Tanácsok közlönye, 1981 (30. évfolyam, 1-42. szám)

1981 / 13. szám

TANÁCSOK KÖZLÖNYE 13. szám egyéb vagyontárgyait is végrehajtás alá kell vonni. Ilyen vagyontárgyak: a kötelezeit ingóságai és ingatlana, a kötelezettnek mással szemben fennálló — nem munkából származó és nem rendszeres — követelése, illetőleg vagyoni értékű joga. Az ilyen vagyontárgyakra vezetett végrehajtás foganatosítása — az első fokon eljárt államigazgatási szerv végrehajtási intézkedése (megkeresése) alapján — továbbra is az adóhatóság hatáskörébe tartozik, amely az adóbehajtás szabályai szerint jár el. A 80. §-hoz Az állami szervek, a szövetkezetek, a társadalmi szervezetek, az egyesületek, sőt általában a jogi személyek és a jogi személyiséggel nem rendelkező más szervezetek pénzeszközeit a pénzintézetek kezelik. Ezt a körülményt a Javaslat figyelembe veszi, és pénztartozásaik behajtását ennek megfelelően szabályozza. Ha ugyanis az említett szervek nem fizetik meg tartozásukat, az első fokon eljárt államigazgatási szerv maga hívja fel a kötelezett bankszámláját vezető pénzintézetet arra, hogy az összeget a kötelezett számlájáról utalja át, illetőleg fizesse ki a jogosultnak- Az ilyen eljárás során is mellőzi tehát a Javaslat az adóhatóság jelenlegi közreműködését. A jogi személyek között sajátos jogállásuk van a gazdálkodó szervezeteknek, amelyeket a Polgári Törvénykönyv 685. §-ának c) pontja sorol fel. Eszerint gazdálkodó szervezet: az állami vállalat, a tröszt, az egyéb állami gazdálkodó szerv, a szövetkezet, a szövetkezeti vállalat, ezek jogi személyiséggel rendelkező gazdasági társulása, a vízgazdálkodási társulat, valamint a társadalmi szervezet és az egyesület vállalata. A gazdálkodó szervezetre vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni az állam, az állami költségvetési szerv, a társadalmi szervezet és az egyesület gazdálkodó tevékenységével összefüggő kapcsolatokra is. Ha tehát az államigazgatási szerv a határozatában bármely felsorolt szervet arra kötelezte, hogy pénzt fizessen egy másik gazdálkodó szervezetnek (ide értve a tágabb értelemben a gazdálkodó szervezet fogalma alá tartozó államot stb. is), akkor a pénzkövetelés sajátos módon: azonnali beszedési megbízásai érvényesíthető. Ilyenkor a jogosult közvetlenül fordulhat ahhoz a pénzintézethez, amely mind a jogosult, mind a kötelezett szerv számláját vezeti. A pénzintézet az azonnali beszedési megbízás alapján a kötelezett számláját megterheli, és az összeget a jogosult javára írja. Az államigazgatási szervnek ilyen esetben tehát csak akkor van teendője, ha maga az állam vagy az államigazgatási szerv a jogosult, tehát ő nyújtja be az azonnali beszedési megbízást, és az ő javára kell a pénzt átutalni. A 80. §-ban szabályozott eljárás nem jelenti azt, hogy a jogi személyekkel és a jogi személyiséggel nem rendelkező más szervezetekkel szemben a pénzkövetelést kizárólag csak a pénzintézetnél kezelt pénzeszközeikből lehet behajtani. Az adóbehajtásról, a pénzforgalomról, bankhitelről szóló és más jogszabályok állapítják meg, hogy az egyes jogi személyek (szervezetek) az államigazgatási (pénzügyi stb.) jellegű tartozásaikért milyen vagyontárgyaikkal felelnek. E tekintetben a gazdálkodó szervezetek sajátos helyzetben vannak, mert velük szemben ingó- és ingatlan végrehajtásnak általában nincs helye. Vannak azonban olyan jogi személyek (szervezetek) is, amelyek minden vagyonukkal felelnek a tartozásaikért. Ha nem a pénzintézetnél kezelt összegre, hanem egyéb vagyontárgyakra irányul a végrehajtás, ezt az adóhatóság foganatosítja az adóbehajtás szabályai szerint. Meghatározott cselekmény végrehajtása A 81. §-hoz A végrehajtás nemcsak pénzösszeg behajtására irányulhat, hanem meghatározott cselekmény elvégzésére, valamilyen tevékenység, magatartás kikényszerítésére is. A Javaslat példálódzva megemlíti az ingatlan birtokba adását, a lakás kiürítését, illetőleg a meghatározott magatartást, (tűrést, abbahagyást), és mindezt gyűjtőnévvel „meghatározott cselekményeként jelöli meg. Az államigazgatási szervek ilyen jellegű határozatainak végrehajtásához nagy körültekintésre, egyszersmind határozottságra van szükség. Az ilyen eljárások eredményességét a Javaslat a jelenleginél hatékonyabb jogi eszközökkel segíti elő. A 81- § továbbra is fenntartja azt az elvet, hogy a meghatározott cselekmény végrehajtását az a szerv foganatosítja, amely a kötelezettel a legközvetlenebb kapcsolatban áll. Ezért — a jelenleginél általánosabb szövegezéssel — kimondja, hogy az ilyen végrehajtást az a legalsóbb fokú államigazgatási szerv foganatosítja, amelynek illetékességi területén a kötelezett lakása vagy székhelye, illetőleg az ingatlan van. Figyelembe véve a Javaslatban megállapított hatásköri és illetékességi szabályokat is, a végrehajtást foganatosító szerv ilyenkor rendszerint ugyanaz az államigazgatási szerv, amely az ügyben első fokon eljárt. Ha kivételesen mégis más a helyzet, (mert pl. a kötelezett időközben lakóhelyet változtatott) akkor a végrehajtást elrendelő államigazgatási szerv az említett illetékes szervet keresi meg a végrehajtás foganatosítása céljából. A 82. §-hoz A meghatározott cselekmény jellegétől függően a végrehajtás módja többféle lehet. Ha nem feltétlenül szükséges, hogy a meghatározott cselekményt személyesen a kötelezett teljesítse, akkor az államigazgatási szerv helyettesítő módszereket alkalmazhat. így a meghatározott cselekményt a kötelezett költségére és veszélyére mással elvégeztetheti, vagy feljogosíthatja a jogosultat arra, hogy a meghatározott cselekményt a kötelezett költségére és veszélyére saját maga elvégezze, illetőleg mással elvégeztesse. Mindezekben az esetekben a kötelezettet az előreláthatólag felmerülő költség előlegezésére kötelezheti. Még egyszerűbb a helyzet, ha a jogosult megelégszik