Tanácsok közlönye, 1981 (30. évfolyam, 1-42. szám)

1981 / 20. szám

548 TANÁCSOK KÖZLÖNYE 20. szám (település) kategórián belüli megkülönböztetések megszűnnek, s ezzel egyidejűleg az egyéb telepü­lés elnevezés alapfokú településre változik. b) A településhálózat-fejlesztés irányelveinek az egyes településkategóriák népességszámára vo­natkozó előírásai megszűnnek. A továbbiakban a településhálózaton belül a közép- és a kisvárosok, valamint a községek súlyának növelését kell elő­térbe helyezni. c) A települések településkategóriába való soro­lásán — a ténylegesen kialakult helyzet figyelem­be vételével — a következő módosításokat kell végrehajtani: — Barcs. Hajdúböszörmény, Hajdúszoboszló és Komló — korábban részleges középfokú központ — középfokú központtá minősül; Siklós és Har­kány együtt tölti be a középfokú központ szerep­kört; — Battonya, Boglárlelle, Csurgó, Gárdony, Kun­szentmiklós, Szob, Tab, Tiszakécske. Tokaj nagy­község középfokú társközponttá válik: — Abádszalóknak részleges középfokú központ­tá történt besorolása megszűnik. d) Budapest agglomerációs övezetének főbb köz­pontjai: Budaörs, Dunakeszi. Érd, Százhalombatta, Szentendre, Szigetszentmiklós; további központjai: Budakeszi. Dunaharaszti, Fót, Gyál, Kerepestarcsa és Pilisvörösvár. 2. Ez a határozat kihirdetése napján lép hatály­ba. Egyidejűleg a H. 2., 3. és 6. pontja e határozat 1. pontjának megfelelően módosul, illetőleg ki­egészül. Faluvégi Lajos s. k., a Minisztertanács elnökhelyettese Miniszteri rendeletek Az építésügyi és városfejlesztési miniszter 17/1981. (VI. 19.) ÉVM számú rendelete az építésrendészeti bírságról Az építkezések rendjének megszilárdítása és az építési engedély nélküli, illetőleg az engedélytől eltérő építkezések megelőzése érdekében — a Mi­nisztertanácstól kapott felhatalmazás alapján, a 4. és 5. § tekintetében a pénzügyminiszterrel egyetértésben — a következőket rendelem: 1. § Az építésügyi hatóságnak [2/1977. (I. 18.) ÉVM számú rendelet 6. §-a) építésrendészeti bírsággal kell sújtania azt az építtetőt, aki a) építési engedélyhez kötött építési munkát engedély nélkül. b) építési engedélyhez kötött építési munkát az építési engedélytől jelentősen eltérő (az engedé­lyezett helyszínrajzi elhelyezést vagy alaprajzi el­rendezést, rendeltetést, nagyságot, szerkezeti meg­oldást vagy külső megjelenést érintő) módon, c) építési engedélyhez nem kötött építési mun­kát a város- (község-) rendezési terv, továbbá az általános érvényű kötelező építésügyi és a műem­lékvédelmi előírások megsértésével (a továbbiak­ban együtt: szabálytalanul) végeztet, illetőleg vé­gez. 2. § Nem szabhafo ki építésrendészeti bíróság, ha a) az építésügyi hatóság a szabálytalanul meg­épített építmény (építményrész) lebontását elren­delte, illetőleg b) az 1. §-ban említett szabálytalan állapot kez­dete óta tíz év már eltelt, vagy a szabálytalan ál­lapot — e határidőn belül — legalább egy éve az építésügyi hatóság tudomására jutott. 3. § (1) Az építésrendészeti bírság a szabálytalanul végzett építési munka folytán keletkezett vagv megsemmisült építmény (építményrész) értékének a) lakóépület esetében 10—20%-a; b) melléképület és melléképítmény esetében 20—30%-a; c) üdülőépület, továbbá állampolgár által kül­területen létesített bármilyen rendeltetésű épít­mény esetében 30—40%-a; d) országos jelentőségű üdülőterülettel rendel­kező településeken, továbbá műemléki, városképi, természet- és tájvédelmi szempontból védett terü­leteken az a)—c) pontban említett esetekben 20— 30, 30—40, illetőleg 40—50%-a; e) az a)—d) pontbán nem említett építmények esetében 30—50%-a. (2) Az építésrendészeti bírság alapjául az épít­ménynek (építményrésznek) a) nem állampolgár építtető esetében az építési munka igazolt költsége, illetőleg ennek arányos része, b) állampolgár építtető esetében pedig a rende­let mellékletének figyelembevételével kiszámított értéke szolgál. 4. § (1) Ha az építtető jogi személy, az építésrendé­szeti bírság a fejlesztési forrásait terheli. (2) Az építésrendészeti bírság az építmény fek­vése szerint illetékes helyi tanács működési költ­ségvetését illeti meg. 5. § (1) Az építésrendészeti bírságot az építésügyi hatóság határozatában előírt határidőben kell meg­fizetni.

Next

/
Oldalképek
Tartalom