Tanácsok közlönye, 1981 (30. évfolyam, 1-42. szám)

1981 / 20. szám

20. szám TANÁCSOK KÖZLÖNYE 563 A károsulttól elvárható magatartás elmulasztása kifejezésre juthat a kármegelőzés elhanyagolásában is. (PK 36. számú állásfoglalás.) A gépjármű üzembentartója akkor jár el helyesen és azzal teljesíti a közlekedési rendszabályban is nevesített, a jármű üzembiztonságát szolgáló kötelezettségét, ha a gépkocsi motorjának leállítása után az indítókulcsot a gyújtáskapcsolóból kiveszi, és a járművet csak ezt követően zárja le. A kármegelőzés szempontjából elvárható ezen magatartás elmulasztása esetén viszont az ezzel okozati összefüggésben bekövetkezett kár egy részét az üzembentartó maga viseli. A kármegosztás mértéke meghatározásánál a felek közreható magatartását együttesen kell értékelni. (A Legfelsőbb Bíróság P. törv. V. 21. 493/1980/ 4. számú, — legfőbb ügyész Pfl. 32.289/1980. számú törvényességi óvásával egyező — határozata alapján.) 16. A bérlőkiválasztási jogával élő közületi szerv és a bérlő írásban megállapodhatnak lakáshasználatbavételi díj fizetésében. A bérlőt a szociálpolitikai kedvezmény ilyen esetben is megilleti és a megelőlegezett kedvezmény összegét a jogszabály rendelkezései szerint kell megfizetni. A lakásügyi hatóság a tanácsi bérlakást a közületi szerv bérlőkijelölési joga alapján utalja ki a házastárs bérlőknek. A közületi szerv a bérlőkkel lakáshasználatbavételi díj fizetésében állapodott meg és a bérlők kérelmére a szociálpolitikai kedvezményt két gyermek után hat évi időtartamra megelőlegezte. Később a bíróság a bérlők házasságát felbontotta. A házasságból gyermek nem származott. A közületi szerv a megelőlegezett szociálpolitikai kedvezmény megfizetésére kérte a bérlőket kötelezni, mert bár a hat év még nem telt el, de a bérlők házasságából már nem származhat gyermek. A bíróság a keresetet azért utasította el, mert a szerződés megszegésének jogkövetkezményeit írásba kell foglalni, a felek között létrejött írásbeli megállapodásban viszont semmilyen jogkövetkezmény sincs kikötve arra az esetre, ha a bérlők házasságából nem születik gyermek. Ez utóbbi álláspont azonban téves. A tanács részére nem kell lakáshasználatbavételi díjat fizetni, ha a lakásügyi hatóság a tanácsi bérlakást olyan személy részére utalja ki, akit bérlőkiválasztási jogával élve közületi szerv választott ki bérlőül. Ilyen esetben a lakáshasználatbavételi díj megfizetésére a vállalati bérlakásokra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni. A vállalati bérlakásokra vonatkozó rendelkezések szerint a lakáshasználatbavételi díj a lakással rendelkező szervet illeti meg. A lakással rendelkező szerv a szociálpolitikai kedvezménnyel csökkentett lakáshasználatbavételi díjat — a lakás komfortfokozatára tekintet nélkül — részben vagy egészben elengedheti, illetőleg a lakáshasználatbavételi díj teljes összegéig terjedő részletfizetési kedvezményt adhat. Az elengedés, továbbá a részletfizetés feltételeit a lakással rendelkező szerv határozza meg. A lakáshasználatbavételi díj fizetéséről a lakással rendelkező szervnek és a bérlőnek írásban kell megállapodnia. [2/1971. (II. 8.) Korm. számú rendelet (továbbiakban: R.) 2., 13—15. §] A szociálpolitikai kedvezmény nyújtása azonban nem a lakással rendelkező szervtől függ. A kedvezmény az arra jogosultat jogszabályi rendelkezés alapján illeti meg. Fiatal házaspár részére — kérelmükre — a kedvezményt két gyermekig meg kell előlegezni. [R. 5. § (6) bek.] A R. 11. §-a szerint a tanácsi bérlakást kiutaló határozat jogerőre emelkedésétől számított hat éven belül meg nem született gyermekek után a megelőlegezett kedvezmény összegét a házaspár — egyetemleges kötelezettség mellett — a jogszabály rendelkezései szerint tartozik megfizetni. A szociálpolitikai kedvezmény megadásának és visszakövetelésének, illetve visszafizetésének feltételeit tehát jogszabály kötelező jelleggel szabályozza, ezért ezekben a kérdésekben a feleknek nem kell megállapodniok. [Ptk. 205. § (2) bek.] (A Legfelsőbb Bíróság P. törv. V. 21.466/1980/3. számú, — a legfőbb ügyész Pfl. 33.419/1980/1. számú törvényességi óvásával egyező — határozata alapján.) 9 17. Az alkoholista kötelező intézeti gyógykezelését elrendelő végzéssel nem lehet megváltoztatni az alkoholista jogerős ítélettel megállapított gyermektartásdíj fizetési kötelezettségét. Az alkoholistát a bíróság jogerős ítélettel keresete 20%-ának, de legalább havi 580 Ft gyermektartásdíjnak a megfizetésére kötelezte. Később a bíróság elrendelte az alkoholista kötelező intézeti gyógykezelését és a végzésben akként rendelkezett, hogy a gyógykezelés időtartama alatt a gyermek tartására az ítéletben foglalt rendelkezés helyett keresményének adóval, az eltartásával felmerülő és saját szükségleteire fordítható, illetve tartalékolható összeggel csökkentett részének a felét fizesse meg. A Legfelsőbb Bíróság törvényességi határozatában a következőkre mutatott rá: Az alkoholisták kötelező intézeti gyógykezeléséről szóló 1974. évi 10. számú tvr. végrehajtása tárgyában kiadott 5/1978. (VI. 3.) IM—EüM számú rendelet 4. §-ának (3) bekezdése alapján a bíróság annak az eltartásra ráutalt gyermeknek a tartásáról dönt az intézeti kezelés tartamára, akinek eltartására az eljárás alá vont személyt jogerős ítélet még nem kötelezte. Ebből következően a nemperes eljárás során hozott, intézeti gyógykezelést elrendelő, egyben a tartásdíj levonásáról rendelkező végzés nem érintheti a beutalt személy korábbi jogerős íté-