Tanácsok közlönye, 1981 (30. évfolyam, 1-42. szám)

1981 / 18. szám

500 TANÁCSOK KÖZLÖNYE 18. szám Vhr. 13. § Az üzemeltetés megkezdése előtt a lajstromozásra nem kötelezett légijárművek biz­tonságos repülésre alkalmasságát is meg kell vizs­gálni. A vizsgálat rendjét és a légialkalmasság fel­tételéit a közlekedés- és postaügyi miniszter álla­pítja meg. Vhr. 14. § (l) A légialkalmassági feltételek meg­tásáért az üzembentartó a felelős. (2) A légügyi hatóság a légi járművek légialkal­masságát bármikor ellenőrizheti. III. Fejezet A REPÜLÉS SZAKSZEMÉLYZETE Tvr. 9. § (1) Légijárművet az vezethet, légijár­művön repülés közben szakszolgálatot az láthat el (a továbbiakban együtt: hajózó személyzet), a re­pülési feladat biztonságát közvetlenül befolyásoló egyéb tevékenységet az végezhet, aki arra köz­biztonsági és egészségi szempontból alkalmas, és megfelelő szakképzettséggel rendelkezik. (2) A közbiztonsági és az egészségi alkalmassá­got, valamint a szakképzettséget az érvényes szak­szolgálati engedély tanúsítja. Vhr. 15. § Nem magyar állampolgár magyar légijárművet csak a légügyi hatóság engedélyével vezethet. Vhr. 16. § (1) A szakszolgálati engedély meg­szerzéséhez szükséges — az állami közép- és fel­sőfokú oktatási intézményekben meg nem szerez­hető — szakmai ismeretekre vonatkozó képzést ellátó oktatási és kiképzési szervezetek fenntartá­sáról az üzembentartó felett felügyeletet gyakorló miniszter gondoskodik. (2) A szakszolgálati engedély megszerzéséhez szükséges oktatás tananyagát és követelményeit — az ügykörüket érintő kérdésekben az érdekelt minisztériumokkal és országos hatáskörű szervek­kel egyetértésben — a légügyi hatóság állapítja meg. (3) Szakmai képzésben résztvevő személy szak­szolgálati engedélyhez kötött tevékenységet a ki­képzés ideje alatt — a légügyi hatóság által meg­határozott körben és módon — ilyen engedély nélkül is folytathat. (4) A szakszolgálati vizsgáztatás a légügyi ható­ság feladata. (5) A polgári repülés szakemberkéozési felada­tairól a Minisztertanács külön rendelkezik. Vhr. 17. § A szakszolgálati engedéllyel rendel­kezőket — a légügyi hatóság által meghatározott követelmények szerint — tovább kell képezni. A továbbképzés költsége a munkáltatót terheli.' Vhr. 18. § <1) A szakszemélyzet tagjai egészségi alkalmasságának megállapítását végző egészség­ügyi szervezetet az egészségügyi miniszter, a hon­védelmi miniszter és a közlekedés- és postaügyi miniszter együttesen jelöli ki. (2) A szakszemélyzet tagjainak egészségi alkal­massági követelményeit a légügyi hatóság az Egészségügyi Minisztériummal egyetértésben ál­lapítja meg. Tvr. 10. § A polgári repülés dolgozói egyenruha viselésére és — a légügyi hatóság hozzájárulásá­val — rangjelzés használatára jogosultak. A légijármű parancsnoka Tvr. 11. § (1) A légi jármű parancsnDka a hajózó személyzet erre képesített és az üzembentartó ál­tal kijelölt tagja. (2) A légijármű parancsnoka irányítja a hajózó személyzetnek a repülési feladattal összefüggő te­vékenységét. Utasításait a hajózó személyzet tagjai kötelesek végrehajtani. Vhr. 19. § (1) Motor nélküli légijárműnek mo­toros légijárművel való vontatásánál az egész vontatmány parancsnoka a motoros légn'ármű ve­zetője. (2) A kiképzés alatt álló, de szakszolgálati en­gedéllyel nem rendelkező légi járművezető növen­déket önálló repülési feladatának teljesítése köz­ben a légijármű parancsnokának kell tekinteni. Tvr. 12. § (1) A repülés megkezdése előtt a légi­jármű parancsnoka ellenőrzi, hogy a légijármű al­kalmas-e a repülési feladat biztonságos végrehaj­tására. (2) A repülési feladat biztonságos végrehajtá­sáért és a repülési szabályok megtartásáért a légi­járiftű parancsnoka felelős. Joga és kötelessége a repülés tartama alatt az ezekkel összefüggésben felnierülő minden kérdés végső eldöntése. (3) Ha a légijárművet veszély fenyegeti, a légi­íármű parancsnoka a repülés biztonságos befeje­zése — baleset vagy kényszerleszállás esetén az élet és vagyonbiztonság megóvása — érdekében köteles minden szükséges intézkedést megtenni. (4) A légijármű parancsnoka az utasokat a re­pülés biztonságához, valamint veszély vagy kár elhárításához szükséges magatartásra szólíthatja fel. (5) Ha a légijármű parancsnoka azt észleli, hogy más légijármű vagy tengeri jármű veszélyhelyzet­be került, köteles — utasainak és személyzetének veszélyeztetésé nélkül — az adott helyzetben szük­séges és teljesíthető segítséget nyújtani.

Next

/
Oldalképek
Tartalom