Tanácsok közlönye, 1981 (30. évfolyam, 1-42. szám)

1981 / 25. szám

630 TANÁCSOK KÖZLÖNYE 25. szám A pénzügyminiszter 20/1981. (VII. 28.) PM számú rendelete a veszteséges vagy alaphiányos mezőgazdasági nagyüzemek gazdasági és pénzügyi egyensúlyának helyreállításáról Á mezőgazdasági nagyüzemek szabályozórendszeréről szóló 43/1980. (X. 27.) MT számú rendelettel módosított 39/1979. (XI. 1.) MT számú rendelet 49. §-ában kapott felhatalmazás alapján — az Országos Tervhivatal elnökével, a mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszterrel, a munkaügyi miniszterrel, a Magyar Nemzeti Bank elnökével, a Szakszervezetek Országos Tanácsával és a Termelőszövetkezetek Országos tanácsával egyetértésben ;—• a következőket rendelem. A rendelet hatálya i. § (1) A rendelet hatálya kiterjed: a) a veszteséges vagy alaphiányos, mezőgazdasági ágazatba sorolt állami vállalatra, ideértve a borgazdasági vállalatot is (a továbbiakban: veszteséges gazdaság); b) a veszteséges vagy alaphiányos, mezőgazdasági termelőszövetkezetekre, halászati termelőszövetkezetre, mezőgazdasági szakszövetkezetre (a továbbiakban: veszteséges termelőszövetkezet); [az a) és b) pontban felsoroltak a továbbiakban együtt: veszteséges nagyüzem.] (2) E rendelet alkalmazása szempontjából: a) veszteség a városi és községi hozzájárulással és a munkadíj adóval növelt elszámolás (érdekeltség) alapjául szolgáló veszteség, illetve az elszámolás (érdekeltség) alapjául szolgáló nyereségből nem fedezhető városi és községi hozzájárulás és munkadíjadó összege; b) alaphiány az év végi mérlegben kimutatott és az esedékes kötelezettségekkel növelt fejlesztési, valamint a részesedési, szociális és kulturális alap hiánya, melyet a költségvetési kötelezettségekkel csökkentett elszámolás (érdekeltség) alapjául szolgáló nyereség nem fedez. (3) E rendelet alkalmazása szempontjából veszteséges nagyüzem az, amelynek az év végi mérlegbeszámolója szerint a (2) bekezdésben meghatározott vesztesége vagy alaphiánya van, valamint az, amelynél — várhatóan veszteséget eredményező gazdálkodás miatt — veszteségrendezési eljárást kell lefolytatni. (4) A naptári éven belül várható és a saját forrásokból nem fedezhető veszteség vagy alaphiány összegéig az emiatt hitelképtelennek nyilvánított mezőgazdasági nagyüzem részére az év végéig szükséges hitel fedezetére költségvetési óvadékot lehet nyújtani. (5) A (4) bekezdés szerinti költségvetési fedezet (óvadék) összegét a Magyar Nemzeti Bank (a továbbiakban: Bank) állapítja meg és igénylése alapján a Pénzügyminisztérium nyújthatja. A veszteség vagy alaphiány rendezése veszteségrendezési eljárás nélkül 2. § (1) A veszteséges nagyüzem köteles minden intézkedést megtenni a vesztesége vagy alaphiánya rendezésére, amelyre sorrendben a következő forrásokat kell felhasználnia: a) a tárgyévi mérlegben rendelkezésre álló — biztonsági alapját, — tartalékalapját (a tárgyévi eredményelszámolás során képzett, illetve visszapótolt összeggel növelve), — szabad fejlesztési alapját, •— út- és meliorációs fenntartási alapját, — műszaki fejlesztési alapját, — gazdasági társulásból ráeső biztonsági és tartalékalapot; b) a tárgyévet követő évben — átvételből származó, szerződésben meghatározott, de még meg nem valósult cél fedezetét meghaladó fejlesztési alapját, — a képződő útfenntartási és alaptevékenység utáni műszaki fejlesztési alapjának, valamint az ipari és építőipari tevékenység után a tárgyévet követő két évben központosítandó műszaki fejlesztési alapjának az esedékes kötelezettségekkel csökkentett összegét, — a nélkülözhető állóeszközeinek és tartós készleteinek az értékesítéséből származó fejlesztési alapját, — veszteség esetén a tárgyévet követő három évben, fejlesztési alaphiány esetén a tárgyévet követő két évben képzendő tartalékalapjára, valamint a tárgyévet követő évben az ingatlanok utáni amortizációból képződő fejlesztési alapjára a Bank által — a hitelpolitikai rányelvekben foglaltak szerint — engedélyezett hiteit, — gazdasági társulásból kivont forrásait; c) a veszteséges gazdaság a központosított tartalékalapból, a veszteséges termelőszövetkezet a Kölcsönös Támogatási Alapból kapott kölcsönt vagy végleges juttatást. (2) A veszteséges nagyüzem az (1) bekezdésben meghatározott forrásoknak a veszteség rendezése után fennmaradó részét elsősorban a fejlesztési, majd az egyéb alaphiányainak rendezésére köteles felhasználni. (3) A mezőgazdasági szakszövetkezet a tagok által a tárgyévet követő évben nyújtandó vagyoni hozzájárulást is az (1) bekezdés szerinti forrásokból nem fedezhető veszteség vagy alaphiány rendezésére köteles felhasználni, a (2) bekezdés szerinti sorrendben. (4) Az (1) bekezdés a) és b) pontja, valamint a (3) bekezdés szerinti források igénybevételéről a