Tanácsok közlönye, 1981 (30. évfolyam, 1-42. szám)

1981 / 17. szám

466 TANÁCSOK KÖZLÖNYE 17. szám b) az üvegházi, a melegágyi (ablakkeretes, műanyag fóliás stb.) és a szabadföldi virágkertészetből (virág, virágtő, virághagyma,, virággumó, virágmag stb.), valamint a dísznövények (Mezőgazdasági és Erdészeti Termékek Jegyzéke: 92—4 termékszám) termesztéséből származó termeivények bármely módon való értékesítése, ha az ebből származó adóköteles jövedelem az évi 9000 forintnál nagyobb; c) a kísérleti vagy díszállatok (kutya stb.), a díszállat eleségek, az akváriumi tenyészet értékesítése, a ruhatáros tevékenysége; d) az idegenforgalmi vagy más erre felhatalmazott szervek közvetítése útján fizetővendég elszállásolása ; e) helyiségek üdülés (pihenés) céljára történő hasznosítása; f) a bérelt, állami vagy szövetkezeti üzletben folytatott kereskedelmi tevékenység. (Általános jövedelemadót köteles fizetni — állampolgárságra tekintet nélkül — az a magánszemély, akinek) b) az a) pontban nem említett egyéb tevékenységből (foglalkozásból) vagy jövedelemforrásból jövedelme van. Vhr. 3. § (1) Adóköteles a föld- és házingatlan (lakás, üzlet, műhely, raktár, iroda, rendelő, műterem, munkásszállás, garázs stb.) bérbeadásából, az ingóvagyon használatának, valamely jog (lakásbérleti, használati jog stb.) gyakorlásának részben vagy egészben történő átengedéséből származó jövedelem. (2) Adóköteles a bel- és külföldi munkáltatóval fennálló munkaviszonyból vagy rendszeres és személyes munkavégzésre irányuló jogviszonyból, továbbá a szövetkezeti tagsági viszonyból származó jövedelem, amennyiben az R. és e rendelet adómentességet nem biztosít. (3) Adóköteles a járadékból, visszatérő szolgáltatásból származó jövedelem. (4) Adóköteles a vagyoni érdekeltségből (ideértve a részvénytársaságok, szövetkezetek, valamint a jogi személy jelleggel működő egyéb társaságok és a társulások, továbbá más egyesülések tagjainak járandóságát, osztalékát stb.) valamint a hitel- és kölcsönügyletekből származó jövedelem. (5) Adóköteles a földterület megosztásából keletkező földrészletnek vagy tulajdoni hányadának — a megosztás előtti tulajdonosok által — értékkülönbözettel történő visszterhes elidegenítéséből származó jövedelem. (6) Adóköteles a több építési telek kialakítására, illetőleg több, nem lakás céljára szolgáló helyiség (üdülő, garázs stb.) állandó vagy ideiglenes elhelyezésére alkalmas belterületi földrészletnek vagy tulajdoni hányadának osztatlan tulajdonközösséget eredményező vagy az állam vagy más jogi személy részére — mindhárom esetben értékkülönbözettel — történő visszterhes elidegenítéséből származó jövedelem. Az adókötelezettség kiterjed a legalább 1500 m2 külterületi földrészletnek vagy tulajdoni hányadának értékkülönbözettel történő visszterhes elidegenítésére is, ha az ügylet osztatlan tulajdonközösséget eredményez, vagy az állammal, illetőleg más jogi személlyel jön létre. (7) Adóköteles a nem öröklés útján, hanem egyéb módon (vétel, csere, ajándékozás, ráépítés, tartási szerződés stb.) szerzett a) föld- vagy házingatlannak a szerzéstől számított tíz éven belül, b) 720'négyzetmétert meg nem haladó beépítetlen földterületnek — ha a tulajdonosnak, illetőleg a családnak [32/1971. (X. 5.) Korm. sz. r. 2. §] egyéb ingatlan tulajdonos (tulajdoni hányada) nincs — a szerzéstől számított öt éven belül értékkülönbözettel történő visszterhes elidegenítéséből származó jövedelem. (8) Adóköteles a Minisztertanács által meghatározott, e rendelet 3. számú mellékletében megjelölt üdülőkörzetben zártkertből belterületbe vont ingatlannak — ha nem esik az (5)—(7) bekezdés hatálya alá — az átminősítéstől számított 10 éven belül értékkülönbözettel történő visszterhes elidegenítéséből származó jövedelem. (9) Adóköteles az egyéb önálló vállalkozásból, munkaviszonyon kívüli (megbízási) jogviszonyból (bizományosi, gyűjtői tevékenységből stb.), valamint az átalányelszámolásos, a szerződéses rendszerben üzemeltetett üzletben foglalkoztatottak bevételéből számazó jövedelem, többletjövedelem. (10) Adóköteles az egyéb jövedelemforrásból származó jövedelem, többletjövedelem. Vhr. 4. § (1) A Vhr. 3. § (1) bekezdése alá esik a gazdaságilag nem művelhető földterületnek, valamint a kisebb terjedelmű építményeknek és az épülethez tartozó házi kertnek, udvarnak (gépjármű tárolására, sátorverésre stb.) bérbeadása is. (2) Ingóvagyon bérbeadása — a Vhr. 2. § (1) bekezdésében szereplő kölcsönzést kivéve — az üzleti, az üzemi, a gazdasági, a háztartási és az egyéb berendezések, felszerelési tárgyak, gépek stb. használatának ellenszolgáltatás mellett történő átengedése. Ez a tevékenység abban az esetben is adóköteles, ha a bérbeadott tárgy nem az adózó tulajdona. (3) Ha az ipar jogosítvány [Vhr. 16. § (5) bek.] tulajdonosa hasznothajtó tevékenységének gyakorlását alkalmazottja, családtagja vagy más személy részére részben vagy egészben átengedi, az ilyen esetet a Vhr. 27. § (1) bekezdése szerintiegyéb társulásnak kell tekinteni és a jogosít ványost a társulás egész adóköteles jövedelme után az R. 1. §-a (1) bekezdésének a) pontja alapján kell ádóztatni, a társ egyetemleges fizetési kötelezettsége mellett. Vhr. 5. § A Vhr. 3. § (2) bekezdése szerint adóköteles a külföldi munkáltatótól származó bér, a bedolgozóknak a társadalombiztosításról szóló jog-