Tanácsok közlönye, 1981 (30. évfolyam, 1-42. szám)

1981 / 19. szám

524 TANÁCSOK KÖZLÖNYE 19. szám módosított 1031/1977. (VIII. 5.) Mt. h.—SZOT— KISZ KB számú együttes határozata, a 15014/ 1980. (IPK 12.) ÁIB számú határozatában, az 5/1980. (IPK 1/1981.) számú ÁIB irányelvekben, a 3 1980. (IPK 12.) számú irányelvekben és a Minisztertanács Tanácsi Hivatala elnökének 2/1978. (TK 31.) MT TH számú utasításának 11— 13. pontjában foglaltak'nyújtanak eligazítást. I. A tanácsi ifjúsági parlamentek feladatai Az ÁIB 5/1980. (IPK 1/1981.) számú irányelve az ifjúsági parlamentek feladatait négy főbb kér­déskörben határozza meg (intézkedési terv vég­rehajtása, új intézkedési terv elfogadása; a VI. ötéves terv célkitűzéseinek ismertetése; mozgósí­tás a KISZ X. kongresszusán elfogadott határo­zatok végrehajtására; a KISZ érdekvédelmi, ér­dekképviseleti tevékenységének értékelése). A ta­nácsi munka sajátosságait figyelembevéve e fel­adatok megvalósítása során célszerű a következő szempontokat figyelembe venni: — A parlamenteken elhangzó beszámoló adjon számot minden olyan — a legutóbbi parlamentek óta eltelt időszakban hozott — tanácstestületi (végrehajtó bizottsági) határozat végrehajtásának eredményéről is, amelyek a tanácsi apparátusok­ban dolgozó fiatalok élet- és munkakörülményei­nek javítását, beilleszkedésük elősegítését céloz­ták. — Az 1978. évi munkahelyi parlamentek ta­pasztalatai arra utaltak, hogy a fiatalok a koráb­biaknál is fokozottabban érdeklődnek a tovább­tanulás, továbbképzés lehetőségei iránt. Felisme­rik a tanácsi munka korszerűsítésének, egyszerű­sítésének szükségességét, megfogalmazzák rész­vételi igényüket, de erre nem mindig kapnak ösztönzést, konkrét feladatokat. Az Alkotó Ifjú­ság Munkaközösségek tevékenysége gyakran for­mális, a pályaművek hasznosítása nem mindig volt megnyugtató. A fiatalok a jelenleginél job­ban igénylik munkájuk rendszeres értékelését, minősítését, pontosabb tájékoztatást előmeneteli lehetőségeikről, szakmai fejlődésük perspektívái­ról, s általában a velük való folyamatosabb, terv­szerűbb törődést. Minderre a beszámolókban és a következő időszakra szóló intézkedési tervek kidolgozásánál nagyobb figyelmet kell fordítani. (Az 1978. évi parlamenteken felmerült, a Taná­csi Hivatalhoz továbbított kérdésekre adott vá­laszokat a „Tájékoztató" 1979. évi 2. száma tar­talmazza.) — A VI. ötéves terv fontosabb tanácsi felada­tainak ismertetése a beszámoló egyik súlyponti kérdése legyen. Ennek során célszerű meghatá­rozni azokat a főbb kapcsolódási pontokat, ame­lyek az általános szakmai feladatokon túl a fia­talok sajátos szerepére, javaslatuk, kezdeményezé­sük lehetőségeire és szükségességére utalnak. (Pél­dául, hogy a tanácsi fiatalok, KISZ-szervezetek t mit tehetnek a tanácsi ifjúságpolitikai feladatok megoldásának segítésében, településük és a. köz­, élet fejlesztése érdekében.) II. A parlamentek előkészítése, megrendezése Az eddigi parlamenteken alkalmazott és a gya­korlat által is igazolt szervezési módszereken (rendezéssel kapcsolatos vezetői feladatok, meg­hívottak köre, megrendezés időpontja, a javasla­tokra történő válaszadás módja és határideje, a rendezési és utazási költségek viselése, a parla­mentek levezetése stb.) nem szükséges változtat­ni. A korábbi tapasztalatok alapján ügyelni kell arra, hogy a parlamentekre a közvetlenebb han­! gú munkamegbeszélésjelleg és ne a feszélyezett­ségét eredményező ünnepélyeskedő légkör legyen meghatározó. A tanácsi ifjúsági parlamentekre célszerű meg­hívni az MSZMP, a KlSZ^és a Közalkalmazottak Szakszervezete illetékes szervezetének titkárát; összevont; munkahelyi parlamentekre a községi, nagyközségi tanácsok egy-egy tisztségviselőjét, il­letőleg a megyei szakigazgatási szervek, valamint a csatlakozó intézmények vezetőit. A munkahe­lyi parlamenteken biztosítani kell a megyei (fő­városi) tanács képviselőjének megjelenését, hogy szükség esetén a felmerült kérdésekre választ tudjon adni. Már az ifjúsági parlamentek előkészítése so­rán indokolt különös gondot fordítani arra, hogy a parlamentet, valamint az illetékes KISZ és szakszervezeti szerveket megillető jogosítványok gyakorlásának feltételei biztosítva legyenek. (A járási összevont parlamentek elé kerülő vezetői beszámolót és intézkedési tervet a KISZ járási bizottságának, valamint a Közalkalmazottak Szakszervezete járási apparátusi bizottságának kell előzetesen véleményeznie.) A munkahelyi parlamentek megyén, főváro­son belüli rendezését a 2/1978. (TK 31.) MT TH számú utasításnak az összevonás lehetőségét tar­talmazó 11/b. pontjának figyelembevételével a megyei, fővárosi tanács elnöke határozza meg. (A járási összevont parlamentet a járási hivatal el­nöke, a városi összevont parlamentet a városi ta­nács elnöke vezeti.) Az összevont parlamenteket megelőzően a köz­ségekben, nagyközségekben, megyei tanácsi szak­igazgatási szerveknél a munkahelyi vezetők (szakigazgatási szerv vezetői) beszélgessenek a fiatalokkal problémáik, javaslataik megismerése érdekében. A fővárosi, megyei tanács elnöke által kiadott (a parlamentek rendezésére vonatkozó) szabályo­zás (utasítás, intézkedési terv stb.) mellett cél­szerű a megszervezésért felelős vezetők, illetőleg a szervezési feladatokat végzők részére tájékoz­tató-egyeztető megbeszéléseket tartani.

Next

/
Oldalképek
Tartalom