Tanácsok közlönye, 1981 (30. évfolyam, 1-42. szám)

1981 / 19. szám

538 TANÁCSOK KÖZLÖNYE 19. szám d) A beszámolóban számot kell adni arról is, hogy a KISZ érdekképviseleti és érdekvédelmi jo­gosítványok egységes szabályozásához kiadott központi iránymutatásoknak (az Állami Ifjúsági Bizottság 1/1980. (IPK 4.) sz. irányelveivel mó­dosított 3/1978. (IPK 5.) és 1/1979. (IPK 1.) sz. irányelvei) megfelelően a jogosítványok beépül­tek-e a belső szabályzatokba (ügyrend, szervezeti­működési szabályzat stb.), valamint arról, hogy melyek e jogosítványok gyakorlásának eddigi ta­pasztalatai. e) Az ifjúsági parlamentek fontos feladata a KISZ X. kongresszus határozatainak, a SZOT és a KPVDSZ 1980. évi kongresszusai, valamint a Fogyasztási Szövetkezetek IX. kongresszusa do­kumentumainak a megismertetése, a fiatalok mozgósítása az ezekben foglaltak végrehajtására. A beszámolók és az intézkedési tervek részlete­sen foglalkozzanak a határozatok megvalósításá­hoz szükséges .feltételek megteremtésével. f) Az ifjúsági parlamentek 1981/82-ben első íz­ben gyakorolják az ifjúságpolitikai célú pénzesz­közök felhasználásával kapcsolatos, az 1044/1980. (XI. 18.) Mt. h.—SZOT—KISZ KB számú együt­tes határozattal megváltozott jogkörüket. Eszerint a parlamentek „állást foglalnak a szövetkezetek, vállalati pénzeszközök ifjúságpolitikai célú fel­használásának főbb területeivel kapcsolatban". E jogkörük gyakorlása során a szövetkezetek, vál­lalatok anyagi lehetőségeinek ismert szűkülése kö­vetkeztében különös figyelmet kell fordítani a főbb célok helyes meghatározására, illetve a fel­használási célok megfelelő rangsorolására. '' A parlamentek a jövőben tehát e kérdésben az ifjúságpolitikai szempontok érvényesítésével kap­csolatos elvi állásfoglalás jogát gyakorolják, míg az évenkénti tételes pénzügyi tervezést a szövet­kezeti, vállalati gazdasági vezetés az illetékes KISZ- és szakszervezeti szervek egyetértésével végzi. g) Az ifjúsági parlamenteken fórumot kell te­remteni a KISZ érdekképviseleti és érdekvédelmi jogosítványainak a gyakorlására, meg kell terem-, 'teni azokat a feltételeket, amelyek a parlamentek jogkörébe tartozó feladatok érdemi gyakorlásá­hoz elengedhetetlenül szükségesek. Ezért — meg­felelő módon és időben — biztosítani szükséges a KISZ és a szakszervezetek részére a beszámolók­kal kapcsolatos véleményezési, illetve az intézke­dési tervekre vonatkozó egyetértési jogok gya­korlásának a lehetőségét. h) Változatlanul érvényes az az elv, hogy a fel­merült kérdésekre, javaslatokra lehetőleg a par­lamenteken," de legkésőbb 30 napon belül vála-* szólni kell. A parlamentek eredményességének feltétele az is, hogy még a nyilvánvalóan irreális vagy túlzó igényeket támasztó felvetések se ma­radjanak megválaszolatlanul. Ezekre is meggyőző, megfelelően indokolt módon, és egyben a javas­lattevő jó szándékát feltételezve kell választ adni. i) A szövetkezeti, vállalati, valamint a közép­szintű parlamentet rendező MÉSZÖV döntési ha­táskörét meghaladó felvetéseket, javaslatokat a SZÖVOSZ-hoz — a fogyasztási szövetkezetek or­szágos parlamentje esetében az Állami ifjúsági Bizottsághoz — kell továbbítani. Az utóbbiak kö­zé tartoznak a több tárca együttes vizsgálatát, in­tézkedését igénylő kérdések is. E javaslatok meg­vizsgálására az Állami Ifjúsági Bizottság — a KISZ KB Intéző Bizottságával egyetértésben —• az érintett tárcák feladatait tartalmazó feladatter­vet készít, és ellenőrzi annak végrehajtását. II: , A parlamentek szervezésének főbb elvei 1. Változatlanul érvényben maradnak az eddigi parlamenteken alkalmazQtt, és a gyakorlat által is igazolt szervezési alapelvek. Ezek a követke­zők:

Next

/
Oldalképek
Tartalom