Tanácsok közlönye, 1981 (30. évfolyam, 1-42. szám)

1981 / 19. szám

542 TANÁCSOK KÖZLÖNYE 19. szám Mind a középszintű, mind az országos parlament megrendezése során biztosítani kell a sportszervezetek arányos képviseletét. A küldöttek számát megyei, fővárosi szinten a rendezésért felelős szerv vezetője, országos szinten az OTSH elnöke — a mellékletben foglaltaknak megfelelően — állapítja meg. 6. Az ifjúsági parlamentek megrendezése a sportszervezetek vezetőinek — összevont parlament esetében a testnevelési és sportfelügyelőségek vezetőinek — feladata. A középszintű (megyei, fővárosi) parlament megrendezése a megyei fővárosi tanács vb testnevelési és sporthivatala elnökének, az országos parlament megrendezése pedig' az OTSH elnökének feladata. Az ifjúsági parlamenteket az érdekelt politikai és társadalmi szervekkel együttműködve — az ifjúsági parlamentek és az illetékes KISZ- és szakszervezeti szervek jogkörébe tartozó jogosítványokat biztosítva — kell megszervezni, képviselőiket a tanácskozásra meg kell hívni. 7. Az ifjúsági parlamenteket munkaidőn kívül, illetőleg szombaton és vasárnap kell megrendezni. A sportegyesületi parlamentek időpontjának megválasztásánál a sportrendezvényekre is tekintettel kell lenni. 8. A parlamenteken való részvétellel járó esetleges utazási, szállás- és napidíj költségeket a munkáltató, illetőleg a sportolót foglalkoztató sportszervezet biztosítja. A rendezés költsége a rendező sportszervezetet terheli. A parlament tanácskozásán való részvételt, illetve az ehhez szükséges utazási idő tartamát hivatalos távollétnek kell tekinteni. 9. Az ifjúsági parlament tanácskozásán a vitaindító beszámolót a sportszervezet vezetője — összevont parlament esetén a testnevelési és sportfelügyelőség vezetője, középszintű parlament esetén a megyei (fővárosi) sporthivatal elnöke, országos parlament esetén az OTSH elnöke — tartja meg. A beszámolóban kapjanak kiemelt hangsúlyt a következő témák: a) munkahelyi parlamenteken — a fiatalok tanulásának, továbbtanulásának szakmai továbbképzésének, műveltségük fejlesztésének helyzete; — a fiatalok szocialista szellemben történő nevelése, magatartásuk és társadalmi közösségekbe való beilleszkedési helyzetük; — a fiatalok helytállása a sportszakmai munkában, a velük szemben támasztott, egyre fokozódó követelmények teljesítésével és értékelésével összefüggő kérdések; — a fiatalok egzisztenciális helyzete, bér és jövedelem viszonyaik, perspektívájuk alakulása, család alapításuk támogatása, lakáshelyzetük alakulása; — az ifjúsági célokra rendelkezésre álló vagy erre elkülönített pénzeszközök felhasználásának tapasztalatai, a KISZ-szervezetek működési feltételeinek biztosítása; b) középszintű és országos parlamenteken — az ifjúságpolitika és a gazdaságpolitika öszszefüggéseinek bemutatása; — az V. ötéves tervidőszakbeli eredmények és gondok; — a VI. ötéves tervidőszaki szükségletek és lehetőségek, a korlátozó tényezők ismertetése. 10. A vezető beszámolójának elkészítésénél — megfelelő időben és módon — biztosítani kell a KISZ és a szakszervezet véleményezési jogát, valamint azt, hogy a fiatalok az ifjúsági törvény végrehajtását szolgáló intézkedési tervek és a sportszervezeti pénzeszközök ifjúságpolitikai cé-