Tanácsok közlönye, 1981 (30. évfolyam, 1-42. szám)

1981 / 15. szám

15. szám TANÁCSOK KÖZLÖNYE 455 A felperes a keresetében azt kérte a bíróságtól, hogy ezt a határozatot úgy módosítsa, hogy csak a távbeszélőállomás áthelyezésének költségét köteles az alperesek részére megtéríteni. A járásbíróság a felperes keresetét elutasította. A döntését azzal indokolta, hogy a kisajátításról szóló 1976. évi 24. tvr. végrehajtásáról intézkedő 33/1976. (IX. 5.) MT számú rendelet (a továbbiakban: R.) 26. §-ának d) pontja szerint a felperes kisajátítással kapcsolatos költségként köteles megtéríteni a távbeszélőállomás átszereléséhez szükséges kábelépítés költségeit is, mert e nélkül az áthelyezés nem valósítható meg. Utalt a járásbíróság még arra is, hogy a kisajátított ingatlanban az alpereseknek évtizedeken át volt telefonjuk, s ezt a kártalanítás megállapításánál a bíróság értékemelő tényezőként sem vette figyelembe. Így indokolatlan lenne a szükséges kábelépítés költségét az alperesekre hárítani. Az ítélet megváltoztatása és a keresetnek való helytadás végett a felperes fellebbezett. Arra hivatkozott, hogy a távbeszélőhálózat kiépítése, vagy bővítése postai beruházásnak tekintendő, s ez a költség a kisajátítást kérőre nem hárítható át. A megyei bíróság a járásbíróság ítéletét helyben hagyta. Az ítélet indokolása szerint a távbeszélőállomás áthelyezése, és ha ehhez szükséges, a hálózat kiépítése (bővítése) is olyan költség, amelyet a felperes a R. 26. §-ának d) pontja értelmében megtéríteni köteles. Törvényességi óvás folytán hozott határozatában a Legfelsőbb Bíróság a következőkre mutatott rá: A postai távbeszélőhálózat kiépítése állami feladat, amelyet a posta a költségvetésében biztosított pénzeszközök felhasználásával és a távbeszélőállomások üzembentartóinak beruházási hozzájárulásával valósít meg. A távközlési üzemnek a periratokhoz csatolt értesítése, szerint az alperesek távbeszélőállomásának áthelyezése csak a hálózat kiépítése (bővítése) útján lehetséges. Mivel a távbeszélőhálózat kiépítése postai beruházási feladat, ennek megvalósításához a kisajátítást kérő a R. 26. §-ának d) pontja alapján csak olyan összegű hozzájárulás fizetésére kötelezhető, mint az áthelyezésre kerülő távbeszélőállomás üzembentartója, A távbeszélő díjszabásról szóló, többször módosított 9/1970. (XII.' 18.) KPM—ÁH számú rendelet 4/A. § (1) bekezdésének d) pontja szerint magánszemély, a 4. § (1) bekezdés a) pontjában felsorolt előfizetői berendezések létesítéséért (felszereléséért, üzembehelyezéséért) a tényleges költségen, illetőleg szerelési díjon felül főállomásonként és alközponti főáramkörönként 6000 Ft, ikerállomásonként 4000 Ft belépési díjat (beruházási hozzájárulást) is köteles fizetni. A (2) bekezdés szerint a beruházási hozzájárulást a távbeszélőállomás áthelyezéséért is meg kell fizetni, kivéve, ha az állomás létesítéséért a belépési díjat az előfizető, illetőleg az a családtag, akinek a nevéről a posta az állomást átírta, vagy átírja, egyszer már megfizette, vagy az áthelyezés ugyanazzal az előfizetői áramkörrel és ugyanazzal a kapcsolási számmal történik. A fentiekből következően jogszabálysértéssel kötelezte tehát az igazgatási osztály a felperest arra, hogy a R. 26. §-ának d) pontja alapján viselje a távbeszélőhálózat kiépítésével kapcsolatban felmerülő teljes beruházási költséget. Ezért az eljárt bíróságoknak a perben pontosan tisztázniok kellett volna, hogy az alperesektől kisajátított ingatlanban milyen távbeszélőállomás (fő- vagy ikerállomás) volt beépítve, s ennek áthelyezése esetén a távbeszélő díjszabás rendelkezései szerint milyen összegű beruházási hozzájárulás fizetésére kötelesek. Fel kellett volna deríteni azt is, hogy milyen összegbe kerül majd a távbeszélőáUomásnak az alperesek ingatlanába való beszerelése, s az államigazgatási határozat szerint a felperes által fizetendő költséget a távbeszélőállomás beszerelési költsége és a beruházási hozzájárulás együttes összegének megfelelő összegre kellett volna korlátoznia. [A Legfelsőbb Bíróság P. törv. I. 20.988/1978/3. számú, a legfőbb ügyész Pfl. 32.219/1978. számú törvényességi óvással egyező határozata alapján.] A Magyar Szabványügyi Hivatal közleménye A Magyar Szabványügyi Hivatal közli, hogy megjelent az ÁLLAMI SZABVÁNYOK JEGYZÉKE 1981. A'Jegyzék tartalmazza az országos és ágazati szabványok, Műszaki Irányelvek címeit és az előző Jegyzék kiadása óta bekövetkezett változásokat a lezárás időpontjának (1980. december 31.) megfelelően. Tartalmazza ezen kívül a Minisztertanácsnak a szabványosításról szóló 19/1976. (VI. 12.) sz. rendeletét, a szabványosításra vonatkozó és azzal összefüggő fontosabb jogszabályok címjegyzékét, valamint a szabványosítási kiadványok és szabványgyűjtemények jegyzékét. A Jegyzék használatát számrendi és betűrendi mutató könnyíti meg. A számrendi mutató külön fejezetben tartalmazza az MSZ—KGST országos és ágazati szabványok számait. Az állami szabványok 3 kötetből álló jegvzéke a SZABVÁNYBOLT-ban szerezhető be.' (Budapest VIII., Üllői út 24.) Magyar Szabványügyi Hivatal