell az azonnali végrehajtás elrendelésének a lehetőségével. A gyors ügyintézés érdekében a jegyzőkönyvet és a határozatot előre nyomtatott formában célszerű biztosítani (lásd az 1. számú iratmintát), és az eljáró, dolgozót a határozat aláírására is szükséges, felhatalmazni. Ha az építtető, illetve megbízottja a helyszíni szemlén jelen van, a határozatot szóban szükséges közölni vele és azt írásban is át kell adni részére. Távollétében, vagy ha az átvételt megtagadja, — e tényt a jegyzőkönyvben (feljegyzésben) rögzítve — a határozatot a helyszínen jól látható helyen célszerű kifüggeszteni, de emellett azt az építtetőnek és a kivitelezőnek kézbesíteni is kell. A kivitelezés megszüntetését elrendelő határozat nyomán — soron kívül, de legkésőbb 15 napon belül — dönteni szükséges az építmény (épület) további sorsáról, illetőleg az építésrendészeti jogkövetkezményekről. Ha az építésügyi hatóság a már elkészült építmény- (épület-) rész lebontását nem rendeli el, arra fennmaradási engedély iránti kérelem benyújtását kell előírni, s építési engedélyt csak a továbbépítésre lehet adni. Ha a fennmaradás engedélyezésére sor kerül, — a jogszabályi feltételek fennállása esetén — egyidejűleg az építésrendészeti bírságot is ki kell szabni. 3. Ha az előzetes helyszíni szemle során olyan építési munka végzését (pl. alapozáshoz szükséges földmunka ' végzést) észleli az eljáró dolgozó, amelynek a jellege vagy a mértéke miatt nem indokolt fennmaradási engedélyezési eljárást indítani, ezt a helyszíni jegyzőkönyvben célszerű rögzíteni, s egyidejűleg az építtetőt figyelmeztetni szükséges az engedély nélküli építkezés jogkövetkezményeire is. Ezek az elvek a bejelentés alapján végezhető építési munkák tudomásulvételére irányuló eljárás esetében is értelemszerűen irányadók [a ,13/ 1979. (VITI. 30.) ÉVM számú rendelettel módosított 2/1977. (I. 18.) ÉVM számú rendelet 21. §-aj. B) A használatbavételi engedélyezési eljárás során: A :14.'1979. (VIII. 30.) ÉVM számú rendelettel módosított 3-/1977. (I. 18.) ÉVM számú rendelet 3. §-áriák'-{"l)-...bekezdése értelmében a használatbavételi -.engfedély • iránti kérelem elbírálásakor minder^Leaetbfsnr.kötelező helyszíni szemlét tartani. Ennek*, során ugyancsak célszerű legalább két fényképfelvételt készíteni [közvetlenül az építményről 4épüiétröl) 'és az utcaképrőlf. Ha az eljáró dolgozó az építési engedélytől eltérést állapít meg, ezt jegyzőkönyvben rögzítse, s egyben hívja fel az építtető figyelmét, hogy az engedélytől eltérő építkezésének — ha az eltéréshez az építésügyi hatóság engedélyét kellett volna kérnie — jogkövetkezményei lesznek, melyről külön határozatban dönt az építésügyi hatóság (lásd a 3. számú iratmintát). Az építésrendészeti jogkövetkezmények — a bontás elrendelésének lehetőségét nem érintve — a következők lehetnek: A fennmaradási engedély iránti kérelem előterjesztésére kötelezés mellett — építésrendészeti bírság kiszabása, illetőleg — bírság kiszabása helyett szabálysértési eljárás kezdeményezése. A gyakorlatban sokszor problémát okoz, hogy ha a fennmaradást engedélyezik, e két jogkövetkezmény közül az építtetővel szemben melyik, mikor, milyen tényállás mellett alkalmazható. (A két jogkövetkezmény párhuzamos alkalmazását az egyes szabálysértésekről szóló 17/1968. (IV. 14.) Korm. számú rendelet 143/A. §-a kizárja.) Ebben a vonatkozásban a jogkövetkezmény alkalmazására alapot szolgáltató eltérés jellege — jelentős vagy nem jelentős volta — ad útbaigazítást. Jelentős eltérés esetén ugyanis — a 17/ 1981. (VI. 19.) ÉVM számú rendelet értelmében — az építésrendészeti bírság kiszabása kötelező, ha azonban az eltérés nem jelentős, az építésügyi hatóság csak szabálysértési felelősségrevonást kezdeményezhet. A jelentős eltérés tényének megállapításakor —• az eset összes körülményének mérlegelése mellett — a 17/1981. (VI. 19.) ÉVM számú rendelet 1. §-a b) pontjának rendelkezését kell alapul venni. Eszerint — az építésrendészeti bírság kiszabása szempontjából — jelentős eltérésnek minősül az építési munka, melynek követkéztében az építési engedélytől eltérő helyszínrajzi elhelyezést, alaprajzi elrendezést, rendeltetést, nagyságot, szerkezeti megoldást vagy külső megjelenést alakítottak ki. Az építésrendészeti bírság kiszabása szempontjából azonban nem szükséges jelentős eltérésnek minősíteni — tehát csak szabálysértési felel ősségre vonást indokolt kezdeményezni — az alábbi vagy hasonló jellegű eseteket, ha az eltérés nem sert jogszabályt vagy kötelező (általános érvényű vagy eseti) hatósági előírást: — az engedélyezett helyszínrajzi elhelyezés megváltoztatásával csak az oldalkertek mérete változott, — az engedélyezett alaprajzi elrendezésben csak olyan változtatást eszközöltek, amely önmagában nem lenne építési engedély köteles. • — az épület nagysága (beépített alapterülete vagy térfogata) az engedélyezett tervtől az engedélyezett alaprajzi elrendezés és külső megjelenés megtartásával legfeljeb'b 10°, o-ig tér el,